Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 24. szám. arra, hogy ne engedjünk köznépünk rontására s.romlására pálinkát főzni.» Daczára annak, hogy e sorokban még nem nyilvánul meg az igazságnak az a mértéke, melyet az alkoholizmus kérdésével foglalkozó elmélet és gyakorlat, a tudomány és a statisztika egyes-egyedül eredményre vezetőnek demonstrál, mégis igen becses történelmi emléke a magyar alkoholellenes mozgalomnak báró Wesselényi Miklós ez Írása. A jobbágyság felszabadítását, a jogok és kötelességek.egyforma megosztását, az alkotmányos rendet követelők felvilágosodott tábora tudatára jutott annak, hogy az elnyomott pórt, aki a fennálló társadalmi rend nyomasztó terhe alatt a legtöbbet szenvedett, nemcsak a robot és dézsma szolgáltatástól kell felmenteni, hanem meg kell szabadítani a szesznek romboló, pusztító befolyása alól is. És csak büszkeséggel tölthet el bennünket az a tudat, hogy nálunk majdnem a külföldi mozgalommal egyidejűleg karolták fel az antialkoholista eszméket, A röpiratoknak, hírlapi vitatkozásoknak kifogyhatatlan sora indult meg ez ügyben. Az is említésre méltó és nevezetes tény e mozgalom során, hogy nemcsak a mértékletességnek voltak szószólói, hanem buzgó apostolai támadtak a szeszes italoktól való teljes tartózkodás eszméjének is. E néhány adat világosan mutatja, hogy hazánkban egy félszázaddal ezelőtt kiterjedt antialkoholista mozgalom volt és kitud ja, hogy az antialkoholizmus szempontjából nem állanánk-e mi is azon a fokon, melyen Amerika és a Skandináv államok? De közbejött 1848, a maga dicsőséges és fenséges eseményeivel, melyek a nagy eszmék harczában háttérbe szorítottak minden más kérdést, Így a negyvenes évek alapvető munkálatai eredménytelenek maradtak s nyomtalanul vesztek el. De szolgáljanak ezek a maguk egész mivoltában követendő például mindenkinek, akit az alkoholizmus kérdésének helyes megítélésében előítélet, vagy tévhit tart lekötve. Mily nagy lépéssel haladhatna előre az alkoholizmus ellen indított mozgalmunk, ha főuraink, tudósaink és a nemzet többi kiváló férfia közül akadnának vezető emberek, akik latba vetve tekintélyüket, és befolyásukat, a társadalmi akcziót állami intézkedések provokálásával erősítenék meg. Bízunk benne, hogy a múltak dicső példáin felbuzdulva, szilárd meggyőződéssel, bátor szívvel és lankadatlan erővel küzdve kitűzött czélunkért, idők múltán utat fog magának törni az a meggyőződés, hogy az alkoholizmus ellen harczolni annyi, mint az egész emberiség javáért harczolni, Döczi Imre dr. Élet. Hogy el tud a ragyogó ég Egyszerre borúin i! Honnan ma jő élet, erő: Holnap erőt, éltet verő Tűz-, jégnek kell hullni. Hogy el tud a boldogságunk Egyszerre óh, múlni ! Ma mégy hangos vigalomba, Holnap néma sirhalomra Kell sírva borulni. . . Lampérth Géza, A koronázás jubileuma. A koronázás jubileumát szép és tartalmas ünnepélylyel ülték meg a rákos- szentmihályi iskolák és egyházak. Az iskolai ünnepség keretében megismertették a tanuló ifjúságot a nap jelentőségével s megrajzolták néhány vonással a jubileum történelmi hátterét, Majd a templomba vezették az ifjúságot a tanitók, hol ünnepélyes hálaadó istentisztelet tartatott, amelyen a községi elöljáróság és képviselőtestület a jegyzővel és bíróval élén, valamennyi helybeli egyesület és testület, szépszámú közönség s a polgári és elemi iskolai növendékek T A R CZ A. Vendégszereplés Sáros-Berényben. Irta: Szomaházy István A Nemzeti Színház udvarára egy sápadt fiatal ember állított be a nyári szünidő elején. Ujházy Edét kereste, aki néha ilyenkor is be szokott nézni az udvarra a leveleiért. — Kihez van szerencsém? kérdezte tőle az utolérhetetlen Constantin abbé. — Sajóhelyi vagyok, a sárosberényi színtársulat titkára. — És mit parancsol? A sápadt fiatal ember ég felé meresztette a karjait. — Uram, kezdte, nagynevű művész, mélyen tisztelt és szeretve csodált Mester! A sárosberényi színtársulatot a nyomor polipjai környékezik. Primadonnánk hét nap óta nyers fügén él s az igazgató peneszes kenyérre hullatja bánatának könnyeit. Az átlagos napi jövedelem 1 forint 35 krajezár, de maga a petroleum 1 forintba kerül esténként. A mester egy könnyet morzsolt szét a szemében, — Hát mit tehetek önökért ? kérdezte részvéttel. — Uram, nagynevű művész, folytatta pátoszszal a színházi titkár. A sárosberényi főszolgabíró abban a feledhetetlen szerencsében részesült, hogy az Ön társaságában csípett be egyszer boldogult jogászkora idejében ... A főszolgabíró a város legtekintélyesebb férfia s ha Ön, nagynevű művész, leereszkednék hozzánk, zsúfolt ház nézné végig nyomorult színtársulatunk előadását . , . — És hol van az a Sárosberény ? kérdezte a lágyszívű mester. A titkár könnyedén intett. — Sárosberény úgyszólván külvárosa Budapestnek, mert vasúti állomása alig van innen négy órányira. A nyugati hosszúság és az éjszaki szélesség fokát nem tudom egész pontosan, de ha Nagyságod hozzánk fárad, nem fogja megbánni az elhatározását. — Van ott vasúti állomás ? kérdezte Császár Imre, aki szintén hallgatta a beszélgetést. — Nincs, mert Sárosberénynek Bakony-Szeg- halom az utolsó állomása. De a főszolgabíró fogata harminezhét perez alatt beszállítja kitűnő vendégüket. A mester habozva nézett maga elé, de a titkár most megragadta a kezét. — Uram, esdekelt, koszorús művész, huszonegy éhes ember várja önben mentő horgonyát és szabaditó angyalát . . . Hírek.
