Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
41 szám. RÁKOS VIDÉKE 3 W e i s z Ignáczné szül. L ö wy Mariska, W e i s z Ignácz vendéglős és füszerkereskedő, a helybeli izr. hitközség etnökének neje, harminczöt éves korában meghalt Rákosszentm'hályon. Weisz Ignáczné hires szépség volt egykor, kit ismerősei igen becsültek ; két évvel ezelőtt súlyos betegség döntötte ágyba s hosszú szenvedésére nem talált írt a leggondosabb ápolás és gyógykezelés sem. Férje, kis árvái és nagy rokonsága siratják. Temetése rendkívüli részvét mellett történt, mely egyúttal Weisz Ignácznak a népszerűségét is bizonyította. A korán elhunyt boldogtalan asszonyt a helybeli uj temetőben helyezték örök nyugalomba. A rakosszentmihályi függetlenségi kör ünnepe. A rákosszentmihályi függetlenségi 48-as kör október hó 11-én d. ii« 4 órakor a Ballonné vendéglőben levő rendes helyiségében, az aradi vértanuk emlékének kegyeletes megünneplésére összejövetelt rendez. Háziipar tanfolyam, A földmivelésiigyi miniszter a hatvani állami gazdasági ismétlőiskolával kapcsolatosan háziipari tanfolyamot rendez, melynek keretében a szalmafonást és szalmakalap készítést fogják elsajátíttatni a nép gyermekeivel. A tanfolyamra, mely október hó 1-ér. kezdődik és február hó 15-ig tart, a szükséges gépeket, eszközöket és formákat a miniszter már megrendelte. Özv. Paróczay Józsefné férje elhalálozása alkalmából mindazon rokonok, barátok és ösmerősöknek.akik a végtisztességen megjelenésükkel részvétüket nyilvánították, ezúton is hálás köszönetét mond. A Sporttelep kirándulása. A Rákosszentmihályi Sporttelep pompásan sikerült kirándulást rendezett múlt vasárnap a környékre. Kora reggel kocsikon Csömörre hajtatott a nagyszámú társaság, onnan pedig a Szent Jakab pusztára, ahol megpihentek a kirándulók s néhány órát szórakozással töltöttek. Ebédre Gödöllőre vonultak, honnan délután Mogyoródra mentek búcsúra. Mondani se kell, hogy itt is ki jutott bőven a mulatozásból s öreg este lett, midőn Csömörön át ismét haza juthattak Rákosszentmihály r a, hol még a búcsú végéből is kijutott a vig kirándulóknak, rették, dédelgették, mintha tulajdon édes gyermekük lett volna. És olybá vette őt az egész rodostói társaság is. A tova tűnt szép múltra való emlékezés, az édes bus merengés méla óráiban, ezüstös csengésű hangján verseket olvasott fel úrasszonyának a kis Zsuzsika. Érzelmes, lágyan folyó, zengő alexandrinusokat édesapja müvéből. A Vápi Vénusból, melyet nyilván ama hires nevezetes Murányi Vénus példáján buzdulva, a Bercsényi pár egybekelése alkalmatosságára szerzett vala jó Kőszeghy György uram. Oh, olyan édes és olyan szomorú dolog volt hallania ifjú leányajakról az agg úrnőnek az ő ifjonti b ü b áj át dicsőítő zeng- zetes strófákat. Amikor még csillogott sok drágakő násfás mellében, fénylettek a gyémántok szép fejkötőjében. És ha sírva vigadó barátkozásra gyülekezett Bercsényiékhez a rodostói társaság, a ház úrasszonyának jobbkeze volt az eleven kis poétasarjadék. Katonai szigorúsággal rendelkezett a konyhán és üde jókedvvel, pajkos csicsergéssel forgolódott, kínálkozott az ebédlőházban a vendégek körül. Különösképpen pedig az édes, aranyos Mikes bácsi körül. Az ő számára mindig volt egy izletesebb falatja, amit a tulajdon rózsás kacsóival tett a tányérra; ő hozzá mindig volt egy pajkosabb szava, egy édesebb, melegebb mosolya. És amikor Rodostó rózsaligetei virágba borultak, bizony egy-egy csinos bokrétácska is ott illatozott mindig a Mikes bácsi tányérja mellett , . . Köszönetnyilvánítás. Weisz Ignácz rákosszentmihályi polgár, községi képviseleti tag lapunk utján mond hálás köszönetét községünk lakosságának a neje temetésén kifejezett tömeges megható részvétéért, mely az őt ért súlyos csapás elviselésében fájdalmának enyhülést nyújtani igyekezett. Búcsú. Rákosszentmihályon és Mogyoródon nagy vigasság közepette tartották meg vasárnap a búcsú ünnepét, mely minden részében a megszokott módon folyt le. A templomi részt Rákosszentmihályon Tóth Kálmán lelkész látta el: a szentmise áldozat alatt pedig Spann raft Elza igen szépen, üde hangon énekelte B u g y i Ferencz József A v e M á r iá j á t, melyet tetszéssel hallgatott a templomot zsúfolásig megtöltő ájtatos közönség. A búcsú külső képe a szokott módon vidám és mozgalmas volt s a vendégek egész áradata lepte el vendégszerető házainkat, melyekből uton-utfélen kicsendült a búcsú sok vidám mulatozásának zaja. A búcsú mulatsága a késő éjjeli órákig elnyúlt. Képviselőtestületi közgyűlés Újpesten. Újpest város képviselőtestülete szeptember 30-án d. u. 4 órakor rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tartott, melynek tárgysorozatának legfontosabb pontját képezte : az Újpesten létesítendő felsőbb leányiskolának költségeihez való hozzájárulás iránti határozathozatal, A képviselőtestület 600 négyszögöl telket ajánlott fel az iskola építkezés czéljára, azonkívül évi 2000 korona hozzájárulást. Szüret. Október elejével a Rákos vidékén is mindenfele megtartották a szüretet, mely az idén ritka örömet hozott mindeukinek. A termés úgy minőség, mint mennyiség tekintetében meghaladt minden felcsigázott várakozást. Annyi a must, hogy a hordók megszerzése okozza a legnagyobb gondot a termelőknek. A hordók ára hajmeresztőén emelkedett, úgy, hogy jóformán egyenlőértékü lett a hordó az uj borral. Az A rpá d-telepen különösen gyönyörű a termés. Itt vannak igazán passzionátus szöllőmüvelők, akik közt legelső Kiss Lajos. Az ő szölleje a legszebb messze határban, az ő termésén mutatkozott a legtetejesebb áldás. Finom fajú: csemege szőlőjét megbámulja mindenki, külön, fajok szerint szüretelt remek borai alig férnek tágas pinMeleg lánymosolyra, édes csicsergésre, rózsák illatára: hol a vér, mely fel nem pezsdül? Hol a szív, mely meg nem dobban ? . . . Jó Mikes Kelemen uram is csak arra ébredt egy szép május reggelén, hogy szivében lopva, titkon fészket vert egy zengő madár, a szerelem , . , Abban a nemes, nagy szívben, amelyet eleddig egészen a fejedelem iránt való eszményi rajongás töltött be, most hirtelen valami sohsem érzett melegség és végtelenül édes bizsergés támad ... És az imádott hős félisteni alakja mellett ott ringadozott már szelíden, annak a rajongó szívnek kristálytiszta mélységein egy harmatos gyönge virágszálnak képe is: a kis Kőszeghy Zsuzsikáé. Ha volt vendégség, ha nem volt, — hiva és hívatlanul is mindennapos látogató lön ezentúl a Bercsényi portán Mikes uram. A reggeli ájtatoskodás után, az udvari kápolnából egyenesen odavezetett útja. — Hozta Isten, édes, aranyos Kelemen bácsi — szaladt fogadására Zsuzsika — mi jót hozott énné- kem ? — Semmit, picziny kis madaram, vagy még annál is kevesebbet: csak jó magamat la . . . volt a rendes válasz. De Zsuzsika ezzel a semmivel is megelégedett volt, mert egyszeriben olyan hangos jókedve kerekedett mindig Mikes uram jöttén, hogy csak úgy zengett belé a kis örmény palota. Ki nem fogyott a pajkos, bohó kérdezősködésből, kaczagásból. Csengő
