Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-16 / 50. szám
VI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1906. vasárnap, deczember 16. 50. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TflRSnDflL/M'és KÖZGrtZbflSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTAIhÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA, A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY» IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHALYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ..........................8 kui Fé l évre...............................4 < Ne gyed évre..........................2 * EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, egyhasábos petltsor ár a 20 fillér. Nagy Budapest. Hirtelen, csaknem minden előkészítés nélkül pattant ki a napokban egy nagy eszme, hogy soha többé feledésbe ne merüljön s mindaddig toborozza táborába a híveket, mig csak testet nem ölthet. Azoknak, akik a magyarok székesfővárosának sorsát igazán szivükön viselik, azoknak a mélyebben gondolkodóknak, akik a magyar metropolis erejének, hatalmának, nagyságának jelentőségét méltányolni tudják és akarják, — lelkűk mélyén élő régi vágya a Nagy Bécs mintájára megalkotandó Nagy Budapest eszméje. Arra azonban, hogy a jelenlegi viszonyok között a megvalósítás tervével közelebbről is lehessen foglalkozni, gondolni sem mert eddig senki sem. A dolog elméleti része könnyen tisztázható. Bécs városát mind területre nézve, mind pedig lakosságának száma tekintetében egy csapásra a legnagyobb világvárosok első sorába emelte, hogy a szomszédos községeket hozzá csatolták s a város körüli telepek és falvak a N a g y-B é c s -nek megannyi uj közigazgatási kerületévé lettek. Budapest a körülötte levő helységekkel talán még szervesebb kapcsolatban van, mint Bécs volt a maga környékével. A város úgynevezett külterjes fejlődését semmiféle mesterséges módon meg nem lehetett akadályozni, mert a város belső testén kívül lakásnak pótolhatatlan előnyei vannak. Volt alkalmunk már erről ezen a helyen ismételten elmélkedni s igy elég, ha ezúttal a gazdasági, egészségi, részben kényelmi szempontokra csak rá utalunk. / Ámde a főváros körüli helységek gyarapodása nagyrészt a főváros rovására megy. A közönségük tulajdonképen fővárosi közönség, kenyerét ott keresi, foglalkozását ott űzi legnagyobb részében, tehát jogosulatlanul vo- nódik ki a főváros testéből és gyengíti azt, pusztán a közigazgatási elszigeteltsége révén, holott nagy nemzeti érdeke ez országnak, /T\ai számú hogy fővárosa minden lehető módon erősödjék, növekedjék és gyarapodjék. A fővárosnak e származékait belekapcsolni a város testébe tehát csaknem akkora jelentőségű feladat, mint 1873-ban volt a főváros három részének, Pestnek, Budának és Óbudának egyesítése. De óriási hatással birna a bekapcsolás nem csak magára a fővárosra, hanem a hozzáfűzendő helységek további jövőjére is, azért az egyesítés gondolata éppen úgy megdobbantja az érdekelt helységek lakosságának szivét is, mint a minő izgalmas vágygyal tölti el a főváros ügyeinek főintézőit. Budapest évek óta egyre rosszabbodó pénzügyi viszonyai közepette a mindennapos gonddal terhelt állapotban nem igen mertek az illetékes körök a Nagy Budapest meseszerü eszméjével reálisabban foglalkozni s ezért az, mint mondtuk, csak mint titkos, a lelkek mélyén ülő vágy szerepelt. A nagydolgok alkotására termett zsenik hiányoztak, a hétköznapiság nem is merészelt ilyen kaliberű gondolatokkal foglalkozni. A legutóbbi időben a viszonyok sok tekintetben megváltoztak. A Nagy Budapest eszméje az utóbbi évek alatt sokat érlelődött: az érdekelt helységek fejlődése és körülményei a messze jövő ködében lebegő kérdést váratlanul mindinkább időszerűvé teszik; a politikai viszonyok, a hazafias áramlat hatalmas megerősödése, magának a fővárosnak helyzete az orságban és belső állapota önmagában — megannyi tényező, mely az ábrándot a jelenidők szükségletének vonalába ragadja le és napról-napra akuttabbá és ezzel egyúttal reálisabbá teszi. Végre pedig, ami talán legelsősorban érvényesül: az ország és a főváros közigazgatásának fővezérlete legújabban olyan kezekbe került, amelyek a feladat nagyságától nem rettennek meg, hanem ellenkezőleg a nagy alkotás vágya erejüket megnöveli és bátorságukat megsokszorozza. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter nem fogja elmulasztani az alkalmat, hogy mile 14 oldal.
