Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-15 / 42. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 42. szám. déses kötelezettsége bizonyára a viczinális vasúttársasággal szemben, mint másrészről minden egyes utassal szemben, akinek közvetlen jegyet szolgáltatnak ki Budapesten a Rákosszentmihály Paulusz Já- nos-téri végállomásig. Ennek a jegynek a teljes kihasználásához joga van minden utasnak, a lóvasut tehát köteles csatlakozást tartani fenn, leginkább köteles pedig olyan esetekben, midőn a menetrendje is csatlakozást igér. Ilyenkor nagyon jelentéktelen kérdés, hogy a helyiérdekű vasút vonata pontosan érkezik-e, csak az a fontos, hogy a csatlakozásnak bármily módon zavartalanul fenn kell maradnia. A nyáron át unos-untalan tapasztalt otthagyogatások tehát jogtalanok és kényszerítő szükséggel — a megoldás módozatainak annyi kínálkozó alakjával szemben — nem okadatolhatók és nem menthetők. Ez és ilyen a tenorja a közönség hozzánk juttatott panaszainak. Kétségtelen, hogy van benne igazság, de nincs elvárható méltányosság. Elvégre is első kérdés az, hogy az uj téli menetrend kielégiti-e a téli mérsékeltebb forgalom igényeit? A felelet nem lehet más, mint igenleges, különösen most, hogy az igazgatóság az első időkben mutatkozó kivánalmaknak is eleget tett és biztosítja a közönséget, hogy ha bármikor hasonló megokolt felszólalás jut tudomására, hasonló előzékenységgel fog eljárni. A huszperczes közlekedést 8—12 és délután 3—6 óra között mérsékelték. Nem vitatható, hogy ezekben az időközökben a forgalom gyér és az utasnak sürgős, perczekhez kötött czélja csak a legkivételesebb esetekben lehet. A huszperczes közlekedés tehát itt nem lehet egyéb, mint kényelmi kérdés. A jobbat élvezett közönség nem akar lemondani e kényelméről s nem akar beleszokni újból abba a régi rendbe, hogy a menetrend után igazodjék. Ezért elindul olyan vonattal, amelyiknek nincs csatlakozása s inkább gyalogol és elégedetlenkedik, vagy pedig az állomáson ácsorog és káromkodik. Pedig részéről az áldozat nem túlságos, mig a másik oldalon a virágzó társaság teljes lóállományának tönkre pusztítása az áldozat dija. Mert felejtik, hogy a téli kocsik kétszerte nehezebbek, befogadó képességük is talán mérsékeltebb, tehát többet kell üzemben tartani belőlük, a lóvasúti pályát a rossz utón húsz perez alatt a ló velük megfutni nem képes. Nem érdemel tehát ez a vagyon némi kíméletet már csak állatvédelmi szempontból is? Ilyenféle okok indították az igazgatóságot, mely kétségen felül önzetlen, puritán és jóakaratu a téli menetrend megállapításában s mindaddig, mig a gyakorlat a most már módosított uj menetrendnek kiviteli hiányosságairól meg nem győz, azt elfogadhatónak, a közönség és a társaság érdekeivel megegyezőnek kell tartanunk. Teljes mértékben csatlakozunk azonban ahhoz a kívánsághoz, hogy a menetrendszerinti csatlakozást a legszigorúbban és minden eshetőség mellett is tartsák meg, mert ez valóban sokféleképpen megoldható kérdés és mint feloldhatatlan feltétel kell, hogy szerepeljen. Itt csak lebonyolitásbeli nehézségek mutatkozhatnak néha, ezt pedig a lelkiismeretes forgalmi személyzetnek le kell tudnia győzni bármiképpen. Valamint, hogy kötelessége mindenkor megfelelő számú kocsikészletről gondoskodni és feltétlenül ajánlatos a tartalék-kocsi rendszerét életbeléptetni. Tudjuk, hogy az igazgatóság maga is igen szilárd és merev álláspontot foglal el e tekintetben a közönség igényeinek támogatása mellett, ennek azonban a gyakorlati kivitelben mindenkor érvényesülnie kell, legfőképpen pedig télviz idején és negyvenperczes fordulók mellett. Mint értesülünk, maga az igazgatóság is megfigyelő álláspontot foglal el ez idő szerint s az üzemlebonyolitás körül észlelt tapasztalatokat, a közönség hangulatának egybevetésével fogja érvényre juttatni s az üzem tökéletesítése érdekében felhasználni. Ennyit egyelőre a részrehajlatlan igazság érdekében. fh uj szervezési szabályrendelet. Jelentettük volt, hogy Rákosszentmihály nagyközség képviselő testületé uj szervezési szabályrendeletet fogadott el, mely jelenleg a vármegye jóváhagyását várja. A rendkívül érdekes szabályzat ismertetését a következőkben kezdjük meg, mint olyat, melynek tartalma minden helybeli lakost vagy ingatlan tulajdonost közvetlenül érint s mint sok vonatkozásában a további fejlődésnek valóságos alapja a nyilvánosság figyelmét különösen megérdemli. A szabályzat I. fejezete a község területéről, népességéről, nagyközségi szervezetéről és településről szól a következőkben : 1. §• Rákosszentmihály területe 1552 katasztrális hold. Belterülete : a Czinkota-Budapest-rákospalotai határok és a Szilas patak között levő terület, az Almássy Pálné örökösei tulajdonát képező s 358 14/1600 katasztrális holdat kitevő birtok kivételével, a mely külön úri birtokot képez. Külterülete : a Szilas patak, Rákospalota, Csömör és Czinkota községek határai közti terület és az Almássy Pálné örökösei tulajdonát képező birtok. A község határai : Kelet-délkelet és északkelet felől Csömör község határa mindenütt a Lukáts Antal birtoka mentén. Nyugatról-délnyugatról Budapest fő- és székváros ATI. és X. kerületének kültelkei. Északról s északnyagatról Rákospalota község határa. Délről s délkeletről Czinkota község határa ; s székesfővárosi határut. Lakosságának száma a hozzátartoz Anna,Arpád- -
