Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-24 / 47. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 47. szám. akik tudják, hogy Magyarországon a magyar nyelv védelme a legszentebb nemzeti védelem egyik legsürgősebb módja. Sorakozzunk mindannyian egy táborba erre a védelemre. Mindenki közülünk lelkesítő, buzdító szavával és példaadásával igyekezzék megnyerni a sziveket annak a gondolatnak, hogy csak az egységes nyelvű nemzet állhat ellent a századok dúló viharának s hogy Magyarország törhetetlen sziklavárának is egyetlen biztositó alapja: magyar nyelvbeli egysége ! Élelmiszer hamisítások Rákos- szentmihályon. Szives olvasóink bizonyára még élénken emlékeznek a «Rá ko s Vidéke» egyik régibb elsőczik- kére, mely az é 1 e 1 m i s z e r hamisítások kérdésével foglalkozott. Megdöbbentő igazságtétel számunkra, a mit most egyik szives olvasónk hozzánk intézett levelében szolgáltat. A levélíró konkrét tényekre hivatkozik s mint vegyész, vizsgálatainak eredményére utal, a mi közléseinek súlyát megsokszorozza. Ugyanezeket az állításokat a logika segítségével vagy másfél évvel ezelőtt mi magunk is elméletileg megkoczkáztattuk. Íme, megérkezett rá a tanuságtétel. Későn bár, de még mindig elég korán ahhoz, hogy a hatóság megfelelő törvényes alakban legalább most már megtegye a legszükségesebb orvosló — és óvóintézkedését. Ezeket megtenni törvényes és lelkiismeretbeli kötelessége, melyet úgy mint egyéb feladatát, bizonyára nemes buzgalommal siet is teljesíteni. Az érdekes közlemény igy hangzik: Még csak rövid ideje, hogy lakosa vagyok Rákosszentmihály községnek s már is megborzadva tapasztalom, hogy milyen nagy arányokban űzik az élelmiszer hamisítást és ez okból kifolyólag a közönség kizsákmányolását. Vizsgálataim alapján a hamisított élelmiszerek halmaza között legnagyobb mértékben szerepel a tej, mely az emberiség, különösen a gyermekek legfőbb tápanyaga. A tejárusitó asszonyok és emberek, kik a környékbeli községekből hozzák és ellátják Rákosszentmihály közönségét tejjel, a legnagyobb mértékben visszaélnek a közönség jóindulatával, amennyiben vizgála- taim alapján határozottan állíthatom, hogy nemcsak kétszer-háromszor annyi vízzel keresztelik meg, hanem keményítővel, burgonya czukorral stb. keverik. (Különösen a keményítőt használják nagy előszeretettel, amennyiben vízzel keverve tejszerü folyadékot alkot.) A mellett, hogy olyan durván hamisítanak, a tisztaság legelemibb követelményeinek sem tesznek eleget, amennyiben a tejben csak úgy hemzsegnek a baktériumok, amelyek az ember, különösen a gyermek egészségét nagyban alááshatják. Bár az árusítók a tej előállítási költségét ily módon lényegesen alászállitották, mégis arra hivatkozva, hogy a takarmány (jó volna ha volna) drágább lett, felemelték a tejnek csúfolt kotyvalék árát 20-25 százalékkal. Hasonló hamisításokat vizsgálataim alapján nemcsak a tejnél, hanem más élelmiszernél is tapasztaltam. Semhogy ezentúl is drága pénzen se kapjunk hamisított, tisztátlan vagy árának meg nem felelő élelmiszereket, kívánatos, hogy a községi elöljáróság egy oly bizottságot létesítsen, mely érvényt szerezne az élelmiszer hamisítókra vonatkozó törvénynek s állandóan szemmel tartaná az elárusító helyeket és ellenőrizné az élelmiszerek valódiságát s ha hamisítódnak vagy az árának nem megfelelőnek találná, rögtön elkobozná s ,az elárusítót érzékenyen megbüntetné és az összes felmerülő költségek fedezésére ítélné. Ha a község elöljárósága behozza az élelmiszerek állandó ellenőrzését, úgy meg vagyok győződve arról, hogy rövid idő múlva Rákosszentmihályon hamisított vagy nem megfelelő élelmiszert nem árulnak. Garay György, vegyész. * * TÁ R C Z A. Ilyenek ők . . . Irta: Malcomcs Gizella bárónő. Estélyen találkoztam-e veled, vagy tánczközben, midőn a legkellemesebb asztalszomszédot ismertem meg benned, a sasszemedből kiáradó fluidum szellemes csevegés közben hatólt-e szivembe, vagy finom kezed érintette volna vállamat, midőn köpenyemet fölsegitetted ? Nem, hisz akkor minden a szokott módon történt volna. Csak egyetlen egyszer láttalak téged, ideálom akkor is távolból, midőn szónoklatod erejével népedet meggyőzted és diadalmasan hatalomra és jogra vezetted. Minek mondjam — ugyanis tudod, — hogy mindannyi előtt tüneményes, a végzettől küldött embernek tűntél fel, énnekem pedig hatalmas varázslónak, félistennek tetszettél. Öntudatos fellépésed, bátorságod, szavad hatalmas ereje először megindították, azután hatalmukba kerítették. Nem fogod fel annak jelentőségét, hogy én, a büszke, megközelíthetetlen, tétovázom, nem tudom mitévő legyek, csak azt érzem, hogy látnom, ismernem kell téged, hogy beszélnem kell veled. Csak egy intésembe kerül és az ország első férfiai udvaromnál, körülöttem teremnek: — «Le a porba lábaimhoz!» volt eddig jelszavam és most itt állok előtted reszketve, a félénk gyönge nő és aggódva kérdem, hogy látni fog-e ? Pedig azt mondják, hogy szép vagyok, akarod tudni milyen ? Magas, karcsú, barna nő, mindig vig, születésemtől fogva, énekesnő, hajlamból Írónő, mély kedélyű, ki lelkesedik mindenért, a mi szép, nemes és jó s a kinek czéltudatos létében mindennek daczára kitölthetetlen ür tátong, vágyakozás valami ismeretlen, csak sejtett fenséges után. Csak te bírnád a szunnyadó tüzet lángoló, nemes szenvedélyéé fokozni, csak te alakíthatnál a büszke nőből boldog asszonyt. — Most mindent, tudsz! Eleonó ra. * Eszményem megtestesülése ! Imádott Leonórám ! Térdre borulva mondok köszönetét. Végre megtaláltalak ! Te vagy életem ideálja! Te, a fenséges, büszke, zseniális nő, aki képes vagy eszméimet, gondolataimat megérteni és követni, akiben második énemet találom fel. Mi a dicsőség! Mi egy egész nemzet elismerése a páratlan, nemes szerelem egy pillanatának arany napjához képest. Mit érnek többé egész életem diadalai ! Semmivé törpülnek ama kimondhatatlan boldogság előtt, hogy megtaláltalak téged, legnemesebb gyöngye a t-eremtésnek. — Esdve kérlek, ne vára-
