Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-21 / 16. szám
VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, április 21. 16 szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSnDflLAKés KÖZGflZOflSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEG JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .....................S kői Fé l évre...........................4 « Negyed évié......................2 « EO YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. - Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. A kert-városok. Irta: dr. Wildner Ödön. I. A modern utópisták: Bellamy, Hertzka, Wells, Zola stb. akik a jövő társadalom és állam rózsás álmát álmodják, csábítóan festik elénk a nagyvárosok átalakulását is. Ebből a képből hiányzik az a tömérdek árnyék, amely a mai nagyvárosra borul, csupa ragyogó sziliben pompázó délibáb az. Eltűnt az a rengeteg, szürke, sivár kőhalmaz, amelybe verőfény, levegő alig hatott, amelyből az igazi természet száműzetett, ahol fa, növény, virág, madár csak mesterkélt és csenevész életet élt. S ugyanígy élt az ember is : egymásra zsúfolva, szűkösen és nyugalom nélkül, fölötte egészség és erkölcsellenesen. Ez gyökerestől megváltozott — az utópiákban. A nagy lelketlen városgigászok kisebb, de egészségesebb, szebb és morálisabb közületekre oszlottak a szabad természet közepette vagy legalább építés modorukban alakultak át olykép, hogy bennük a természet és a természetes életmód játszsza a kormányzó szerepet. Mindez ugyan álomszerű eszmény, de 'elismert lélektani igazság, hogy eszményeink, éber-álmaink keletkezésére és képzésére is testi-lelki struktúránk nyomós szükségletei, bajaink, vágyaink a bajokat megszüntető módok és eszközök iránt* s az öntudatunk küszöbén alul maradó ingereink gyakorolják a legnagyobb hatást. Tagadhatatlan tény már most, hogy a modern ember s különösen a nagyváros lakója egyre erősebben visszakiván- kozik a természet ölére, a természetes életmódhoz. A nyaralás, amelynek általános el- harapódzása a felső tízezertől le a viczeház- mesterig kedvencz és olcsó témája a croquis- iróknak csak ritkábban nevetséges divat, leg- többször kényszerítő szükséglet (pl. oly családokban, ahol apró vagy vérszegény gyermekek vannak, ahol a szülők elnyűtt idegei pihenést és felfrissítést sürgetnek stb.) S mindinkább növekszik azoknak a száma, akik belátják, hogy kevéssé logikus eljárás az, ha szervezetünket az év tizenegy hónapjában kíméletlenül kiteszszük a nagyvárosok egészségtelen körülményeinek s egy hónap alatt akarjuk helyreütni az általuk okozott károkat. Ezért folyvást szaporodnak azok, akik egész éven át a nagyvárosok nyaraló-negyedeiben, külső szabadabb perifériáin, avagy a határain túl alakult szomszédos telepeken laknak. Az emberek egy másik, sokkal nagyobb kontingensét azután nemcsak ilyen esztétikai és higiénikus szükségletek, hanem főleg gazdasági meggondolások késztetik a külső lakásra. A viczinális exodus többnyire a nagyvárosi lakás és élelem drágaságában leli nyitját. Ugyancsak gazdasági indoka van az ipar- vállalatok, gyárak kitelepedésének a nagy városokból : a telep- és épületjáradék s ennélfogva a telek árak s a helyiség bérek stb. aránytalanul magasabb volta, a terjeszkedés nehézsége. A nagyvárosi lakosság ily módon való lefolyása és elhelyezkedése azonban sporadikus és szervezetlen, valóban anarchikus, ezért sem a városfejlődés, sem a közgazdaság nem látja hasznát. Újabb időben azonban tudományban és gyakorlatban folyton szaporodnak a kísérletek, amelyek ennek a mozgalomnak szervezését és okszerű irányítását tűzték ki czéluh E deczentralizáló kísérletek között ugyan nem régi keletű, de már is jelentékeny és sokat emlegetett a kert-városok (garden-citiés, cités-gardins, Gardenstaedte) létesítésére irányuló mozgalom. Kert-városok alatt nem kertes városokat értünk, hiszen minden nagyváros ma is többé- kevésbbé el van látva kisebb-nagyobb kertekkel, parkokkal. De nem értünk e néven egyszerű villa avagy mezőgazdasági telepeket sem, hanem egészen újfajta városalakulásokra alkalmazzuk az elnevezést. E kert-városok, tervezőik eszméi szerint, ugyan mindazon tényleges elemekből alakulnak, amelyekből a mai nagyvárosok alakultak, de más méretekben és Mai számunk 12 oldal.
