Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-11 / 10. szám
VI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1906. vasárnap márczius 11. 10. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTHIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Remeny-utcza 4. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 korona Fél évre .............................4 „ Ne gyed évre .... 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. R gödöllő-váczi villamos vasút. A Budapest—Gödöllő—váczi helyiérdekű villamos vasút építése ügyében értekezlet volt vasárnap délután. Az értekezlet számára helyiségül a középponti városháza középitési üléstermét eszközölték ki az engedélyesek, azonban a terem szűknek bizonyult s a tőképpen Anna-, Árpád- és Szentgyörgy-telepi érdeklődő polgárok zsúfolásig megtöltötték. Leginkább kisebb telektulajdonosok sereglettek össze, akik több év óta óhajtva várják, hogy a közlekedés vonalába valamelyik irányban végre közvetlenül bekapcsolják telepeiket. Tekintélyes részét képviselte a jelenlevőknek a tervezett vasút vonalának Rákos- szentmihályon túl, távolabb fek\ő helységekhez tartozó érdekeltsége. Az engedélyesek közül csak Koenigsberger Lajos tervező-mérnök, engedélyes társainak teljes hatalmú megbízottja jelent meg s ő maga vezette az értekezletet. Előadta, hogy a gyűlést azzal a czélzattal hivta össze, hogy a vasút Rákospalota—Rákosszentmihály, Rákosfalva—Budapest közötti szakaszának pénzügyi kérdését ismertesse. Engedély van ugyanis birtokukban, hogy helyiérdekű villamos vasutat építhessenek Váczról Váczhartyánra, Örszentmiklós érintésével Veresegyházára, innen pedig egyik irányban: Szada- Gödöllőre, másik irányban pedig Rákospalotának, a fóthi-uton, palotai-uton keresztül Rákosszentmihályra. Itt az iskola közelében fordulnának a főfasorba. A főfasor és Ilona-utcza sarkán nagyobb rakodó-állomást óhajtanak építeni, ahova waggonszámra lehet majd teher- árukat irányítani, ami tetemesen olcsóbbá teszi az építkezést, mert az építőanyagok olcsó és gyors szállítását biztosítja. A vasút a főfasoron halad egészen a körvasúiig, a bakterháznál átszeli s innen vele párhuzamosan folytatja útját Rákosfalváig, amelynek érintése után a ke- repesi helyiérdekű vasút vonalát keresztezi s a ligettelki dűlőt átszelve, körülbelül a máv. királyvágányánál olvadna a budapesti városi villamos vasút köztemető- uti vonalába, amely a Népszinház-utczán át a SzentRókus-kórházig vezet. A városi vasúttal átszálló-forgalmat létesít olyanformán, hogy a nagykörúton, vagy Podmaniczky-utczában átszálló menetjegyet lehessen váltani közvetlenül bárhova: Váczra, Szadára, Veresegyházára. A vasút nem közúti, hanem rendszeres helyiérdekű lesz, teherforgalommal, amikor lokomotivok húzzák a tehervonatokat és motorkocsikból álló személy- vonatokkal, magas feszültségű villamos árammal hajtva. Az Anna- és Árpád-telep lakossága érdekeit kielégítendő, a rákosszentmihályi főfasori teherállomástól szárnyvonalat akarnak építeni a két telepre. A szárnyvonal a telepeket középen szelné végig s a fővonalból közvetlen kocsik járatását rendeznék be. Koenigsberger mérnök ilyenforma ajánlatot tett a nála járt Anna- és Árpád-telepi küldötteknek is és ilyenféle megoldást a tervekbe belevenni hajlandó. Megjegyzi végül, hogy a vonalnak Rákospalotáig terjedő részét végleg megállapították; a 300,000 korona biztosítékot a kereskedelmi minisztériumban letétbe helyezték. A további részben a megoldás nehézsége a Budapestre való kibontakozásban jelentkezik s ennek a résznek egyik töredéke a rákosszentmihályi Anna- és Árpád-telepi szárnyvonal kérdése. Grosz Bernát és Jermann Károly Anna-telepi érdekelt erélyesen követelik, hogy az Anna- és Árpádtelepi vonalrész ne szárny-, hanem fővonal legyen. Ez jogos követelés és teljesítésének semmi forgalmi hátránya az egész vonalra nézve nem lehet. Éles József kérdésére kijelenti Koenigsber- g e r, hogy a szárny a Gyula-utczán vonul végig s az Árpád-telep északi szélén lesz a végállomása. Fővonal pedig nem lehet, mert ilyen kacskaringókat műszaki szempontból sem szabad és lehet a vasúttal leíratni. G r ó s z Bernát tetszéssel fogadott és sok okkal támogatott beszédében újból fővonalat követel, még pedig úgy, hogy Kisszentmihályt, a Gyurkovits-, Pilli-, Héberger-telepeket ne mellőzze. A telepek két oldalról kapnak közlekedést s az uj is, éppen úgy, mint a czinkotai helyiérdekű vasút, őket elmellőzi s a közvetlen forgalomba bele nem kapcsolja. Az érdekeltek nem nagy vagyonnal rendelkező egyének, akik nem áldozhatnak meggondolatlanul, mert azután valami igaMai számúink 12 oldal.
