Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-06-18 / 25. szám

2 RÁKOS VIDÉKE. 25. szám. értés derengő napjának felkeltét. Vigyázzunk reá, őrizkedjünk, nehogy fellegek homályo- sithatták el sugarait! Ha akadna — de hiszen nem akadhat — olyan gonosz cselszövő, ki ennek az ébredező békés egyetértésnek a meg­bontásán fondorkodnék, vesse ki testéből a társadalom, mint tengervíz a hullát, nehogy megfertőztesse dögletes, oszladó anyagával annak tiszta egészségét, bemocskolja becsüle­tes, fakadozó életét. Tisztességes emberek! Őrizzétek a ka­pukat. * A rákosszentmihályi Sporttelep közgyűlésére szép számmal gyülekeztek múlt szombaton este a Belényi- féle vendéglőbe. Fischer Győző elnök a következő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést : Igen tisztelt közgyűlés ! Midőn szívből üdvözlöm Önöket, van szeren­csém Sporttelepünk 5-ik rendes közgyűlését ezennel megnyitni. Mindenekfölött örömömre szolgál az a tudat, hogy Sporttelepünknek sikerült magának habár sze­rény, de azt hiszem mindnyájunknak kedves Otthont teremteni ; hol zavartalanul áldozhatunk sportked­vünknek és kedvencz találkozó helyéül fog szolgálni tagjainak. Hogy ezen uj kis Fészkünk még kedve­sebbé és nélkülözhetetlenné váljék, szükséges min­denekelőtt erős összetartásra és egyetértésre ; váll­vetett munkával és buzdítással törekedni arra, hogy a még kezdet nehézségeivel küzdő kis ottho­nunkat megszilárdítsuk és fokozatosan kiépítsük ; más szóval kis villánkat idővel palotává varázsolni. Azt hiszem tehát a kellő összetartással és előrelátott gondos takarékossággal már igen rövid idő alatt fog­juk e vágyaink beteljesedését elérhetni. Mindnyájunk nagy örömére szolgál, hogy sike­rült tagtársaink kebeléből az alelnöki állásra oly kitűnő s a sporttelepet is messze meghaladó közsze­retetnek örvendő egyéniséget mint Schwarczl József ur személyében (zajos éljenzés.) szerencsénk van tisztelni megnyerhetni, hogy azt hiszem a közgyűlés is helyesli abbeli szándékomat, mikor az elnöki szék­ből ez alkalommal is külön, egész szívből üdvözlöm és mindnyájunk igaz szeretetéről biztosítom. A mennyire örömünkre szolgál az, hogy nem csekély számban jelentkeztek felvételre uj tagok, nem mulaszthatom el mély sajnálatomat kifejezni a miatt a gyászos eset miatt, mely rövid időn belül tagjaink sorából többeket kiragadott. Emlékük élni fog köztünk továbbra is, mert igaz jó munkásai vol­tak kis Sporttelepünknek. Nagyban appellálok a tisztelt tagtársak mun­kásságára, mely csak abban az esetben lehet ered­ményes és sikerekben bővelkedő, ha tagtársainkat az összetartás érzete, az egymás iránt érzett őszinte szeretet és megbecsülés köteléke kapcsolja egybe. Ez a mi legfőbb talizmánunk évek óta és ezt kell ápolnunk, védenünk és gyarapitanunk folytonosan, hogy erőnk megaczélosodjék és kitartásunk megsok- szorosodjék. Abban a reményben, hogy a Sporttelep hagyományos szelleme épen és ’érintetlenül tölti el kebleinket, legszebb jövendőnkbe vetett lelkes bizo- dalommal nyitom meg a tanácskozást. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Otte Albert és Szabó Ferencz tagokat, vezetésére pedig Balázsovich Zoltán titkárt kérte fel. Titkár jelentése az egyesület múlt évi működé­séről a következőképpen hangzik : Tisztelt közgyűlés! Midőn e helyről ismét nekem jut a szerencse, hogy a „Rákosszentmihályi Sport­telep“ múlt évi működéséről szóló jelentést össze­foglaljam, eltérek az eddigi évek szokásától s rövidre fogom sz ivaimat. A diszitő és magyarázó fejtegetések könnyen elmellőzhetők ez alkalommal, a midőn évek hosszú során át jóban-rosszban hűséges és kitartó együtt­működés után abban a helyzetben kell lennünk, hogy nekünk, ez egyesület tagjainak minden idevágó gon­dolatunk közös s egyenlő felfogásunk az alapfogal­mak és körülmények értelmét egyaránt hasonlóan érzi át és magyarázza. Bő anyagot nyújt ellenben a szerény jelentésem számára az adatok tömege, a melyet igen szigorúan megrostálva halmozok csak össze, részint emlékeztetésül, részint tájékoztatásul, részint pedig a következtetések alapjául. Több éven keresztül volt a sporttelepi jelenté­sek vezérhangja az, hogy magára arra a társaságra panaszkodtunk, a melyre, mint tulajdonképeni tag­anyagra, elsősorban támaszkodtunk s a melynek szol­gálatában tulajdonképpen fáradoztunk és mindenféle viszontagságokon át küzdöttünk. Ez a panasz abban állott, hogy a „Sporttelep“ bár társadalmi tényke­dései révén éppen az ellenkezőt érdemelte meg, s bár a helybeli hölgytársaság egyedüli összetartója és szórakoztatója volt. — Inkább csak a fiatalságra maradt, a fővárosi sportegyesületek mintájára a tulaj­donképeni társaság bizonyos távolságról merült csak bele életébe s legfeljebb ünnepélyes alkalmakkor vállalta s vallotta vele a közösséget. E leküzdhetetlennek látszó fátyolszövet most ketté repedt s az elmúlt évben a „Sporttelep“ egy csapásra elérte azt, a mit eddig minden fáradozás árán csak megközelíteni is alig tudott. Fischer Győző, igazán szeretett és páratlan buz- galmu elnökünk mellé alelnökül egyhangú lelkese­déssel megriasztottuk Schwarczl József urat, a ki ügyünket magáévá téve, végleg átvezetett arra a mezőre, hol a társaságnak e része végleg össze­forrod. Nem lehet kifejezni azt az értéket ily irányú átalakulásával, melyet égyesületünk nyert. Újjászüle­tés volt ez, a szó igaz és nemesebb értelmében. Köszönet érte két elnökünkön kívül Pálfi János ur­nák, alapszabályaink szerint a Sporttelep tiszteleti tagjának, kinek döntő része van a Schwarczl József ur megnyerésében. Ebben az átalakult és fejlődött állapotunkban egyesületünk számára mindenekelőtt uj helyiségről, otthonról gondoskodtunk, mert az eddigi szép hely továbbra alkalmatlannak bizonyult, mivel elkülönít­hető nem volt s zárt helyiségekkel sem rendelkezett. Az otthon-keresés gondjában megsegített az

Next

/
Thumbnails
Contents