Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-15 / 42. szám
42. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 telep s Kisszentmihálylyal együtt az 1901. évi nép- számlálás szerint 3069 lélek. Jellege : nagyközség. Nagyközséggé alakulása a magyar kir. Belügyminiszter által 111.148/1902. sz. a. engedélyeztetett. A község pecsétje „Pest-Pilis-Solt-Kiskun“ vármegye, Rákosszentmihály község 1902. 2. §. Külföldiek a községben lakhatnak és települhetnek, a község kötelékébe azonban, az 1879. évi L. törvényczikk 2. §-nak 4-ik pontjában foglalt eseteket kivéve, csak a megtörtént honositás után vehetők fel. A közelebbi eljárást a törvény határozza. 3. §. A község kötelékébe való felvétel, úgy a kilátásba való helyezés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik és az elöljáróság javaslata alapján mondható ki, ha ez a törvényes határidő letelte előtt kéretik, vagy az ellen az 1886. évi XXII. törvényczikk 9. szakaszában a) b) és c) pontok alatt felsorolt esetek egyike sem forog fenn. Az elöljáróság az ilyen felvételekről az illetőket jegyzőkönyvi kivonattal értesíti és róluk nyilvántartást vezet. 4. §• A község kötelékébe felvett minden egyén a község rendes tagjává lesz ; tartozik a község kötelékébe való felvételből eredő kötelezettségeket teljesíteni, de viszont élvezi mindazon jogokat, melyeket az 1886. évi XXII. törvényczikk részére biztosit; minélfogva a község kötelékébe felvett egyén tartozik a szegényalapra a következő dijakat fizetni : A) Általában szegénysorsuak, napszámosok, kisebb iparosok, csekélyebb fizetésű hivatalnokok és napidijasok 50 koronát. B) Módosabb iparosok, kereskedők és értelmi foglalkozás után élők 100 koronát. C) Nagyobb vagyonú kereskedők, gyárosok, földbirtokosok és tőkepénzesek 200 koronát. A ki a községi illetőséget település nélkül kéri, tekintet nélkül, állása, foglalkozása és jövedelmére 100 korona. 5. §. A kik a jelen szabályrendelet joghatályba emelkedésekor már az 1886. évi XXII. törvényczikk 10 szakasza értelmében, a község kötelékébe tartoznak, ezen felvételi dijakat fizetni nem kötelesek ; ellenben azok, kik ezután kérelmezik, a fentebbi szakaszban felsorolt dijakat megfizetni kötelesek. Jogosult azonban a képviselőtestület oly egyéneknek, kiknek kötelékbe való felvétele a községre nézve előnyös, ezen dijakat esetről-esetre hozandó határozattal részben, vagy egészben elengedni. 6. §. Minden a községben és a hozzátartozó külterületen ideiglenesen, vagy állandóan megtelepült, tartózkodó egyén, legyen az bármily állású, vagy foglalkozású, köteles 48 óra alatt a községi elöljáróságnál nyilvántartásba vétel végett jelentkezni és előbbi lakhelyének elöljáróságától nyert elbocsájtó levelét, adókönyvecskéjét s egyéb igazoló iratait, bizonyítványait felmutatni. 7. §• Minden háztulajdonos köteles a lakóinál beállott változást, be vagy kiköltözködést 8 nap alatt, úgyszintén kötelesek a vendéglősök, szállodások, kisebb- nagyobb egyéb üzletek, a gyár- és ipartelep tulajdonosai az üzletükben, gyárukban, ipartelepükön, vállalataiknál alkalmazott segédeket, köteles továbbá minden gazda, férfi, vagy nőcselédjét a felvétel, illetve alkalmazás napjától számított 48 óra alatt a községi elöljáróságnál, az illetők igazolási okmányainak felmutatása mellett bejelenteni. 8. §. Azon, a fentebbi 6 és 7 §-okban felemlített egyén, ki a kötelezett bejelentést elmulasztja, kihágást követ el és a járási főszolgabíró által esetről- esetre 20 koronáig terjedhető pénzbírsággal fog büntetetni. 9. §• A házbér, ha a felek közt külön megállapodás nem jött létre, mindenkor az évnegyed első napján és előre fizetendő. 10. §• A költözködő évnegyedek február, május, augusztus és november hó 1-ső napjára esnek. 11. §. E napokat követő 15 nap alatt jogosult úgy a háztulajdonos, valamint a lakó szabályszerűen "felmondani, az ezen idő alatt elmulasztott felmondás esetén a lakhatás és lakásban maradás joga egy negyedévvel meghosszabbítottnak tekintetik. 12. §. Azon lakó, ki negyedévi házbérét az évnegyed első napján lefizetni elmulasztotta, jogosítja a ház vagy lakástulajdonost, hogy ellene az illetékes hatóság előtt az 1877. évi XXXII. törvényczikkben megszabott törvényes lépéseket megtehesse. 13. §. Feljogosítja a lakó a ház vagy lakástulajdonost arra is, hogyha házbérrel, a negyedév végéig adós maradt, őt a lakásból felmondás nélkül eltávolithassa, s bútorait, házi berendezéseit a házbér biztosítására visszatarthatja, ezen esetben a háztulajdonos kérelmére köteles az elöljáróság hatósági segélyt is adni. 14. §. Novemberről februárra történő felmondás akár a ház, vagy lakástulajdonos, akár a lakó részéről csakis a felek kölcsönös megegyezésével tekintetik elfogadottnak. 15. §. Jelen szabályrendelet 9—15 §§-aitóli eltérés azok áthágása az 1877. évi XXII. t.-cz.-ben meghatározott elbírálás alá esik s külön kihágást nem képezHírek. Zsolnay Károly síremléke. A jó barátok és hálás tisztelők müve ott áll már a rákosszentmihályi dombos temetőben s hirdeti a késő utódoknak is Zsolnay Károly emlékezetét, példás jámborságának megérdemelt dicsőségét. Igen szép, karcsú sirkő-oszlop díszíti elhunyt társunk virágos sirdombját. A fehér terméskőből faragott sugár kőgúla dicséri mesterét; könnyed, mégis eléggé monumentális és hivatásának mindenben megfelelő. Felirata ez: ZSOLNAY KÁROLY 1860—1906. E SÍREMLÉKET emeltették hálás barátai és tisztelői, A RÁKOSSZENTMIHÁLY S A ROM. KATH. TEMPLOM ÉPÍTÉSE ÉS FELSZERELÉSE KÖRÜL SZERZETT ÉRDÉMEIÉRT. Az élesen vésett, aranybetüs felirat messziről szembeötlő. A sírkő a gyűjtés vezetőjének Pálfí Jánosnak
