Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, juiius 19. 29. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflLrtkcs KŐZGfiZbflSflG! HETILAP RÁKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLD] NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLVI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ........................8 kor Fél évre...............................4 < Neg yed évre..........................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Halálos veszedelem. Aligha jut az eszünkbe nekünk, rákosvidékieknek, hogy mi jóformán napról- napra halálos veszedelemben élünk, kitéve a sors szeszélyének, mely bár eddig, Istennek hála, mindenkor megkímélt sújtó csapásától, de ugylehet egyszer, csak egyetlen egyszer megfordul s átkos kedvével csap le reánk. Az az egyetlen egyszer éppen elegendő is lenne mindenkorra. De úgy látszik nálunk rendszerré fajult már az, hogy mindaddig, amig halálos veszedelem, katasztrófa, megdöbbentő példát nem szolgáltat — óvatos előrelátással senki se törődik dolgainkkal; előzetes óvóintézkedésekről senki sem gondoskodik. Nem szeretjük megriasztani a mi szépséges vidékünknek lakosságát, melynek érdekeit képviseljük, nyugalmán őrködünk, kényelmének biztosításán fáradozunk. De nem zárkózhatunk el attól, hogy a maga meztelenségében rá ne mutassunk a mi veszedelmes állapotunkra, éppen most, amikor igazán csekély hijján nagyon szomorú aktualitást nyert a dolog, amennyiben az a bizonyos megriasztó példa néhány nappal ezelőtt igazán hajszál hijján elkövetkezett. Az eset a következő : A múlt hét derekán történt, hogy a B u dape stről délben két óra negyven perczkor elindult viczinális vonat a Ferencz József kaszárnyánál, közvetlenül ott, ahol a magyar államvasutak pályáját vonala átszeli, kisiklott. A kisiklásból nem történt semmi veszedelem, mert a viczinális lassan haladt, a pálya azonban nagyon megrongálódott, úgy, hogy délután öt óráig szünetelt a közlekedés. A kisiklott vonaton rengeteg utas volt, ugyannyira, hogy a budapesti végállomáson az egyik tartalékkocsit is hozzá kellett kapcsolni. Ezeket az utasokat kisegitő vonatra szállították át s úgy vitték tovább. Köztük volt Rózsavölgy i Gyula alpolgármester is, ki r á k o s f a 1 v i lakására igyekezett; az utasok legnagyobb része hivatalnok emberből állott, akik a hivatalos óra után haza indultak. Mint a vizsgálat mai számi megállapította, a baleset oka hibás váltó állítás. Valamelyik krajczáros újság neki is ment a helyiérdekű vasutak igazgatóságának, hogy könnyelműen koczkára teszi utasainak életét és testi épségét. Ez tudniillik a mindennapi, megszokott nóta, mely olyan népszerű és olyan kegyetlenül ostoba . .. Ugyanis sem az igen tisztelt publikum, sem a krajczáros vagy kétkrajczáros nem tudja a dolognak a hátterét és nem tudja, hogy az a szerencsés kisiklás volt egy pár száz ember életének a megmentője a bizonyos szörnyet- halástól. Az a kisiklás tudniillik szándékos volt, készakarva történt s hál’ Istennek, hogy sikerült, ■— mert — mint már említettük, itt keresztezi egymást a magyar államvasutak és a helyi érdekű vasút pályája ; a viczinálisnak mindaddig vesztegelnie kell, amig a máv. pályáján vonat halad keresztül, amely idő alatt a sorompót lezárják s a jelzőt tilosra állítják. A vasúti őr, akinek ez a feladata, a mondott alkalommal elfelejtette a sorompó leeresztésével és »tilos« jelzéssel a pályát lezárni s mulasztását csak akkor vette észre, amikor halálra rémülten látta a viczinálist közeledni, a gyorsvonat pedig néhány ölnyire ott füttyentett a közvetlen közelben. Néhány pillanat s éppen derékon szeli ketté a viczinálist, amelyet utasaival együtt menthetetlenül poz- dorjává zúzott volna a repülő gillotin. Ezer szerencse, hogy a derék bakter el nem vesztette lélekjelenlétét, A saját hibáját a saját ügyességével tette jóvá. Az utolsó pillanatban »hamisra« csapta át a viczinális váltóját, minek következtében a helyiérdekű vasút kisiklott s különben sem haladván, megfelelően a fennálló szabályoknak — itt még gyorsan, a sínről lecsúszott s megállóit. A katasztrófát ezzel egy szempillantás alatt elhárították, s a gyorsvonat minden baj nélkül elrobogott. Hát biz’ ennek a fele se tréfa. Van annak már egy pár esztendeje, hogy mi ezen a helyen azt a követelést hangoztattuk, hogy a hatóság a Ferencz József kaszárnyánál levő vasúti pályakeresztezést szüntesse meg, ik 14 oldal.
