Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-02 / 40. szám
V. évfolyam. Rákosszentmihály, 1905. vasárnap október 2. 40. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTHIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség' és kiadóhivatal: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Rákosszentmihály, f elelős szerkesztő: Remény-utcza 4. BALÁZSOVICH ZOLTÁN. ElöfUetéal ár: Egész évre . . I korona Fél évre .......................4 » Neg yed évre...................2 . Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petltsor ára 10 fillér. (Jj villamos vasúti vonal. A múlt héten hűségesen beszámoltunk e helyen helyiérdekű vasutunk villamos üzemre való átalakítása ügyének jelenlegi állásáról s megállapítottuk, hogy a közlekedésünk fő erén, legelevenebb tengelyében, a modern igényeknek megfelelő átalakulás biztosítva van, csak a politikai helyzet kitisztulását kell várnunk, hogy a tényleges megoldás határidejét is megjelölhessük. Tett ígéretünkhöz híven vázolni fogjuk most az egyéb időszerű törekvéseket, melyek közlekedésünk ügyét más oldalról, más szempontokból kívánják szolgálni s lakosságunk és birtokosaink érdekeit közelről érintik. A kezdet legelső stádiumában a Rákos Vidéke volt az első, mely a budapesti városi villamos vasút Budapest—Kőbánya, Rákosfalva—Szentmihály viszonylatban létesítendő vonalának tervét ismertette és sorsát időről-időre figyelemmel kisérte. Bizonyára nem lesz azonban érdektelen, ha történetét igen rövid vázlatban elmondjuk s ezzel magát a jelenben felmerült kérdést megvilágítjuk. A városi villamos vasúttársaság törekvése oda irányul, hogy a kőbányai kapcsolat megteremtésén kívül Rákosszentmihály hátsó oldalát (a Szent- György telep felé eső részt), a melynek eddigelé semmiféle közlekedése sincs, tegye megközelíthetővé. A terv akkor keletkezett, midőn a főváros a közúti vaspálya társasággal indított elég hosszúra nyúlt tárgyalásokat a Kőbánya—Rákosfalva—Zugló között óhajtott kapcsolat megteremtése ügyében s egyrészt a katonai gyakorlótér miatt sok huza-vona keletkezett, másrészről pedig a zuglói forgalom kielégítő nagysága tekintetében merültek fel előzetes aggodalmak. Ekkor hívta fel a tanács a városi villamos vasút társaságot, hogy a Népszinház-utcza—Köztemető úti vonalából kiágazólag készítsen terveket Rákosfalva—Szentmihály összekötésére. A társaság hamarosan el is készült a javaslatával, mely az említett vonalból a magyar kir. államvasutak czeglédi vonalának áthidalása után, a ligettelki dűlő (a jövendő városligete) megkerülésével halad a kerepesi útig, majd a Füredy-utczán, Rákosszentmihályig, hova a főfasoron át hatolna be s a Szent-Gvörgy telepet érintené. E tervet utóbb úgy módosították, hogy a ligettelki dűlő megkerülése helyett azt bizonyos megtört vonalban átvágni óhajtották az ugyancsak tervbe vett 24 öles keresztuton. A terv igen tetszetősnek mutatkozik, mert Rákosfalvát a népszínházi végállomás révén közvetlen összeköttetésbe hozza a főváros közepével, és a tervezett uj, nagy ligetnek is közvetlen összeköttetést biztosit. E mellett Rákosfalvának a közigazgatási kerület középpontjával, Kőbányával való egyenes és közvetlen összeköttetését biztosítaná a közúti vasút társaság említett vonala, mely a mai katonai gyakorlóteret szelné át. Az e tekintetben felmerült nehézségeket pedig eloszlatták olyan módon, hogy a gyakorlótérből leszelt résznek megfelelő nagyságú területtel a főváros a külső, ellenkező oldalon kárpótolná a katonaságot, melynek gyakorlótere így nagyságából mit sem vesztene. Csakhamar felmerült azonban a főváros hatóságának a kebelében az aggodalom, hogy a városi villamos vasút tervezett vonala nem zavarja-e meg a ligetet, melyben a villamos közlekedés berendezése közbiztonsági és egyéb más szempontok miatt is kétséges értékűnek mutatkozik. A középitési bizottság nem talált e körülményben nehézséget s a liget átszelését megengedhetőnek tartja. A közlekedési bizottság pedig még tovább halad a megkezdett utón: egyenes átló irányában szeretné vezetni a vasutat a tervezett megtört vonal helyett s még azt is kívánja, hogy a ligettelki dűlő tervbe vett utai helyett ilyen egyenes, nagy átlót jelöljenek ki s a beosztást tervét ehhez képest alakítsák át. Az ügy most volt a fővárosi közmunkatanács előtt s itt a közlekedési bizottság javaslata megbukott, hanem kétséges bölcseséggel a mérnöki hivatal eredeti terve győzedelmeskedett. A közmunkák taMai számunk 12 oldal.
