Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-15 / 42. szám
V. évfolyam. Rákosszentmihály, 1905. vasárnap október 15. 42. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTPUHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. felelős szerkesztő: Remény-utcza 4. BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre . . . t korona Fél évre...............4 . Negyed évre ..... S . Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. fli lóvasut téli menetrendje. A rákosszentmihályi lóvasut téli menetrendje ellen, mint az előre látható volt, igen sok panasz merült fel s a közönség körében elégedetlenségtört ki. Azonban, mint előre jeleztük volt, a társaság igazgatósága az első két hét gyakorlati tanulságait maga is alaposan megfigyelte s ennek eredményéhez, valamint a hozzá eljuttatott felszólalásokhoz híven haladéktalanul intézkedett, hogy a közönség egy részének szükséges déli vonatok az uj menetrendben mellőzött csatlakozást megtartsák s igy — bár menetrenden kívül — de az utóbbi napok alatt már 12 órától 3 óráig a maga teljességében visszaállították a huszperczes közlekedést, amit a közönség általános örömmel és megelégedéssel fogadott. A társaság e módosítást ezentúl a nagyobb téli havazások kivételével, állandóan fentartja; a téli havazások idejére pedig, mint értesülünk, maga a helyiérdekű vasúttársaság is kénytelen lesz huszperczes menetrendjét bizonyos csekély mértékben mérsékelni. A lóvasut igazgatósága e készséges intézkedésével kétségtelen bizonyítékát adta ügyszeretetének és hivatása iránt tanúsított helyes érzékének, amelynek mindenkor a közönség érdekeinek feltétlen szem előtt tartásában kell megnyilvánulni. Mindezzel szemben sok tekintetben megokolat- lan a közönség egyes rétegeiben mutatkozó meglehetős fokú türelmetlenség, melyet méltányosnak ugyan nem lehet tartanunk, de róla feltétlenül tudomást kell vennünk már csak azért is, nehogy a pártatlanságunkhoz férkőzhessék a kétség gyanúja. A legtöbb panaszkodó abból az általános elvből indul ki, hogy a lóvasut elsősorban a község fejlődésének szolgálatára hivatott, minden erejét fel kell tehát használnia erre a czélra. Mint nem első sorban haszonszerzésre alakult részvénytársaság vezetésében mellőzheti az osztalék nagyságának szempontját, hanem minél tökéletesebb közlekedésről kell gondoskodnia. A részvényesek bátran megnyugosz- nak egy százalék jövedelem csökkenésben, hiszen hasznukat megtalálták a vidék fellendülésében, a telekárak tetemes felszökkenésében, aminek első tényezője kétségtelenül éppen a lóvasúti üzem maga. De megkövetelhetik a részvényesek azt, hogy a közlekedésben visszafejlődés ne történhessék, hogy már kivívott eredményekről a közönség lemondani ne legyen kénytelen. így elsősorban a legfontosabb érdek a teljes huszperczes közlekedés fentartása lett volna, ami némi áldozatkészség és lelkiismeretes fáradozás révén okvetlenül elérhető lenne. Ebben a tekintetben egy-két ló, egy-két ember számottevő nem lehet. Ha nehezebb a téli rossz utakon a közlekedés, ezt tetemesen ellensúlyozza, hogy annyival kisebb a forgalom s ha ma két ló kell egy kocsiba, viszont egy kocsi elegendő kettő helyett. Végre is három kitérő áll rendelkezésre s ha másként nem, hát jelző ember alkalmazásával még hóviharban is le lehetne bonyolítani a huszperczes közlekedést, helyes beosztással és a tartalékkocsi rendszer helyes beosztású alkalmazásával, amitől fázva-fázik a lóvasut forgalmi személyzete s inkább a faképnél hagyja a kissé megkésett viczinális utasait, sem hogy tartalékkocsi segélyével legalább az első kitérőig elszállítaná s onnan továbbítaná. Még az is inkább tűrhető lenne nagy késés esetén, hogy a nagy egyenesben szembe hajtson a két kocsi s a közönsége átszállással cserélje ki egymást, sem hogy az állomáson cserben hagyja a lóvasut az odáig elszállított utasokat. Egyébként is szerződéses kötelessége a társaságnak a viczinális utasait tovább szállítani. SzerzőMai számunk 12 oldal.
