Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-18 / 7. szám

2

RÁKOS VIDÉKE

7. szám

Az ismeretterjesztő népies előadások eszméje már több mint tiz éve tért nyert hazánkban is s azóta az egész országban, ahol a helyi viszonyok csak megengedik kulturális, morális és ethikai hatását, fontosságát és hasznosságát beigazolta.

Az előadások czélja — amint az elnevezéseik is mutatja — mindenkinek lehetővé tenni, hogy játszva és szórakozva olyan ismeretekre tegyen szert, amelyekre a gyakorlati életben feltétlenül szükségünk van. Czélja könnyű szerrel vonzó, érthető formában megismertetni az ipar, gazdaság, technika, tudomány és művészet legújabb haladását, vívmányait, amelyeket különben részint csak nagy anyagi áldozatok, részint pedig esetleg hiányos előtanulmányaink folytán a legnagyobb fáradozás árán sem volnánk képesek megszerezni, bár éppen ennek hiányait érezzük legjobban és lépten-nyomon küzdünk a látszólagos nehézségekkel is, amelyek különben csak tájékozatlanságunk, fele- dékenységünk következményei.

Kulturális fontossága éppen ebben rejlik, mert igen lényeges és eléggé meg nem becsülhető eszközévé válik az általános műveltség és művelődésre való törekvés és elérés problémája megoldásának. Minden ember egyéniségének, műveltségének és tudásának megfelelő barátságos otthont talál benne, ahol a hallottakat egybevetve, meg fogja kapni azt, amire szüksége van, aminek bevallását — hogy nem tudja, vagy elfelejtette — eddig restelte, de most anélkül, hogy azt mások észrevennék, megtanulta és tudja, s igy talán éppen ezzel a gyakorlati életben reá súlyosodé nehéz munkáját megkönnyíti.

Tapasztalatok bizonyítják, hogy olyan embereknek, kiknek vagyoni viszonyaik, családi és neveltetési légkörük nem adta meg még az irás-olvasás tudását sem, ezen ismeretterjesztő előadások látogatásával kü- lömben szűk gondolatvilága, eszmeköre, beszéde, modora és értelme oly nagy változáson ment keresztül, hogy még csak feltételezni is merészség lenne róluk, mintha irni-olvasni sem tudnának. És ha az irni-olvasni tudók közül azok seregét nézzük, akiknek, hamar levetve az iskola porát — fiatal koruktól fogva már a megélhetés keserű kenyerén kellett tengődniük, vájjon nem ily módon kell-e segítségükre sietnünk, hogy ők is a müveit társadalomnak méltó oszlopai és tagjai legyenek? A müveit társadalomnak szüksége van minden egyes emberre s igv utat, módot kell adnunk, hogy minden egyes ember megtalálja illő helyét a müveit társadalmi életben is. A műveltség általánosításával las- sankint ledőlnek azok a most létező társadalmi kínai falak, amelyeket manapság rang, czim és foglalkozásbeli kórság és hóbort gyenge maitere tart össze, de felépítjük a kölcsönös tisztelet, becsülés és megértés fönséges templomát.

Müveit társadalom! Kik alkotják azt? Ugy-e a müveit emberek? És vájjon olyan müveit emberekből áll-e ez, akiknek a tovább művelődésre vagy ismeretkörük szélesbitésére, vagy itt-ott tapasztalt tudásbeli hiányosságuk — melyek részben feledékenységnek, részben ifjúkori hanyagságuk vagy felületességük következményei — kiegészítésére nincs szükségük?.

Ezen előadások minden egyén részére szolgálnak, az alól kiváltság nincsen.

Morális és etikai szempontból pedig alig szorul argumentálásra, miután a lelki szórakoztatás adja meg hozzá az alapot.

Rákosszentmihály községe azon kiváltságos helyzete, mely a főváros közelségénél fogva a társadalom minden rétegét magában foglalja, megköveteli, hogy ez irányban is minden lehetőt elkövessünk. Nemcsak férfiak, de nők és gyermekek egyaránt részt vehetnek az előadásokon.

Az idén csupán négy előadást terveznek, de hisz- szük, hogy közönségünkkel sikerül már a kezdetben megkedvelteim a legújabb vasárnap délutáni ingyenes módját a kellemes és hasznos szórakozásnak. Az első előadás márczius hó 4-én (vasárnap) délután négy órakor lesz a Bürgermeister-féle vendéglő nagytermében; ekkor Képessy Imre tanár tart kísérletekkel egybekötött előadást a «Levegő» czimen. A második előadáson, márczius hó 25-én, Friedländer Manó dr. közegészség- ügyi tárgyról tart értekezletet. A harmadik előadás az ipar és gazdaság köréből fogja meríteni tárgyát, mig a negyediken Képessy Imre tanár fogja kísérletekkel együtt ismertetni a dróttalan táviratozás elméletét és gyakorlati alkalmazását.

Pletyka.

Az alábbi elmélkedést Írója azzal bocsájtotta rendelkezésünkre, hogy tisztán általános érdekű fejtegetéseivel hozzá akar járulni ahhoz a munkálkodásunkhoz, a melyet a kisvárosok közös veszedelme, a pletykázás szörnye ellen makacs kitartással folytatunk. Sok érdekes megfigyelése és helyes tendencziája kedvéért kiadjuk a czikkelyt, mint figyelemre méltó bizonyítékát annak, hogy másokban is megérlelődött e csúnya kisvárosi betegség gyűlölete.

íme a pletykára szabadított legújabb csípős ostor- pattogtatás:

' A kis városok és helységek eredendő bűnéről, a pletykáról óhajtok egy pár szót szólani. A pletyka első foka az erkölcsi züllésnek. Bátran állíthatom, hogy pletykával csak nagyon csekély önérzettel és alantas jellemmel biró egyének foglalkoznak, akik más szellemi munkával foglalkozni nem tudnak, akiknek — a műveltség hiánya miatt — egyéb szellemi táplálékra szükségük nincsen, akiknek műveltségi foka nem kívánja meg az irodalommal, művészettel való foglalkozást, a kik hasznos társadalmi politika kultuszával, a békés együttélés fejlesztésével, a társadalomnak hasznos szolgálatára nem tudnak lenni, mert hiányzik belőlük az erkölcsi alap, mely a rokon és nemesérzésü lelkek között a társadalmi érintkezés tisztaságát biztosítja, annak romlatlanságát előmozdítja, és összekötő kapcsul szolgál.

Mert, mi a pletyka? A pletyka nem egyéb, mint gondolkodni nem tudó, jellem nélküli emberek fantazmagóriája, az ellesett beszédek, avagy ferdén felfogott társadalmi érintkezéseknek rosszakaratú magyarázása, azoknak titoktartás leple alatt való terjesztése.

Minél jobban burjánzik a pletyka és az ezzel kapcsolatban álló rágalmazás, annál kisebb az egészséges társadalmi élet. Tehát felállíthatjuk azt a tételt,