Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-18 / 7. szám

RÁKOS VIDÉKE hogy: a pletyka növekedésével fogy a társadalmi élet s annak tisztasága. Tudvalevő dolog, az ember társas lény, szüksége van a társadalomra s e£ oly nélkülözhetetlen szükség­lete, mint pl. a gyomornak a rendes napi táplálék. Vond meg a gyomortól a rendes táplálékát, beteg lesz; vond meg az embertől a társadalmi érintkezés lehető­ségét, szintén beteg lesz. Nem testi lesz ugyan a be­tegsége, hanem lelki szükséget fog szenvedni; oly­annyira, hogy bennünket az emberiségbe vetett hitünk­ből és bizalmunkból teljesen ki fog vetkőztetni, ember- gyűlölőkké válunk és visszasülyedünk az állati vege- táczió színvonalára s valljuk be őszintén, a társadalom napról-napra vészit értékéből, az általános társadalmi érintkezés lassanként megszűnik, nagyon szűk körre olvad le, s csak időnként lángol fel, miként zsarátnok­ból a tűz, a közös társadalmi érintkezés, bizonyítékául annak, hogy emberek vagyunk s mint ilyenek nem élhetünk csupán szűk körünkben, mert szükségünk van az egészséges társadalomra s annak jótékony ha­tásaira. Nem óhajtok erkölcsi prédikácziót tartani, mert nem az én hivatásom, sőt szándékomban sincs, hogy a társadalmat — egymagám — a pletykától megszaba­dítsam. Ki-ki védekezzék maga ellene s ez lesz a leg- hathatósabb fegyver, csupán a következményeire óhaj­tottam a tisztelt olvasóim figyelmét felhívni, noha tu­dom, mindezekkel minden józan gondolkozásu, nemes indulatu emberi lélek tisztában van. Ha már pletykáról írok, nem mulaszthatom el a pletyka diszcsemetéjét: az anonim-levelet felemlíteni, mert: hosszú pletykának anonim-levél a vége. Ez már a társadalmi és erkölcsi züllésnek fokozottabb neme. Mert itt nemcsak a gonoszsággal párosult lelketlenség ismertetőjeleit fedezzük fel, hanem látjuk, hogy az irigy­ség párosul a gyávasággal. Bátran állíthatjuk, hogy minden ily levelet Írogató egyén gyáva és alattomos, ki nem mer a világ szeme előtt cselekedni, hanem mi­ként a vakond, alattomosan a sötétségben bujkálva végzi romboló mesterségét. Mert az ily szellemi (?) foglalkozás csakugyan mesterség, csakhogy nem tisz­tes iparosmesterség, hanem tolvajmesterség, ki nem átallja embertársai becsületét meglopni, hazugságaival azok életét megrontani és ezzel a társadalmi érint­kezést megbecsteleniteni. «Ellenségeimmel majd csak elbánok, de Isten óv­jon a barátaimtól» — mondja egy klasszikus. Igaza van. Mert az igen tisztelt pletykázó Anonymus vagy Anonyma rendesen jóbarátunk; szemünkben alakos- kodó, álszenteskedő, hátunk mögött azonban pletykázó és névtelen levélirogató. «Egészséges társadalom», ez legyen tehát jelsza­vunk, ehhez alkalmazkodjunk. Az igazság győzni fog a hazugság és álnokság felett. Tisztítsuk meg a tár­sadalmat a szennytől és mocsoktól s tegyük azzá, ami­nek lenni kell: tisztává és igazságossá, de különösen tartsuk szemünk előtt azt a közmondást, hogy: «A ma­darat tolláról, embert barátjáról!» ifj. Weiland József. 7. szám. Hírek. A rákosszentmihályi kör családi estélye. A Rákos- szentmihályi Kör múlt szombati első családi estélye olyan sikerrel folyt le, a minőt remélni se lehetett s a mely emlékezetessé fogja tenni ezt a napot hosszú időre. Intimus, egyszerű kis házi összejöve­telt tervezett a kör vezetősége; meghívókat nem bocsátott ki, belépődíjat nem szedett, jóformán csak a rendes tagok adtak találkozót egymásnak s az éppen véletlenül megtalált jó ismerősöket figyelmez­tették az első családi est kedves alkalmára — és szombat este az Engelbrecht-vendéglő helyiségeit csaknem száz főnyi vidám, lelkesedő, egymás szere- tetében örvendező közönség töltötte meg, hogy né­hány gondtalan órát lelkes hangulatban, poharazás és táncz közepette röppentsen tova, a rohanó idők lenge szárnyán. Semmi hivataloskodás, semmi tószt, semmi szertartás, ez volt a társaság kiadott jelszava; vidám csevegés és epikuri élvezetek töltötték ki azt a kevés szabadidőt, a mit a czigányzene pihenő perczei a táncz tündére rabszolgáinak juttattak. A gazda szerepét Kiss Ferencz töltötte be, ki nagyon szép, vérpiros szegfücsokorral kedveskedett minden megjelent hölgynek. Minthogy pedig az óramutató nem volt hajlandó a vig társaság kedvéért meg- állani, vasárnap reggel lett, hogy vége szakadt a mulatozásnak, a melyet az első vonat indulása nagy közönségtől fosztott meg. Azoktól, a kik haza ered­tek a fővárosba, a melynek békés nyugalmát felál­dozták a farsangi est örömeinek. Pálfi János, a kör elnöke, látható megindultsággal gyönyörködött a kör híveinek buzgalmában és példás összetartásában. A kör a kitünően sikerült családi estélyt legközelebb megismétli. A kaszinó választmányi ülése. A rákosszentmihályi polgári kaszinó e hónap 11-én tartotta rendes választ­mányi ülését, amikor is Barabás Albert titkár nagy elfoglaltságával indokolt lemondását sajnálattal tudo­másul vette és Gaál Pál zenetanárt egyhangúlag felkérte és megbízta a titkári teendők végzésével. Egy felmerült preccedens alkalmából a vá­lasztmány egy 7 tagú vizsgáló-bizottságot köldött ki Keller Gyula elnökletével, Benke István, dr. Lehel Pál, Képessy Imre, Krenedits Sándor, Mihályffy Ede és Webel János tagokból, amely bizottság megálla­pítja a becsület-bírósági szakosztály szervezetét és annak elfogadása esetén működését megkezdi. Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy jelenlenleg 30 különböző újság áll a kaszinó tagjai­nak a rendelkezésére. És pedig budapesti napilapok közül: Budapesti Hirlap, Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Magyarország; a képes hetilapok közül: Uj Idők, Vasárnapi Újság; az élczlapok közül: Uram Bátyám, Kakas Márton. A vidéki lapok közül pedig: Borsod Vármegye, Brassói Lapok, Debreczem Független Újság, Független Hajdúság, Függetlenség, Gömör- Kishont, Győri Hirlap, Hódmezővásárhely, Hunyad- vármegye, Kassai Hirlap, Magyar Tengerpart, Nemzetőr, Rákos Vidéke, Rábavidék, Szabadság, Szeged és Vidéke, Szegedi Újság, Székesfehérvári Hirlap, Székely Nemzet, Színészek Lapja, Temes­vári Hirlap, Vasvármegye. A választmány megnyugvással fogadta, hogy a kaszinó tagjai közül senki kilépését be nem jelen­tette, sőt a választmánynak ismét alkalma volt 3 uj tagot felvenni, amivel a rendes tagok száma 150-re növekedett. . A választmány Lukács István indítványára el­határozta, hogy a Rákos Vidéke szerkesztőjét ezen­túl a választmányi ülésekre meghívja s megjelenésre felkéri, hogy ezzel a kaszinó ügyeinek publikálását elősegítse és biztosítsa. r .. A tagdij-hátralékosokra és egyéb apróbb ügyekre

Next

/
Thumbnails
Contents