Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-11 / 10. szám

2 RÁKOS VIDÉKE 10. szám zán kedvező tervhez nem lesznek képesek támogatást adni. Fehér József, az Anna-telep egyesület elnöke el­fogadja az előterjesztett tervet, ha a fővonal létesitése lehetetlen, bár ő is az utóbbi mellett foglal állást. Kér­désére Koenigsberger kijelenti, hogy a vasút áram­vezetékét villamos világítás czéljára is fel akarják hasz­nálni, ami közérdek és a költségeket is apasztja. Egyéb­ként ismételten kijelenti, hogy a vonal csak szárny lehet. J e r m a n n Károly hivatkozik a kerepesi helyiér­dekű vasút példájára, mely szintén nagy vargabetűt ir le, Grosz Bernát kifejezi abbeli aggodalmát, hogy a tervezők félórás közlekedést Ígérnek, ami nem elég­séges s igy bizonyos, hogy a szárnyvonal személyfor­galma egyelőre számba se jöhet, ami azzal a vesze­delemmel jár, hogy a társaság esetleg meg is szünteti. Ezért se mehetnek a szárnyvonal koczkázatába. A fő­vonalhoz szükséges kisajátítás se kerülne nagy anyagi áldozatba, mert az Annatelep egyesület e czélra telke­ket biztosított. Hosszú és heves vita után megállapodás jött létre abban, hogy a szárnyvonal tervének mellőzésével a fő­vonalat hosszabbítják meg, a főfasoron a megyei útig s itt fordul majd balra, Rákospalota felé. E forduló közelében a telepek részére állomást rendeznek be. Ez a megoldás pillanatnyilag meg is nyerte a jelenvoltak tetszését, bár többen újabb helyszíni bizott­sági eljárást kívántak, úgyszintén felkérték Balázso- vich Zoltánt, a «Rákos Vidéke» szerkesztőjét, hogy a jelen értekezlet kölcsönös megállapodásait jegyző­könyvbe foglalja s a tervező mérnökkel, valamint a jelenvoltak képviseletében Orosz Bernát, Jermann Ká­roly és Éles József érdekelt felekkel Írassa alá. Koenigsberger kijelentette, hogy az építést ez év május hónapjában meg akarják kezdeni, kötelezi azon­ban magát, hogy a mai napon, illetve a jelenlevő ér­dekeltség részéről történő törzsrészvény-jegyzések csak abban az esetben érvényesek, ha a leirt feltételeket teljesitik és ha az építést legkésőbb 1907. évi február 1-ig megkezdik. Ez a kikötés a jegyzőkönyvben forma- szerű biztosítást nyer. Ezek után rátér az összejövetel tulajdonképpeni tárgyára: arra kéri a megjelenteket, hogy 200 koronás törzsrészvényeket jegyezzenek, mert az építési tőke 35 százalékát ilyen módon kell fedezni, ez pedig az érdekeltség: a birtokosok, községek, vár­megyék és az állam feladata. A részvények ára három részletben egyenlítendő ki: az első a részvénytársaság megalakulásakor, a második az építés megkezdése után két hónap alatt, a harmadik sinlerakáskor. A vasút épitési tőkéjét a vasúthálózat Rákospalo­táig terjedő részére kilométerenkint 117,000 koronában állapította meg a kereskedelmi miniszter. Ez a szakasz 70 kilométer lévén, 8 millióba, az egész 16—18 mil­lióba kerül. A mérnök végül a Kund-telep vezetőivel tárgyalt, őket érdeklő módosítás felől s buzdította a jelenlevő­ket a törzsrészvények jegyzésére, azonban erre az ér­deklődés csakhamar megcsappant s a jelenvoltak leg­nagyobb része eltávozott. Utóbb az Anna- és Árpád-telepiek megbánták a megállapodást, amelynek feltételeit sokan félreértették. Újabb tárgyalását kérték tehát a vonalnak s ennek a kifolyása az a mozgalom, amelyet a hét folyamán az érdekeltek újból megindítottak. Legérdekesebb mozzanata ennek az a körlevél, amelyet az egyesületi tagoknak szétküldöttek s amelyet egyelőre Ugyanúgy, minden megjegyzés nélkül közlünk, amiként szárazon és szóról-szóra elmondottuk az érdekes gyűlés pontos és teljes lefolyását. így a körlevél: Tisztelt Tagtárs ur! Ez évi márczius hó 4-én Koenigsberger Lajos mér­nök ur által a «Központi városház» II. em. 266. sz. termében megtartott gyűlésen hozott határozat bennün­ket, vagyis az Anna- és Árpád-telepi, továbbá a Por­szász- és Csukási-féle érdekelteket nem elégítette ki. Ezért részünkről a mérnök úrral a további tárgya­lás folytatását a nála járt huszas küldöttség nevében bejelentettük. Eddig jegyzést nem is eszközöltünk, mert a helyes megoldást úgy óhajtjuk, mint azt a küldöttség a mérnök úrral megállapította, ugyanis egy szárnyvonal kiépítését, mely az Anna- és Árpád-telep közepét szelné, egészen a csömöri erdőig. Félóránkinti indulással, úgy az Árpád-telepi vég­állomástól, valamint a Rókus-kórház kiinduló pontjától. Átszállás nélkül, közvetlen motoros kocsival. A viteldij az eddigi megállapodás szerint, 25 fillér volna személyenkint egy menetre, havi bérlet pedig ennél is olcsóbb. Tisztelt Tagtársak! Ezen törekvésünk nem szorul bővebb magyará­zatra. De csakis ezen közlekedés megvalósításáért hoz­zuk meg a tőlünk telhető áldozatot, olyformán, hogy bizonyos összegű törzsrészvényt jegyzünk. Saját érdekünkben tegyünk meg minden lehetőt, mert ha a jelenlegi alkalmat elszalasztjuk, talán évekre -leszünk visszavetve és az eddiginél nagyobb hozzájáru­lást fognak tőlünk követelni. A részletek megvitatására legközelebb egybehív­juk az érdekeltséget. Budapest, 1906. márczius 6-án. Kiváló tisztelettel a huszas bizottság nevében: Tóth Gyula, Süveg József, Nagy József, Ignácz Sándor, ifj. Grindl Károly. Nincs lakás. Nagy öröm érte a Rákos Vidéke szerkesztőségét e héten. Csapod i István dr. professzortól, a ma­gyar irodalom és tudományosság e kitűnőségétől — nyilvánosságnak szánt levelet kaptunk. Becsét meg­kétszerezi számunkra, hogy éppen a múlt heti «Épít­kezzünk» cimü első czikkünkben foglaltaknak vissz­hangja s fejtegetéseink helyessége mellett tesz tanú­bizonyságot. Végső eredményében azonban nagyon szomorú a Csapodi tanár levele: búcsú Rákosszent- mihálytól, pedig községünk büszke lehet arra a meg- inditóan meleg és őszinte szeretetre, a mely Csapodi dr. soraiból felé árad. Csak nyaralólakosunk volt, ki anyagi érdekeltség nélkül tért évről-évre körünkbe: a megbecsülő szeretetéről mégis példát vehetne sok, saj­nos, nagyon sok közéletünkben szerepet kívánó és játszó állandó birtokosunk s szebb himnuszt, kereset-

Next

/
Thumbnails
Contents