Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-16 / 50. szám
2. RÁKOS VIDÉKÉ 50. szám. dőn a hatalom birtokába jutott, kormányzását nagy alkotásokkal meg ne örökítse s kiváltságos helyzetét a főváros javára ki ne aknázza. Fóambicziója a zseniális államfői finak többek közt, hogy u j é s j ó fővárosi törvény megalkotásával évtizedek bűnös mulasztását jóvá- tegye. Ezzel kapcsolatosan meg akarja kísérelni, hogy a Nagy Budapest hatalmas gondolatát valóra váltsa. Atyjának dicsőséges alkotása volt a főváros egyesítése, ő meg a Nagy Budapestet szeretné valóra varázsolni. A kormány több tagjában, kik a fővárossal szemben hasonló odaadással éreznek — erős támasztékot talál nagy és merész tervéhez. András sy gróf akcziója nagy segítséget talál a főváros mostani vezetőségében is, A főváros fiatal, tetterős uj polgármestere, B á r c z y István dr. maga is olyan ember, aki nem akarja erejét a mindennapi munka szürke áradatába beleiojtani. hanem maradandó és nagy alkotásokkal kívánja képességét és munkakedvét az utókor előtt is emlékezetessé tenni. Ilyen körülmények között soha kedvezőbb konstellácziókat még csak remélni se lehetne, mint a mostaniak s bár a feladat megoldását a pénzügyi és egyéb dologbeli nehézségek gigászi munkává avatják, mégis ma talán közelebb vagyunk annak eléréséhez, mint máskor, egyébként kedvezőbb viszonyok között. így magyarázható, hogy nem tölt el csudái ko- zással a terv hirtelen felmerülése és nem fog csu- dálkozni közönségünk sem, ha most azt is jelentjük, hogy immár nem csak puszta tervezgetésről van szó, hanem az érthetően nagy előmunkálatokat is megkezdették már az intéző körök. A polgármester a belügyminiszterrel történt megállapodás értelmében elsősorban a megfelelő adatokat gyüjteti össze. Ezzel a munkával Harrer Ferenez dr. tanácsjegyzőt, a fővárosi tisztviselő gárda egyik igen tehetséges fiatalabb tagját bízta meg. TÁR C Z A. Fővárosi hangulatok. Irta: Zöldi Márton. I. Nyilvános parkok. Szabadon, dicsőségesen uralkodott s megdicsőült Könyves Kálmán után azt mondhatná valaki, hogy olyasmiről, ami nincs, czikk nem irható. De ilyen csekélységen nem szabad fennakadni, annyiban kevésbbé, vagy ha úgy tetszik azért is, mert azok a nyilvános parkok, amelyek vannak, igazán csekélységek. Egyelőre a fővárosi nyilvános parkokat könnyen elősorolhatjuk az ujjakon. Jut és marad is —- tudniillik uj . . , Viszont lojálisán el kell ösmernünk, hogy azok, amelyek tényleg vannak, ha méretekben nem is impozánsak, aminthogy nem azok, gondozás, hangulat, művészi csinosság vagy hogy generális kifejezést használjunk : mükertészetileg az európai szemet is kielégítik. Mikor a dicsötelen emlékű Nájgebájt lerombolták, sokan gondoltunk arra, hogy annak a helyén milyen hatalmas parkot lehet létesíteni. Nekünk, szegény embereknek, volt szivünk odaadni az egészet > - r A bekapcsolás eszméje kiterjed a főváros egész környékére : Újpest, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest, Rákosszentmihály, a Csepelsziget északi része egyaránt szerepel benne s ha csak valami váratlan körülmény a megindult munkát meg nem akasztja, merjük állítani, hogy nem messze lesz az idő, midőn ezen a helyen, mint Budapest székesfőváros egyik újabb kerületében rójuk a betűt a helyi közügyek szolgálatában. Merész és érdekes gondolat, ha megfigyeljük, hogy ezelőtt néhány hónappal még a legoptimistább szem is ötven esztendőre becsülte azt az időt, amikor ilyesmiről álmodozhattunk . . . Nagy érdekű adata a főváros munkálkodása komoly jellegének az az okmány, amelyet módunkban áll az alábbiakban szószerinti szövegében ismertetni. Ehhez hasonló körlevelet kapott valamennyi környékbeli helység elöljárósága a székesfőváros polgár- mesterétől : 1906. 179. biz. szám. Rákosszentmihály község tek. Elöljáróságának. A fővárosi törvény esetleges revíziója alkalmával valószínűleg szóba fog kerülni néhány szomszédos községnek a székesfővárosba való bekebelezése is. Minthogy ezen kérdésnek alapos elbírálása az érdekelt községek társadalmi és közigazgatási viszonyainak részletes ismeretét feltételezi, óhajtandónak találom a vonatkozó adatoknak mielőbb összegyűjtését és a szükséghez képest feldolgozását. Ennélfogva felkérem tekintetes Elöljáróságot, hogy a vezetése alatt álló község térképének, valamint utolsó költségvetésének, zárszámadásának és vagyonleltárának hiteles másolatait a székesfőváros költségére mielőbb elkészíttetni és számla kíséretében nekem megküldeni szíveskedjék. Egyúttal értesítem, hogy dr. Harrer Ferenez tanácsjegyzőt megbiztam egyes adatoknak egy nyilvános park czéljaira. De a gazdag emberek, a város urai, úgy nevezett bölcs mérséklettel csak egy részét adták oda. Nos, a szabadságtér igy is szépen fest. Körös- körül tömör, talán kissé nagyon is nyomott hangulatú paloták s ezeken belül egy aránylag elég tágas nyilvános park a mükertészet apró remekeivel. Nincs semmi kétségem, hogy a sétáló börzelátogatókat ez a tér teljesen kielégíti. De az én szempontom más, én a nyilvános parkot főleg a gyermekek tulajdonának tekintem, A fővárosi gyermek semmire sincs jobban rászorulva, mint arra a tiszta poétikus hangulatra, melyet egy hatalmas park képes ébreszteni. Odahaza, a bérkaszárnyában nincs udvar, s amennyiben van, ez leginkább arra szolgál, hogy a házmester elkergesse belőle a gyermekeket. Képzeljük magunkat ezeknek a gyermekeknek a helyzetében. Ki mennek az utczára s a legrosszabb véleményt alkotják maguknak a gondviselésről. Valósággal perbe szállnak vele. Felvetik a kérdést: Miért nincsenek a tágas árnyas udvarok, s ha vannak, miért kombinálják őket házmesterekkel? Ezzel a dilemával terhelve csatangolnak az aszfalton, a trachiton s végre feléjük mosolyog a szabadságtér színes, virágos hangulatával, zöld gyepével. Mohón igyekeznek feléje. Úgy lépnek rá, mint az
