Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-10-15 / 42. szám

4 RÁKOS VIDÉKE 42. szám. utasítása szerint készült s körülbelül 2Ö0 korona költségbe került. Felavatását megfelelő ünnepélyes­séggel november 4-én, Károly napján tartják. Fizessünk egyházi adót! Biz’ ez nem valami túl­ságosan kellemes kívánság, de hát az ilyen ex-lexes világban elég szerény. Az adót pedig meg kell fi­zetni mindenképen; a felszólítás tehát csak azt jelenti, hogy itt az ideje, a mikor a teljesítés pillanata el­érkezett. A rákossz ntmihályi róm. kath. hitközség kéri a híveket, hogy a folyó évre kivetett adótarto­zásaikat rójják le, mert az intőket kötelességszerü- leg kibocsájtották s ha eredménytelenül maradnának, a község elöljáróságának közbenjárását kell igénybe vennie s a végrehajtási kényszert alkalmaznia. Ez pedig egyik részről se kellemes, se nem hasznos. Tehát adjuk meg az egyháznak, a mi az egyházé. Csütörtöki társaság. A csütörtöki társaság, mely e héten Mátyásföldön vigadozott, jövő csütörtökön Rákosszentmihályon, az Engelbrecht vendéglő külön termében tartja összejövetelét. Vendégeket szívesen látnak. Szüret. A napokban zajlottak le a szüretek kör­nyékünkön, hol ritka élénkséget okoz a nevezetes alkalom, minden gazdának legfontosabb ünnepnapja. Gazdáink általában nem nagyon zúgolódnak a szüret eredménye miatt, a mennyiben ha sokkalta kevesebb is a termés a tavalyinál, de a bor évek óta nem volt ilyen kitűnő minőségű, mint ez évben. A rákosszentmihályi polgári dalkör múlt vasárnap tartott rendkívüli közgyűlése Gaál Pál karnagy be­terjesztett indítványa alapján elfogadta a választ­mánynak azt a javaslatát, hogy a dalkör működését mint a kaszinó Il-ik osztálya folytassa. — Kedden volt az alakuló ülés, a melyen igen szép számmal jelentek meg a tagok és a tíszt\iselői kart a követ­kezőleg alakították meg: elnök Krenedits Sándor; alelnök Dénes Árpád; titkár Piblinger Rezső; ellenőr Duda József; gondnok Gudricza István; pénztáros Tóbiás Adám. Választmányi tagok: Aubert Henrik, Benyó Ferencz, Elblinger János, Faller Nándor, Gulyás Jenő, Kontár Lajos, Képessy Imre, Kubinyecz Sámuel, Lukács István, Rónay Tivadar, Weinwurm János. Gaál karnagy bejelentette, hogy eddig mint működő 42 férfi és 20 női tagot sikerült megnyerni, a mit örömmel vettek tudomásul és ezúton is kérik az érdeklődőket, hogy ha mint működő tagok óhaj­tanak felvétetni, Gaál karnagynál jelentkezni szíves­kedjenek. A jövő héten már a rendes próbák meg­tartatnak és minden működő tag csütörtökön este 8 órakor a kaszinó helyiségében gyűl össze, a mikor a hanganyag beosztását végzik el. — A jelentkezett tagok számából következtetve, a legszebb remények­kel lehetünk eltelve a dalkör további működése iránt, annál is inkább, mert olyan egyént sikerült a dalkör élére állítani Krenedits Sándor személyében, a kinek munkássága és áldozatkészsége vetekedik azzal a köz- tisztelet, becsülés és szeretetettel, a melylyel őt Rákosszentmihály közönsége körülveszi, másrészről pedig Gaál Pál karnagy ambicziója és ritka szak­értelme biztosítéka annak, hogy a virágzó dalkör művészi színvonala dicsőséges magasságot fog elérni csakhamar. A szentmihályi szerdák. Rákosszentmihályon most már hétről-hétre szépen kialakul a szerdai vacsorázó­társaság, mely a Schmidlechner Nándor-féle Ilona- utcza vendéglőben ütötte fel állandó tanyáját s e héten kolozsvári káposztából és sonkás koczkából álló menüvel gúnyolta ki a gyomorbajosokat, a kik meggyógyulni járnak a vig társaság körébe, mely szerény feltételek árán dúskál szerdánként a földi javakban. A szerdai vacsorát e béten is megtartják. Vasúti baleset. Könnyen végzetessé válható baleset érte a kerepesi helyiérdekű vasút vonatát. Az eléggé nem kárhoztatható magyar államvasuti vonal keresztezésénél történt a baj, hol rövid időn belül már másodszor végeztek nagyobb szabású pá- lyajavitást, ami miatt több órán keresztül a vicziná- lison csak átszállással lehetett közlekedni. E nehéz­ségek sok késedelemnek voltak okozói egész napon át, amint hogy számtalan baj és kellemetlenség ered az itt fennálló állapotból, melyet el nem tűrne a vi­lág semmiféle fővárosának közönsége. Ha már en­nek a szerencsétlen országnak egyszer rendes, állandó kormánya lesz, első feladataink közé fog tartozni, hogy teljes erővel nekivágjunk a kerepesi-ut felsza­badításának. A pályajavitás következtében a magyar állam- vasút csak az egyik sínpárt használhatta ezúttal, miért is a viczinális forgalmi akadálya e napon megsza­porodott. így történt, hogy a reggel 6 óra 40 percz- kor kívülről befelé induló vonat előtt a bakter nem zárta el idejekorán a keresztezés sorompóját s a kis vasút gyanútlanul, de szerencsére lassan elindult a kaszárnya felé, midőn a vonatvezető gépész észre­vette, hogy a síneken veszedelmesen közeledik a ma­gyar államvasut vonata. Hirtelen féket, ellengőzt al­kalmazott, aminek következtében a vonat közvetle­nül a sínek előtt megállott. Ugyanekkor azonban a viczinális két kocsija, köztük az újfajta villamos-kocsi alaposan kisiklott, mint utólag kiderült, azért, mert valaki közben mentés czéljából a váltót a vonat alatt átfordította, de később ismét helyre állította. Sze­rencsére baj nem történt, csak roppant késedelem fordult elő, mert a sint a kocsik helyretételéig nem lehetett használni. A vizsgálat folyik. Auguszta föherczegnö a tüdőbetegekért való küz­delemben. Mint lapunk egy előbbi számában jelen­tettük, a József királyi herczeg szanatórium egye­sületnek az ország több helyén alakulnak bizottsá­gai, a melyeket senki sem kisér lelkesebb figyelemmel, mtnt az egyesület védnöke, Auguszta főherczegasz- szony. A Lévén megtartott alakuló ülés táviratilag üdvözölte a Tapolcsányban tartózkodó királyi her- czegnőt, a ki Báthy László prépostnak az alakuló ülés elnökének a következő választ küldte : Fogadják őszinte köszönetemet meleg üdvözlé­sükért, a melyet szívből viszonzok. Auguszta föherczegnö. A főherczegasszony örömmel értesül a tüdő­betegek jóvoltáért való minden akczióról és vajha már a mi pátriánkon is megmozdulnának a jó szivek! Gyár a Legyes-csárdából. A Ferencz József ka­szárnya közelében, a Külső-kerepesi-uton levő Le- gyes-csárda évtizedeken át egyik főnevezetessége volt a főváros környékének. Valaha még igen-igen messze esett a fővárostól a Legyes, vásárosok, kocsikon uta­zók főállomása, ahova mindig be-betértek egy kis itókára, falatozásra. A lovakat, szekereket pedig a hatalmas állások alá hajtották, a vendégeket pedig a hagyományosan szép csaplároslány szolgálta ki a mestergerendás, alacsony ivóban. Az 1800-as évek .elején a Legyes mivel sem különbözött többi hírne­ves társától, a Csingilingi-től, Becsali-tól és egyéb társaiktól. Akkor még errefelé is betyárvilág járta

Next

/
Thumbnails
Contents