Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
IV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap, márczius 6. 10. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP ÉS A POLGÁRI DALKÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: ~ Rákosszentmihály. Sashalom-utca 3 sz. Fiók-kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda : Budapest, Vili., Losonci utca 22. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Kiadótulajdonos : FA RKLAH ELEK. Előfizetési ár: Egész évre .....................8,— korona Fé l évre......................4.— „ Negyed évr e .... 2.— „ Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. A megfelebbezett költségvetés. Mint már jeleztük, a Rákosszentmihály nagyközsége 1904. évi (első) rendes költségvetése tárgyában hozott másodfokú, vármegyei határozatot dr. Benisik József ügyvéd, képviselő-testületi tag megfelebbezte a belügyminiszterhez, kérve, hogy a vármegye közönsége határozatának megváltoztatásával a község szükségleteinek összegét 28,393 kor. 48 fillérrel, a fedezetet, a Csömör község által fizetendő 6000 kor. minimális vagyonrész illetőség hozzáadásával 17,028 kor. összeggel s igy a fedezeti hiányt 11,365 kor. 48 fillérrel megállapítva s ezen hiány fedezésére 22,045 kor. 51 fillért tevő egyenes állami adónak minden koronája után csakis 51 55/ioo fillér községi pótadónak kivetését és beszedését engedélyezze a miniszter. A nagyérdekü felebbezés megokolásából minden megjegyzés nélkül, szószerint közöljük a következőket: I. A költségvetés folyó évi bevételei közé VI. czim 2. rovat alatt a község képviselete teljes joggal és törvényszerűséggel illesztette be azon 6000 korona összeget, melyet az elválás folytán a régi anyaközség, Csömör község, Rákosszentmihálynak vagyon megosztás folytáni illetőségképpen kifizetni köteles. Merőben valótlan az ellenérdekű anyaközség jegyzőjének, Bicskey Gyulának felebbezésében előadott kifogása és a vármegye közönségének erre alapított érvelése, mintha a Csömör községtől várható minimális vagyon, illetőség rész nem képezne egészben bizonyos és előre látható bevételt. Ugyanis Nagyméltóságod előde 1897. évi október hó 7-én kelt 85.714 IV. a. számú ide NB. alatt becsatolt rendeletében, hivatali megbízottjának a helyszínén, Csömör községben teljesített vizsgálata alapján már 1897-ben megállapitá, miszerint Csömör község Rákosszentmihálynak az anyaközség törzsvagyonából legalább is 3009 forint 53 krt, azaz koronákban 6019 korona 06 fillért rendelkezésére bocsájtani és kiadni köteles; — egyben megállapitá és kimondá azt is Nagyméltóságod hivatali előde eme rendeletében, hogy eme törzsvagyon rész a puszta elválása esetében az uj községnek „rendelkezésére áll,“ — tehát nem valamely reménybeli lehetőségről van szó, hanem egy kormányhatóságilag megállapított positiv tényről és kötelezettségről, melylyel szemben semmi kibúvásnak helye nincs. Arra a positiv tényre és kötelezettségre, melyet Nagyméltőságod hivatali elődének NB. alatti rendelete már 1897-ben megállapít, nem mondhatja sem Bicskey Gyula Csömör községi jegyző, sem utána a vármegye közönsége, hogy az a már 1897-ben megállapított tény és kötelezettség 1904-ben, tehát 7 évvel utóbb bizonytalan, kérdéses vagy éppen nem való. Nagyméltóságod hivatali elődének 1897-ben a helyszíni vizsgálattal megbízottja Kaffka László miniszteri tanácsos ur volt, kinek hivatali jelentésében foglalt minden kijelentése közokirat erejével mérlegbe eső bizonyíték. Ennélfogva kétségtelen, hogy Kaffka László miniszteri megbízott ur a vagyonban részesedés összegét Csömör község vagyonleltárának és értékeinek teljesen szigorú átvizsgálása és minimális értékben felbecslése alapján állapitá meg 6019 korona 06 fillérben. — 1897 óta pedig Rákosszentmihály vagyonban részesedési aránya nemcsak hogy nem rosszabbodott, hanem adójának fel- emelkedésénél és adótárgyainak megszaporodásánál, különösen pedig rohamos kiépülésénél fogva lényegesen javult: amennyiben 1897-ben még az anyaközség Csömör községe fizetett valamivel több adót, mint Pusztaszentmihály, azalatt már 1902-ik év végén Csömör község és hozzá tartozó Pusztaszentmihálynak együttes 38.889 korona állami adóösszegéből, a különválást engedélyező miniszteri rendeletnek (111.148/1902 B. M.) előiratai szerint, már a nagyobb részét, nevezetesen több mint 22 000 koronát Rákosszentmihály, illetve akkor még Pusztaszentmihály lakossága viselte és fizette. Bicskey Gyula Csömör községi jegyzőnek, mint Rákosszentmihály helyettes jegyzőjének a képviselő testületben a 6000 korona törzsvagyon rész felvétele ellen előadott abbeli érvelése, mintha a miniszteri megbízott Kaffka László miniszteri tanácsos a 6019 korona 06 fillér vagyont a vizsgálat csak a bevételi és kiadási naplók egybevetése utáni felületesen kihozott pénztári feleslegként állapította volna meg: merőben elfogadhatón és teljesen valószínűtlen. A miniszteri megbi- zottnak ilyféle megtévedése merőben kizártnak tekinthető, már csak azért is, mert Csömör község pénztárában soha annyi pénztári fölösleg nem volt, hogy abból A Pusztaszentmihályi közúti vasút évi jelentését és számadását jelen számunk tartalmazza. Lapunk mai száma 10 oldal.
