Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-28 / 26. szám
2 RÁKOS VIDÉKÉ 26. szám Gyula főjegyző és a bíró ; a hadügyminisztérium képviseletében egy mérnökkari százados, a m. kir. vasúti és hajózási felügyelőség nevében Kormos felügyelő, a budapesti helyiérdekű vasút részvény-társaság részéről J e 11 i n e k Henrik udvari tanácsos, elnök, Läufer Lajos dr. vezértitkár, Goddiner Samu forgalmi főnök, Széli Árpád főmérnök, Vikár titkár s több tisztviselő, végül pedig a Pusztaszentmihályi Közúti vasút részvény-társaság részéről P á 1 f i János elnök és Schvarczl József üzletigazgató s még több más érdekelt községi képviselőtestületi tag vett részt. Elnök a szokásos formaságok elintézése után megnyitotta a tárgyalást. A vasút rákospalotai részével és czinkotai szakaszával elég gyorsan végeztek. Rákosszentmihályon több kérdés előzetes tisztázása volt szükséges, azért az egész bizottság áthajtatott sok kocsin Rákosszentmihályra. Itt a János-utcza sarkától kezdve a főfasoron és Ilona-utczán át gyalogszerrel haladtak a lóvasut végállomásáig s lóvasuton végig a községen a helyiérdekű vasutak állomásáig s a viczinálison Mátyásföldre, ahol a jegyzőkönyvet megszerkesztették. Az illusztris vendégek elragadtatással nyilatkoztak a lombos Rákosszent- mihályról, melyet sokan közülök még nem ismertek. Különösen kitüntető volt Fazekas alispán Szabó Géza főjegyző és Cseresnyés mérnök magatartása, kik a legmelegebben foglalkoztak községünk óhajtásaival és hathatósan pártfogolták törekvéseit. Mátyásföldön egyhangú megegyezés jött létre minden irányban s a forró napon eltikkadt társaság lakomára ült, melynek felszolgálásában Krai- csovits Rezső vendéglős igazolta a mátyásföldi parkvendéglő egyre szilárdabb jó hírnevét. A társaság a késő esti órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. Feljegyzésre érdemes Rákospalota, Rákosszentmihály és Czinkota meleg barátkozása, mely a vasúti kapcsolat ötletéből már előre is megszilárdult s több meleghangú pohárköszöntőben nyert kifejezést. TÁ R C Z A. Egy monokli karrierje. Irta : Fehér Jenő. Mikor hajnali öt órakor bekopogtattam Csorbay Laczi lakására, ő már teljesen felöltözve fogadott. — Rögtön készen vagyok, kedves barátom — szólt nyugodt elegancziával — miközben szemére csapta monokliját. Néhány levelet Írtam arra az esetre, ha netalán valami bajom esnék. Intettem a kezemmel, mintha ezt kizártnak tartanám ; de ő folytatta: — Oh, nem vagyok szentimentális. De számot vetek a helyzettel. Szentjobi kitűnő lövő ... A leveleket itt hagyom az asztalom fiókjában, kivéve ezt az egyet, amely neked szól. Ezt mindjárt át is adom. Fia élve kerülök haza, leszel oly szives és visszaadod nekem. Átvettem a levelet. — Remélem, hogy egy óra múlva visszaadhatom neked, — mondottam mosolyogva, A levelet nem adtam vissza. Reggel hat órakor Csorbay Laczi már átlőtt koponyával hevert a Zugliget egy elhagyatott tisztásának a gyöpén. Őszinte ünneplés tárgya volt Läufer Lajos dr. is ki fáradhatatlan buzgalommal és egy diplomata tapintatával igyekezett minden kivánalom méltányos teljesülésének útját egyengetni s maga volt a leg- hathatósabb tényezője a minden irányban igazán kedvező megoldás létrehozásának, A közlekedésünk jövendő képe tehát a következő : 1. A budapesti helyiérdekű vasút budapesti állomásáról kocsijárások Mátyásföld, Czinkota. Csömör. Kerepes és Gödöllő állomásokra. 2. Ugyanonnan közvetlen kocsi a mai vonalon a mai Rákosszentmihály állomás és Almássy Pál-telep megállóhely között levő L u c s k a-utig ; itt befordul a kocsi az E h m a n n-telepre, ezen keresztül Rákosszentmihályra: itt a Farkas Ignácz-utczán végig egyenesen a Szécheny i-telepre, onnan Rákospalotára. Kettős sínpár, közvetlen kocsik. 3. Ugyanúgy mint előbb, Ehmann-telepen át Rákosszentmihályra, itt a Szent István-utczán le a P á 1 y a-utig, ezen végig a főfasorig, ezen fel az Ilona-utczáig, ezen végig a Rákosi-utig s itt le vissza a Farkas Ignácz-utczán át az Ehmann- telepre s a fővárosba. Közvetlen kocsikkal, körforgalom be a budapesti állomásig. E pontban még rendezésre váró függő kérdés szerepel, A helyiérdekű vasút tervét ugyanis ebben az , alakjában pártfogolja Rákosszentmihály községe is, pillanatnyi akadály azonban, hogy a lóvasut-társaság még ez idő szerint fentartja előjogát e már használt saját vonalára nézve: A helyiérdekű vasút tehát formaszerü megállapodásra fog lépni a lóvasuttal, mert ennek hiányában a Rákosi-út helyett a B é 1 a- utczán lenne kénytelen vonalát vezetni. Megjegyezhetjük azonban, hogy ma már ez a dolog csak formai kérdés, a lényegbeli megállapodás már nagyjából meg is van. Meg is kell lennie s ezt a feltevést veszszük további megbeszélésünk alapjául. A helyiérdekű társaság mindezekben kötelezettséget vállalt, hogy azokon az utczákon, amelyeken a villamos vasút elhalad, az úttesteket megfelelő burkolatokkal látja el s az útátjárók rendezéséről is gondoskodik. Tehát Rákosszentmihály a legfontosabb forgalmi vonalain kitűnő utczaburkolathoz Harmadnapon temettük a negyvenéves életerős férfiút, aki szegény sorsból tiz év alatt magas társadalmi poziczióra küzdötte föl magát. Pedig különösebb tehetsége semmihez sem volt. Átlagos műveltsége, közepes olvasottsága, gyéren csöpögő szellemessége nem jogosították fel arra, hogy hasonló kaliberű társainál sokkal gyorsabb karriert csináljon. És mégis úgy történt. Tudja Isten, volt valami a lényében, ami tiszteletet parancsolt, sőt mondhatnám, félelmet gerjesztett, Ha valamit mondott, senki sem mert neki ellentmondani. Ha látszott rajta, hogy rosszkedvű, senki sem mert hozzá közeledni. Arra meg éppen gondolni sem merészelt senki, hogy vele vitába bocsátkozzék. Ha ő beszélt, félelmetes csönd támadt köröskörül. Miért? Azt senki sem tudta. Ezek a gondolatok kóvályogtak a fejemben, amikor Csorbay Laczi temetése után haza érkeztem a lakásomra, A levele ott feküdt az Íróasztalomon. A borítékján a nevem alatt az állott: Csak halálom esetére bontható fel. A kezembe vettem a levelet. Egy darabig ide- oda forgattam, végre egy hirtelen elhatározással letéptem a boríték szélét. Sűrűn tele Írott négy oldalas papír volt benne. Olvasni kezdtem, Szóról-szóra ez állott a levélben : Kedves barátom ! Most, hogy örökre lehunytam a szememet, elárulom neked karriérem titkát. Talán valaki még hasznát veheti.
