Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-21 / 12. szám
IX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, márczius 21. 12. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSnDflLnt'és KÖZGAZDASÁG! HETILAP RÁKOSSZENTAIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 47. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ...... 8 kor Fél évre ...........................4 « Ne gyed évre .... . 2 « EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Magyarország egészségügye. Irta: rír. Barst Jenő. Az ország egészségi állapotának jó vagy rossz voltát rendszerint a halálozás nagyságából szokták megítélni. Pedig a halálozás nagysága magában véve még nem kedvezőtlen jelenség, mert elsősorban az élve születések számától függ. Ahol tehát sok gyermek születik, ott a halálozás is nagyobb. De az arány nem mindenütt egyenlő ; egy bizonyos számú élve-születésre nem következik mindenütt bizonyos számú halálozás, hanem az eredmény egyéb közegészségi tényezők behatása szerint változik. Legfőbb tényező ebben a gyermek- halandóság, az 5 éven alul elhalt gyermekek száma. Az egyes megyékre és városokra vonatkozó statisztikai adatok bizonyítják, hogy ott, ahol az élve-születések száma és a gyermekhalandóság az országos átlagon felül van, a halálozás is mindenütt az országos átlag- fölé emelkedik. Sőt a halálozási számarányt, vagyis azt a számot, mely az ezer lakosra eső halálozást mutatja — nálunk egyes megyékben még a kivándorlás is befolyásolja. Legalább is nem véletlen, hogy azon tizenkét megye közül, amelyekből a kivándorlás pl. 1906-ban a legnagyobb volt, kilencz arra a tizenöt megyére esik, amelyekről a legkedvezőbb halálozási számarányt állapította meg ez évben a statisztika. Ez csak úgy érthető, hogy ezekben a megyékben a lakosok száma a nagymérvű kivándorlás folytán csökkent. Kevesebb, mint amennyi után a statisztikai hivatal a halálozásokat számítja, mert a kivándorlást pontosan ellenőrizni nem lehet. S ezért egyes megyék kis halálozása az ország egészségének jósága mellett egy cseppet sem bizonyít. Még kevésbbé bizonyítja ezt egyes városok kis halálozása, mert a városokban a halálozás alacsony számaránya mellett még alacsonyabbnak találjuk az élve-sziiletések számarányát, mint a megyékben. Az országnak pedig első sorban nem a halálozások alacsony mai számú voltára, hanem a természetes szaporodás nagyságára van szüksége. Ahol tehát az élve- sziiletések száma a halálozást nagy mértékben felülmúlja, ott a nagy halálozás nem baj, de ahol az élve-sziiletések száma és a halálozás közt a külömbség csekély, ott a kis halálozás is káros az országra. Az ország egészsége szempontjából tehát a természetes szaporodásnak kell a legnagyobb jelentőséget tulajdonítani. Ezen szempontból bírálva az egyes megyékre és városokra vonatkozó adatokat: a természetes szaporodás nagysága Magyarországon inkább az élve- sziiletések számától függ, mint a halálozástól. Ha tehát az ország egészségi állapotán javítani akarunk, nemcsak a halálozások leszállítására kell gondot fordítani, hanem az élve- születések számának biztosítására is. Az élve-sziiletések számának emelésére törekedni azonban teljesen hiábavaló kísérlet volna. Elég, ha meg tudjuk akadályozni az élve-születések számának nagyobb mérvű csökkenését. Tizennyolcz európai országnak a múlt század három utolsó évtizedére vonatkozó statisztikai adatai bizonyítják, hogy az élve- sziiletések száma egész Európában folytonosan csökken. Különbség csak abban van, hogy egyes országokban kisebb, más országokban ellenben nagyobb arányokban jelentkezik a csökkenés. Ezzel együtt minden európai országban kivétel nélkül állandóan csökken a halálozások száma is s azoknak az országoknak az egészsége áll szilárd alapon, amelyekben az élve-születések számának csökkenése kisebb, mint a halálozásoké. Ezekben az országokban ugyanis az élve-születések folytonos csökkenése ellenére a természetes szaporodás emelkedő irányt mutat. Ilyenek : Norvégia, Dánia, Hollandia, Svájcz, Németország, Olaszország, Ausztria és Oroszország. Ellenben az élve-sziiletések nagy arányú csökkenése folytán csökken a szaporodás Svédországban, Finnországban, Angolországban, Skótországban, Írországban és Francziaországban. Belgiumban, Portugáliában és Spanyolországban a szaporodás az említett 30 év alatt stagnált. k 16 oldal.
