Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-06 / 10. szám

10. szám.

Rákosszentmihályra eső részletül 6019 koronát lehetett volna rendelkezésre állónak mondani. — Volt azonban és van is vagyonfölösleg és községi vagyon, mint azt az 1903. évi költségvetési előirányzata feltünteti. — Ugyanis : ezen költségvetési előirányzat fedezeti részének III. 1. tétele szerint Csömör községének földjei vannak, amelyeknek csak vadászati joga után 46 korona 44 fillér jövedelmet húz.

Ugyanennek IV. 1. tétele szerint 10.300 korona értékű 4‘/20/o-os regále kártalanítási kötvényei vannak a községnek, mely államadóssági kötvények újabban megfelelő, nagyobb névértékű 4°/o-os korona járadék kötvényekre konvertáltattak. — Ugyanezen költségvetés IV.

2. és 3. tételei szerint Csömör községnek a jegyzői földek eladási árából kint lévő, mintegy 3000 koronát tevő kamatozó tőkepénze van, melynek évi kamata 207 korona 83 fillért jövedelmezett.

A 2. NB. alatti 1903-iki költségvetés V. 1.2. 3. tételei alatti községi földek és községi rétek és községi faiskola 1604 korona együttes jövedelem után, 1604 koronát, mint 5°/o-os tiszta jövedelmet véve fel, a kérdéses ingatlanok legalább is 30.000 korona értéket képviselő vagyontárgyaknak tekintendők.

Végül Csömör községnek községi tulajdont képező épületei is vannak, minők a községház, a jegyzői lak, a csendőrség részére épített lakház és az apa-állatok istállója szintén megannyi nagyértékü vagyontárgy, a melyben, mint törzsvagyonban való részesedése az elvált uj községnek sem jogilag, sem pedig számszerűleg nem is kétes — és nem is bizonytalan ; annyival kevésbbé, mert a 2. NB. alattinak „szükséglet“ részében VI. 1 tétel alatti felsorolás szerint eme községi vagyont mindössze a váczi káptalan részére 4000 korona tartozás terheli.

Mindezekből kétségtelen, hogy Csömör község 6000 koronával jóval többet lesz kénytelen Rákosszent- mihálynak kiadni, mihelyt a vármegye közönsége nevében, i a vármegye alispánja az 1886: XXII. t c. 156. §-a értelmében a törzsvagyon megosztás tárgyában való egyezségi eljárást megindítani törvényes kötelességének ismerendi.

Nagyon természetes, hogy Csömör községének ezt az eljárást szorgalmazni érdekében nem áll, de viszont különös eljárás a törvényhatóságtól, hogy a vagyon megosztást maga a törvényhatóság igyekszik bizonytalannak jelezni, s igy maga a törvényhatóság ad Csömör községnek útmutatást arra a neheztelt határozattal, hogy eme jogilag kétségtelen kötelezettségének teljesítését, mint valami bizonytalant és kétségeset már eleve tagadja meg.

Amint Nagyméltóságod előde a külön községgé válást Rákosszentmihálynak megengedte, a vármegyei hatóságnak nyomban gondoskodni állott kötelességében arról, hogy a községi vagyonnak méltányos megosztása iránt az 1886: XXII t. c. 156. §-a értelmében előirt egyezkedési eljárás nyomban a megtörtént különválás után. vagy legkésőbb az uj község képviselő testületének megalakulása után, a különvált és anyaközség között haladéktalanul megindittassék.

Ha ez irányban máig sem történt semmi, akkor ez a volt helyettes elöljáróságnak, a járási hatóságnak és a vármegyei törvényhatóságnak együttes mulasztása.

Hogy a helyettes elöljáróság emez egyezkedési eljárást nem szorgalmazhatta, az nagyon is érthető; mert hiszen Bicskey Gyula Csömör községi jegyző, egyúttal Rákosszentmihály község helyettes jegyzője lévén egy időben, mintegy háromnegyed éven át, - a két ellenérdekű község elöljárósága mindenikének tagja lévén: nyomban kitűnt volna a járási hatóság amaz intézkedésének helytelen volta, hogy a merőben ellentétes érdekli uj község helyettes jegyzőjévé, a szemben álló ellentétes érdekű anyaközség jegyzőjét nevezte volt ki s igy az egyezkedési eljárás már eleve ki volt zárva az ideiglenesség alatt.

2 RÁKOS

VIDÉKE

Hogy azonban az uj elíiljáróság megválasztása óta miért nem tesz a járási hatóság és törvényhatóság sürgős intézkedést a két község közti vagyon megosztás tárgyában, törvény szerint közbenjárása mellett meg- kisérlendő egyezkedési eljárás megindítása iránt, azt másnak, mint megfeledkezésnek tulajdonítani nem tudom és nem akarom.

II. De a neheztelt határozatnak azon további indoka sem való, mintha a 6000 K költségvetési fedezetül felvétele a 1886 : XXII. t. c 110. §-ába ütköző voltánál fogva sem foglalhatna helyet

Való igaz. hogy a most idézett törvényszakasz irányadó szabályul azt mondja ki, hogy a „község törzsvagyona csonkitatlanul fentartandó.“ De ezen törvényszakasz 2-ik bekezdésében nyomban kijelenti és kimondja, kifejezetten megengedi, hogy a községi törzsvagyon elidegenítése, átalakítása vagy felosztása kivételes esetekben és törvényhatósági jóváhagyás mellett és az ott kiirt módosítások mellett igenis megtörténhetik.

Azt hiszem, nem kell magyaráznom, hogy a törzsvagyon részbeni vagy egészbeni felhasználásának indokoltan kivételes eseteül a községi külön alakulás esetét el kell fogadni

Ennél indokoltabb kivételes esetet még maga a törvényhozó sem tudott volna taxatíve felsorolni.

Ezt az egyedül észszerű elvet proklamálja már 1897-ben Nagyméltóságod hivatali elődje is NB. alatti rendeletében, midőn kimondja, hogy a különválni kívánó Szentmihálynak nagyközséggé alakulása esetére az első beruházási költségek fedezésére csakis a telepen levő egyletek vagyona és a Csömör anyaközség törzs- vagyonából várható összeg állana rendelkezésére így tehát Nagyméltóságod hivatali előde már elvileg előre jóváhagyja azt, hogy egy újonnan alakuló község a maga előleges és első berendezkedésére, kivételesen a községi törzsvagyont is felhasználhatja.

De ez nem is lehet másként. — Ez a dolog természetében fekszik.

A községi élet első költségvetése számos olyan szükségleti tételt, beszerzést és beruházást tartalmaz, melyek mint vissza nem térő szükségletek rendkívüli bevételekből, tehát szükség esetén és kivételesen a meglévő törzsvagyonból is fedezendők.

Ilyen kiadások és beruházások, községünk idei költségvetésének „Rendkívüli kiadások“ cim alatt felsorolt összes kiadásai, melyeket mint megalakulási kiadásokat a rendes jövedelemből fedezni nem lehet, hanem csakis rendkívüli bevételi forrásból, tehát kivételesen a községi törzsvagyonból is, ha kell.

Ilyen átmeneti és beruházási természetű kiadások a költségvetés nélküli 1903 év utolsó tiz hónapjának tartamára a járási hatóság rendeletére megállapítani rendelt helyettes jegyzői, végleges jegyzői, helyettes bírói, helyettes pénztárosi, nyomtatványé törvénykönyv beszerzési, tiizoltószer beszerzési, útjavításhoz szükségelt szerszám beszerzési és egyéb maradandó felszerelés beszerzési és előre nem nem látható rendkívüli kiadásokra előirányzott mintegy 5000 koronát tevő összegek.

Hogy ezeknek fedezésére a községi élet első évében, a községi képviselő-testület, a felettes hatóság jóváhagyásával még a törzsvagyont is felhasználhatja részben vagy egészben és kivételesen, az a legelemibb törvény- magyarázat mellett is világos.

III Ami a sérelmes megyei határozatnak szemre- hányásszerii számos megjegyzéseit illeti, ezekkel a törvényhatóság iránti tiszteletből egyenként és részletesen foglalkozni nem kívánok, mert ezzel semmi célt nem szolgálnék.

Lehetetlen azonban reá nem mutatnom arra, hogy a különválást kérvényezőknek összes felhozott ténybeli adatait a vármegye törvényhatósága hivatalosan felül- vizsgátatta és felülvizsgálta; föltéve tehát, hogy a különválás nem volt volna indokolt, a vármegyei törvény- hatóságra esik vissza az irrealitás vádja, mint a melyik