Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-27 / 52. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, deczember 27. 52. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflLni'és KÖ2GfiZbflSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EOYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁG! EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.........................8 k..r Fel évre ...............................4 « Neg yed évre..........................2 « EOY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Verseny nélkül. A Rákos vidékének kötelessége, hogy a küszöbön álló uj, »villamos korszak« igényeinek megfelelően jó előre berendezkedjék. Bizonyos, hogy közlekedésünk kérdésének megoldása után, — melyet a közvilágítás és átrendezés fog előreláthatólag közvetlenül követni s kell is követnie — uj tömegek lepik majd el vidékünket. Teljes és gyökeres átalakulás történik. A régi, kezdetleges viszonyok egy csapásra megszűnnek s a már is veszőfélben levő családias társadalom helyét sok- tagu, hideg, követelő, érzésében idegen s közömbös lakosság foglalja el. Azzal az uj emberanyaggal nem lehet majd állandóan úgy elbánni, hogy mindenben a méltányosság elvét érvényesítsék a mai, szinte követelő módon; az nem lesz majd olyan jó szivü és belátó, nem lesz önmagával szemben lemondó/ mint a mi régi, jó közönségünk, az alapvető öregek gárdája. Akkor majd egyszerűen jogát fogja követelni mindenki, sőt a kényelmét se rendeli alá semmi más körülménynek, nem úgy mint még most is, amikor napról-napra megcsodálhatjuk lakosságunk türelmét s reménykedő megnyugvását, ott is. ahol bizony kemény próbának kell alávetnie jóakaratát. Hogy egyebet ne is említsünk, nézze meg akárki kora délutántól kezdve a mi hazafele özönlő közönségünket. Az utazást a legnagyobb túlzással se lehet valami nagyon kényelmesnek tekinteni, minden mást leszámítva, már csupán csak a háromszoros átszállás miatt sem, amiben például a rákosszentmihalyi utas részesül napról-napra. De ugyan látni-e valakit, aki hazafelé igyekezik valamikor is üres kézzel ? Tisztes családapák ormótlan csomagok terhe alatt görnyedeznek s czipelik terhüket a villamosról a viczinálisra, a viczinálisről a ló- vasutra ! Néhány évvel ezelőtt megírtuk azt az érdekes tapasztalatunkat, hogy egy rákosszent- mihályi úri ember nagy, gyékényes kannában mai számú petróleumot hordott haza Budapestről. Ha talán nem is éppen ennyire, de nagyjából ma sem változott meg a helyzet; utasaink manapság is a legváltozatosabb tartalmú szállítmányokkal bajoskodnak. Hát még ilyenkor, karácsony előtt ! Igazi látványosság a rákosvidéki publikum küzködése. Nem támad-e méltán az a gondolat, ez állapotokat szemlélvén, hogy valami nincsen rendben mifelénk ? Hogy mégis csak kell valami hibának lenni valahol s ez a hiba okozza, hogy nincsenek nálunk normális állapotok. Továbbá, nem kell nagy találékonyság hozzá, hogy azt a bizonyos hibát meg is találjuk. A közönség beszerzéseiben jó minőségű árut és olcsó árat keres. A kényelmetlenséget, fáradalmat csak ezek kedvéért szenvedi el, akkor, ha meggyőződött róla, hogy a rendelkezésére álló áruezikkei a fővárosban teljesíthető beszerzésekkel szemben nem vehetik fel eredményesen a versenyt. Következésképen az okot, mely a kifogásolt állapotokat előidézi: helyi iparunkban és kereskedelmünkben kell keresni. Csudálatos jelenség az, hogy nálunk minden drágább és silányabb, mint a fővárosban. Ismerjük a régi kifogást, hogy a szállítás hozzánk terhes és költséges s ez hárul át a vevőközönségre. Ez azonban igy nem igaz. A szállításban akkora kiilömbség nincs és nem lehet. Hány községe van az országnak, mely nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy a főváros közvetlen közelében lehessen s olyan közlekedése sincs még megközelítőleg sem, mint nekünk ? Hát az ilyen helyeken csupa amerikai milliárdos lakik, hogy meg tudnak élni az emberek ? Nem, a szállítás költsége a vevőkre áthárítva, csak filléres kü- lömbségeket tehet, de nem okozhat olyan horribilis drágaságot, melyet — a nálunk beszerzett áruk vételárát és minőségét egybevetve — keservesen tapasztalhatunk. És akárhogy forgatjuk, csürjük-csavarjuk is a dolgot, nem találunk más magyarázatot mint, hogy mindennek főoka a kapzsiság. Az üzletemberek egyszerűen kihasználják közönk 22 oldal.
