Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-21 / 16. szám
RÁKOS VIDÉKE 16. szám. 2. tervszerű aranyos összetételben. Úgy, hogy az egész kompozicziónak egészen más gazdasági, higiénikus, esztétikai és morális élete és hatása lenne, mint a mai nagyvárosoknak. Nevezetes, hogy ennek a mozgalomnak is utópista színezetű irodalmi müvek szolgáltak indítékul. 1895-ben adta ki Th. Fritsch Die Stadt der Zukunft czimü müvét, de ebben fejtegetett eszméinél sokkal nagyobb visszhangra talált Ebenezer Howard Garden cities of To-morrov czimü rokontárgyu munkájával (1898). Howard e müvében a mai nagyvárosok társadalmi bajai, nyomorúsága, erkölcstelensége ellenében radikális orvosszerül ajánlja a terve szerinti uj mintavárosok alapítását. Értsük meg jól, nem elég egyszerűen falura menni, a Méline jelszavának : „Retour a la térré“!. — eleget tenni. Távol a rokokó kor mesterkélt rajongásától,a pásztoridilliumok,aTrianon-ok, Hameau-k és Laiterie-k — a pásztorórák e kedves rejtekhelyei — iránt távol a pseudo-paraszttörténetek émelyítő idealizálásától belátja, hogy a falusi élettel is számos alkalmatlanság is jár: a nagyvárosok sok közmüvének, kultúrintézménynek, a társas szolidáris szellemnek, a szórakoztató eszközöknek hiánya. Toldjuk meg: a gazdasági összeköttetéseknek, munka és kereseti alkalmaknak hiánya is. Howard szerint oly uj társadalmi és gazdasági központok teremtése a czél, amely a város és falu előnyeit frigyesitve, egyben nyújtják, hátrányaik lehető elkerülésével. Ilyen uj centruma: a kert-városok. Ezek nemcsak egészségesebb, szebb, kényelmesebb házakból álló kert- szerű telepek lennének, hanem a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem, társadalmi élet minden nyilvá- nulásának központjai is. Egyrészt a városi embert olcsóbb, kellemesebb egészségesebb lakáshoz és egyébb kedvezőbb élet- körülményekhez juttatná, másrészt a mezőgazda körül és az ő hasznára egy városi jellegű telep közvetlen szomszédsága révén is kedvező termelési és piaczi viszonyokat teremtenének. Az ideális kertvárosnak nem szabad bizonyos nagyságon túl terjednie (ő legfeljebb 30.000 lakosra számit) különben a nagyváros hátrányai újból beállanak. Ha túlnépesedés jelentkeznék, úgy megfelelő távolságban uj kertvárosokat kell alapítani s ezeket vasutak stb. által összeköttetésbe kell hozni. így keletkeznek városcsoportok, social cities, amelyek közös centruma lehetne egy, 60.000 lakosra szabott nagyobb kertváros. Howard azután városrendezési tekintetben- is részletesen megrajzolta eszményi városát. Ez körformában van tervezve. A középpontban nagy és pompás kert körül sorakoznak az igazgatási és kulturális középületek (városháza, templom, muzeum, színház, hangversenyterem, könyvtár, iskolák, stb.) A következő körgyűrűben egy nagy park következik : szélén üveggalléria vonul végig üzletekkel és bazárokkal. Mellette három övben terülnek el a legelőkelőbb villák, jobb és olcsóbb lakóházak. Majd újból körkerteket látunk és körcsatorna és körvasút mentén megfelelő távolságban létesülnek a kisebb műhelyek, majd nagyobb gyárak, ipartelepek, raktárak. Ezentúl, a temetőket, nagyobb bérkerteket elhagyva már a mezőgazdasági és kerti üzemek területére lépünk, szintén megfelelő övékben, lassú átmenetben, ami Thünen ismert köreit juttatja eszünkbe. A levél. De szép levelet irt az Ácsék Jóskája . . . A faluban szerte ez az újság járja. Öreg Ács Mihály né kézről kézre adja : — Oh a drága vérem! Olvassák el, kérem. Arauyos a széle, gyöngy a foglalatja . . . Komáromi várból azt irta Ács Jóska : Három csillagja van, gyöngy élet a sorsa, Haza se jön többet szegény falujába, Császár zsoldjába állt, Menyecskét is talált . . . Édes szülője is menjen el utána. Bujdosik a levél egyik házból másba, Anyai szeretet a fürge postása, Mindenütt örülnek, lám ők régen mondták, Ember lesz a Jóska ! Betelt im a jóslat, Elérte de meg is érdemli a sorsátl Bujdosik e levél . , . Elérkezik végre Tuba Gerőékhez, alsó faluvégre, Ott hogy kibeiüzi szegény Tuba Klára, — Csak elhalványul, Kimegy a szobábul: És megered odakün kényeinek árja . , . Lampért Géza. fi Írek. Tóth József karácsonyfa-alapítvány, A mátyásföldi iskolagondnokság kebelébe tartozó ehmann- telepi állami elemi iskola vezetősége, mely a példás buzgalomban mindenkor vezérlő szerepet tölt be környékünkön, megint szép tanujelét adta nemes gondolkodásának, Tóth Józsefnek, Pestvárme gyénk hervadhatatlan érdemli nyugalmazott tan- felügyelőjének tiszteletére karácsonyfa-alapítványt létesített, melyből szegénysorsu iskolásgyermekeknek karácsonyi ajándékról gondoskodnak. Jótékonyság párosul tehát egy nagy magyar ember érdemeinek kegyeletes ápolásával. Közgyűlés Rákosfalván. A rákosfalvi Szent István temetkező-egyesület rendes évi közgyűlését élénk érdeklődés közepette tartották meg. Az egyesület alapitója es lelke, Bognár Gyula jelenleg erz'sébetváros'i káplán s igy bár elszakadt Rákos falvától, de nem az egyesülettől; a közgyűlésen is övé volt a vezérszerep. Az ő szavait hallgatták az egybegyűltek a legnagyobb lelkesedéssel. A tisztujitás eredménye a következő: Elnök: Bognár Gyula, Alelnökök: Tertsch József, id. Sipos Imre. Titkárok : Hittig Gyula, Kriszt Sándor. Pénztárnok: Schmidt József. Gazda: Wolf Péter. Választmány : Blemeuschütz János, Bozsik István, Horváth Imre, Kaltenecker Mátyás, Kaltenecker Jakab, ifj. Klötzl János, Kovács Kálmán, Kreisz Jakab, Leeb Pál, Mennich András, Nagy Lajos, id. Riesmayer Lipót, Schiff József, Szaller György, Töpler János, Wágner Lénárd. Póttagok: Hausknecht József, Kaltenecker János, ifj, Petrányi Pál, Kaltenecker Antal, Knechtl István, Král István, Kaltenecker József, Mayer János. Felügyelő bizottsági tagok: Csesznek András, Fröh-
