Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
13. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. Aztán, hogy elmentél, a földre estem, Lábaid nyomát kerestem őrülten: Csak a szelek tudták mily bánatom van, Magamat ezerszer, hogy elátkoztam ! /. HÍREK. A villamos vasút engedélyező tárgyalása. Kedden délelőtt tartották meg a kereskedelmi minisztériumban a rákos- szentmihályi villamos vasút engedélyező tárgyalását. Arról a vonalról van szó, amely a Budapes t—K erepe s—g ö d ö1 1 ő i fővonal Rákosszentmihály állomását egyrészt Rákospalotával köti össze kettős sínpárral, másrészt pedig Rákosszentmihály belső területét foglalja be egy hurokvágánynyal. Az engedélyező tárgyaláson S t e t t i n a József dr. miniszteri tanácsos, a vasúti főosztály vezetője elnökölt s részt vett minden érdekelt hivatal és vállalat képviselője. A budapesti helyiérdekű vasúttársaság részéről Jetiinek Henrik udvari tanácsos és Läufer Lajos dr. czégjegyző vezértitkár, a Pusztaszentmihályi közúti vasut- részvénytársaság részéről pedig P á 1 f i János elnök jelent meg. Az állandó vasúti bizottság egyhangúlag megállapodott abban a javaslatában, hogy engedély kiadását ajánlja a miniszternek. A vasút építési tőkéjét 4,500.000 koronában — olyan tanulságos számadat, hogy betűkkel is kiirjuk — négymillióötszázezer koronában állapították meg. Az elnök kijelentette, hogy most a pénzügyminiszter véleményét kérik ki az engedély ügyében, azután pedig a kereskedelmi miniszter elé terjeszti az ügyet, még pedig meleg ajánlással. A miniszter az engedély tervezetét minisztertanács elé terjeszti, honnan Ő Felségéhez megy fel, aki az engedélyt aláírja. Ez az ügy — mint már mi néhány héttel ezelőtt is megírtuk, nem megy a képviselőház elé, ami időben nagy megtakarítást jelent, Az engedélyező tárgyalás részleteiről még megemlíthetjük, hogy Dubszky Alfréd műszaki tanácsos a minisztérium részéről kijelentette, hogy fnűr^akb akadály a terv ellen nem merül fel, — P á 1 f i János a rákosszentmihályi lóvasut-társaság részéről kinyilvánitotta, hogy Rákosszentmihály községének a közigazgatási bejáráson előadott óhajtása értelmében a Rákosi- utat és Ilon a-utezát átengedték a villamos vasút számára. A helyi érdekű vasúttársaság már ennek megfelelően készítette a terveket és költségvetést is, amivel az eljárást tetemesen megrövidítette. Nagy rakodó és teherál- lomás épül Rákospalotán és az úgynevezett »nádas«-nál, Újfalu és Rákosszentmihály között. A rákosszentmihályi állomást tetemesen kibővítik és teherállomást is rendeznek be itt. A mostani állomási épületet megtoldják egészen addig terjedőleg, ahol a Rákosszentmihály—palotai szárnyvonal és rákosszentmihályi hurokvágány kocsijai bekanyarodnak az E h- m a n n-telepre. Szép jelenettel zárult a tárgyalás. P á 1 f i János emelkedett szólásra s előadta, hogy Rákosszentmihály és környéke tizenöt éve vár a szóbanforgó villamos vasútra, melyet azonban most már nem nélkülözhet tovább. Látja ugyan minden oldalról a megnyilvánuló jóakaratot, mégis úgy a lóvasut-társaság nevében, melyet képvisel, de úgyis mint Rákosszentmihály polgára, a község nevében, melegen és hangsúlyozottan kéri a hatóság és az elnök pártfogását, hogy ennek az égető kérdésnek a megoldását, — a terv gyors megvalósításával előNem valami finom az a kávé. Ezt senki se higyje. Olyan közönséges langyos lőre ezukor nélkül, de annál több aljjal. Az öreg katona lassan szürcsölgeti a fekete lőrét, mialatt a fiatal megtölti pipáját. Gyufát is ad neki, mert ez szintén kötelessége. Gyufával a regruták látják el mindig az öregebbeket. Mikor reggelizett is, pipázott is, csak akkor kel ki ágyából az öreg katona. Ruhája, bakancsa tiszta már: kikefélték a fiatalok. Csak öltözködnie kell, de ez is nagy dolog neki. Szidja is a fiatalokat, hogy ezt is miért nem végzik el helyette. Így történik az minden reggel. Az öreg katona legkésőbb kel fel. Minden este pedig úgy történik, hogy legkorábban fekszik le. Nem alszik, csak lustálkodik s azon töri a pihent eszét, hogyan bosz- szantsa a fiatalokat. Gondos yizsgálódás után felfedezi, hogy a regruta hosszuszáru pipából füstöl. Erre nyomban kieszeli, hogy ehhez nincs jussa a regrutának. Elveszi tőle a hosszú pipaszárat, levág belőle egy fél ujjnyit s ezt a kis darabot visszaadja neki. — Csak ilyen futja neked öcsém ! Majd ha öreg katona leszel, akkor pipázhatsz hosszuszáru pipából, addig azonban nem. A regruta szótfogad. Nem mer ellentmondani »jó apjának«, mert igy tiszteli az öreg katonát, A harsogó reggeli ébresztő után a napos altiszt a legénységi szobákba rohan. Nagy zajjal kinyitja az ajtót, megáll a küszöbön s tele torokkal bekiált: — Auf, legények ! Kiáltását nem hallják az öreg katonák. Ha hallják, akkor se mozdulnak meg. Nekik ugyan hiába kiabál. Ha pedig mégis kiabál, pokróczot vetnek rá s úgy elpáholják az okvetetlenkedő embert, hogy családapa korában is sirva emlegeti. Nem is nekik szól a napos tiszt kiáltása, hanem a regrutáknak. Ezt jól tudják és egy pillanat alatt talpon van valamennyi. Ha pedig valamelyik mély álmában nem hallja meg a napos kiáltását, tesz az róla, hogy felébredjen. Leakasztja az ágy felé vert vasfogasról a szijjal összecsavart köpönyeget s háromszor, négyszer hatalmasan végig húz vele az alvón. Ez a legbiztosabb ébresztő szer, mely rendszerint beválik. A legények egy perez alatt megmosakodnak, a másik perez alatt felöltözködnek, a harmadik [.erez alatt megvetik ágyaikat, a negyedik perezben pedig már lent vannak a század konyhájában a reggeli fekete kávéért. Két bádog pohár van mindeniknél: az egyik pohárba á saját kávéjukat öntetik, a másikba pedig az öreg katonákét.
