Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
29 szám. RÁKOS VIDÉKE 3 Halálos némaság szivemben, A szenvedélyek elpihenve, Nincs benne fájdalom s gyönyör, E fojtó csend úgy bánt, gyötör, Színes yirági: álmaim, Csak tengnek perzselt szárnyain A lélek oly bágyadt, nehéz, Úgy nyomja látatlan egy kéz, Sejtem, közéig egy forgatag, S mindent magával elragad. Lehull szerelmes álom, tört remény, S oda az élet, a nagy költemény. Feleki Sándor. HÍREK. Személyi hir, T é c h y Gyula gödöllői kir, járás- biró megkezdette négy heti szabadságát s ez időt Kunszentmiklóson és Palics fürdőn fogja tölteni. Héderváry Gödöllőn. A gödöllői polgári kör vasárnap d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a kör helyiségében, mire a kör gazdájának lemondása adott okot. Uj körgazdává a közgyűlés Szabó Kálmán kir. koronauradalmi építészt választotta meg. Az egyedüli programpont letárgyalása után Nyiry Lajos elnök indítványára egyhangú lelkesedéssel a kör örökös disztagjává választotta a közgyűlés Héderváry Lehel dr. országgyűlési képviselőt, Gödöllő község érdekében kifejtett nagy arányú és eredményes működésének elismeréséül s elhatározta, hogy az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot küldött- ségileg nyújtja át képviselőnknek. Ezzel a közgyűlés véget ért. Héd erváry képviselő már múlt vasárnap meg is jelent a kör uj helyiségének felavató ünnepén, amelyen igen szép közönség gyűlt egybe. Az estélyt lakoma vezette be, melyen az első fogásnál Nyiry Lajos körelnök üdvözölte a megjelent vendégeket s ünnepélyesen megnyitván az uj, tágas körhelyiséget bejelentette, hogy hasonló családias jellegű estélyeket ezentúl havonként rendez a kör. E bejelentést riadó éljenzéssel fogadták a jelenvoltak. Majd Szabó Kálmán mint uj körgazda éltette a kör vezetőségét, utána Való vies Mihály alelnök köszönte meg a lelkes óvácziót. Most Héderváry Lehel emelkedett szólásra s egy óráig tartó óriási hatású pohárköszöntőben fejtegette a kis iparos, a kisgazda, a kis hivatalnok, a kis kereskedő, szóval az intelligens középosztály szervezkedési, összetartási szükségét, üdvözölte a polgári kört, mint legfontosabb tényezőjét Gödöllőn — e szervezkedésnek. Beszéde frenetikus hatást keltett és a jelenvolt társaság per- ezekig tartó óváczióval ünnepelte a népszerű képviselőt. A bankett után táncz következett. Házasság. Müller Mitzy, Müller Antal rákos- szentmihályi villatulajdonos, kiváló polgártársunk kedves leánya és mátkája, M o r b i t z e r Jenő f. é. julius 20-án d. e. 11 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia templomban. Pestvármegye közigazgatási bizottsága. Gulner Gyula főispán elnöklésével ülést tartott, A jelentések során Török János segédtanfelügyelő javaslatára kimondta a bizottság, hogy Tököl községben második gyermek-óvót létesít. A jövő iskolai év megnyitására vonatkozólag a bizottság igen szigorú rendeletet bocsát ki vamennyi községi elüljárósághoz és városi tanácshoz. Minthogy végül iskolalátogatásai során a tanfelügyelő meggyőződött arról, hogy némelyik iskolában az eredmény alig éri el a középmértéket, a bizottság fölhívja az iskolatanitókat, hogy egyrészt fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak, másrészt tegyenek rendszeres jelentést az eredmény biztosítását gátló körülményekről. Azután Greszló János kecskeméti kir. tanfelügyelő tett javaslatot a jövő évi iskolakötelesek összeírása dolgában. A bizottság azután több föllebbezést intézett el. Mulatság Mátyásföldön. Hosszabb idő után ismét felpezsdült a kies Máty ásföl d vére. Csak a régi fényes napokban láttunk ahhoz fogható mulatságot, mint a julius tizennegyediki kabaré, melyet a mátyásföldi ifjúság rendezett. Lelkes, ambicziózus testület, melyet mégnem keserít semmi helyi politika és klikkhangulat, mely őszintén tud lelkesedni, zavartalanul vigadni és készségesen fáradozni. A bennük rejlő erő egyszerre megtalálta az érvényesülés útját, mihelyt alkalmas vezért kaptak, aki maga is bőven rendelkezik azokkal az értékes tulajdonságokkal, melyek az áldozatrakész buzgóságot úgy tudják felhasználni, hogy bőséges sikert és dicsőséget kamatozzék. S p e 11 Ferencz dr. az ifjúság elnöke ez, akinek vezérletével a múlt írja le, midőn barátjához, a vak Wesselényihez belép. E levél egész terjedelmében igy szól: Édes Lórikám ! Egy heti utazás után végre eljutottunk Zsibóra, igen kegyetlen útban, de minden baj nélkül. Tegnap délben érkeztünk meg. Nem írhatom le, mily fájdalmas öröm volt Wesselényivel találkozásunk. Midőn szavainkról megismert, sokáig némán állt és könyei hullottak. A könyü tovább él, mint a szem világa. Lassanként beszéd kerekedett s nemsokára igen derülten érezte magát közöttünk. Előttünk már megérkeztek Kovács, Szatmárból és Báró Kemény Zsig- mond, a regényíró; velünk pedig jött Beöthy Ödön, ki holnap már hazafelé indul. A jövő héten Kolozsvárnak indulunk s onnan hazafelé, hogy 20-án honn lehessünk. Zsibó gyönyörű helyen fekszik, a kastély, hol szállva vagyunk, emeletes, jó magas dombon, a Szamos rétéi felett, mely a kanyargó Szamossal s azon túl változatos alakú hegyekkel félkörüleg zárva van ; de erről szóval többet. Útközben láttuk Miskolczon Palóczyt, láttam Debreczent, a roppant falut, hol, mikor kimentünk, éppen az akasztófánál a baktartó vas eltört, mi miatt még fél napot kellett időznünk. De amit előbb kell vala írnom, láttam Tokajnak szép, de szerencsétlen táját, hol több mértföldeket viz borit. Innen mentünk Szabolcsba Bónishoz és Zoltánhoz s igy Debreczenbe. Innen Beöthy Ödönhöz Uj Márióra s igy végre Zsibóra, Mind az utón, mind most egészséges vagyok* Hogy vagytok ti, kedvesem ? Hogy vannak szegény kis gyermekeim ? Vigyázz rájuk és magadra, kedves. Most már bocsáss meg, le kell feküdnöm, hogy Beöthyt, ki levelemet, holnap korán indulván, a postaállomásig viendi, ne várakoztassam. Csókolom anyád kezeit és téged, édes kis csókám, Nemsokára nálatok leszek. Isten veled ! Szerető férjed Vörösmarty Mihály. Hatalmas erőre és indulatra mutat az a levél, melyet Wesselényi másfél évvel a forradalom előtt irt. Olvasásakor eszünkbe jut Vörösmarty költeménye, melyben a jobbágyság felszabadításáért küzdő, de félreismert és üldözött Wesselényit magyar Pro- metheusként üdvözli. Nem szabad azonban elfelejtenünk e levél mellett, hogy Wesselényi Miklós óriás szervezetét — mint az Arany János Toldijáét — nagy indulatrohamok szokták megrázni és azért is nem fogjuk úgy olvasni, mint valami történeti okiratot, melynek minden ítéletét egészen el lehet fogadni. Nemes, de
