Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-05 / 27. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, julius 5. 27. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSnDflLAI'és KŐZGfiZbflSflGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLD] NYARALÓTULAJDONOSOK EOYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY1 SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY» IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYl KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .........................8 kör Fél évre...............................4 < Neg yed évre..........................2 * EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. A kritika hajdan és most. Irta: Heinrich Gusztáv. Tudományos életünknek két igen nagy baja van. Első nyelvi elszigeteltségünk, mely miatt csak kivételesen léphetünk munkáinkkal a nagy világ elé és csak nehezen vegyülhetünk abba az élénk szellemi mozgalomba, melyet az európai és amerikai nemzetek vállvetve és karöltve kifejtenek. A másik a kritika hiánya, mely még itt e hazában is elszigetel minden egyes kutatót, aki rendesen buzdítás, ösztönzés, helyreigazítás nélkül halad utján, esetleg téves irányban, esetleg egy téves czél felé. Egyes szakfolyóirataink talán hoznak egyszer- másszor, többé-kevésbbé a nyilvánosság kizárásával, alapos bírálatokat, de ezek is csak találomra, következetesség és rendszer nélkül ; a művelt közönség csak akkor értesül tudományos törekvéseinkről, ha a lelkes pajtásság lármás hűhóval megüti a nagy dobot vagy a még lelkesebb gyülölség az erkölcsi megbotránkozás köpenyében vádol, fenyeget és de- nuncziál. Hogy a napi sajtó legújabban még a -szépirodalom remekeiről is legtöbbször csupán a kiadók vagy szerzők gyártotta reklámokkal kedveskedik olvasóinak, még pedig nem a hirdetések között, hanem a lap rendes rovataiban, ez oly demoralizáczió, melyet a közönség már kezd átérteni és teljes érdeme szerint honorálni, t. i. nem ad reá semmit. A kritikának jelen állapotát nem véletlenül’ érintem : alkalomszerűvé teszi egy félszázados megemlékezés is. Ötven évvel ezelőtt, 1858. évi márczius 3-án halt meg Bajza József, aki mint kritikus szerzett legtöbb érdemet és éppen kritikai működésével biztosított magának maradandó, kimagasló helyet irodalmunk történetében és az utókor kegyeletében. Bajza nem volt nagy kritikus, de igenis jó és hasznos kritikus. Fő érdeme, hogy mindig komoly dolognak vette az irodalmat, a színházat, a költészetet, melyekben a nemzeti közművelődés pontos forrásait és döntő tényezőit ismerte fel. Innen magatartásának méltósága, erkölcsi súlya, férfias erénye. Látóköre, műveltsége, tanultsága korának viszonyaihoz képest igen nagy, de gyöngéje, hogy mindenben és mindenre kész mértéke van, mely néha csak erőszakosan volt alkalmazható és ilyenkor nem a mértéken tágít, hanem az áldozaton tesz erőszakot. De rokon- vagy ellenszenv tudatosan ritkán befolyásolja Ítéletét, melyben mindig magas álláspontra igyekszik emelkedni Főleg a polémiának volt mestere és ebben nem ismert apróságot, hanem komolyan vette a vita lényegtelen vagy mellékes elemeit is. Sok tollharczot vívott végig és mindig győzelmet aratott; nemcsak azért, mert tiszta fejű, világos eszű, ügyes tollú vitázó volt, de főleg azért, ami ezen jelességeiből önként következik, mert mindig igaza volt. Ennyiben hasonlít Lessinghez, de csakis ennyiben. Egyébként kegyetlenség őt az újkor legnagyobb kritikusa mellé állítani, aki jóval több volt, mint csak kritikus és még jelentéktelenebb bírálataiban is fontos elvi és elméleti kérdéseket tisztázott vagy eldöntött. De van Bajzának egy nagy jelessége, melyben Lessin- get felülmúlja: nemzeti lelkesedés vezérelte minden lépését, a hazai kultúra ügyét ismerte fel az irodalomnak minden termékében, a színház minden kísérletében és minden egyes esetben a nemzeti művelődés érdeke és szempontja erősen befolyásolja, néha nem egészen helyesen is, magatartását és Ítéletét. Bajza #nem nagy ember, nem nagy iró ; azért művei elavultak, amint elavultak bírálatainak objectu- mai és heves polémiáinak vitás kérdései. De korában missiót teljesítetett; lelkiismeretes, komoly, hasznos munkát végzett. Nem utolsó érdeme, főleg irodalmunk korabeli viszonyainál fogva, hogy a tudás fölényét mindenkor és mindenkivel szemben emelt fővel és büszke önérzettel hirdette ; hogy tekintélyt nem ismert : sem Kisfaludy Károlyt, bármennyire szerette, sem Kazinczy Ferenczet, bármennyire tisztelte, nem fogadta el ilyenekül ; hogy erősen vallotta meggyőződését legjobb barátjai- val szemben és kényes helyzetekben is, ho^y az irói köztársaságban, a tudományok országában sem érdemet, sem születést, sem hivatalt nem nézett és nem engedett dönteni, mert e téren csakis az ész, a tudás, az irói mai számunk 12 oldal.
