Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-25 / 52. szám
52. szám.- RÁKOS VIDÉKE nyel járt s arról győz meg, hogy keblében igen modern és belátó szellem uralkodik. Iskolalátogatók. A gondnoki testület végül az 1905. év január hónapjára, az iskolák látogatására Kecskeméthy Vincze és ifj. Klimkó István tagokat kérte fel. HÍREK. Szives olvasóinknak boldog ünnepeket kíván a „Rákos Vidéke“ szerkesztősége és kiadó- hivatala. Újévi üdvözletek közvetítésére igen olcsó áron vállalkozik a Rákos Vidéke kiadóhivatala. Megbízásokat csütörtök estig kérünk kezünkhöz juttatni. Ajánljuk ez olcsó, kényelmes és elfogadott módot t. olvasóink figyelmébe. Szilveszteri mulatság. Már röviden hirt adtunk a rákosszentmihályi kerékpáros-kör nagyszabású mulatságának előkészületeiről. A buzgó rendezőség, mely az estély sikere érdekében minden lehetőt elkövet, a következő meghívót bocsájtotta ki: A rákosszentmihályi kerékpár-kör 1904. évi deczember hó 31-én, a kör helyiségében (özv. Biró Jánosné vendéglő összes termeiben) saját pénztára javára, gazdag műsorral egybekötött zártkörű nagy szilveszterestélyt rendez. Személyjegy (előre váltva) 1 kor., a pénztárnál 1 kor. 20 fill., családjegy (előre váltva) 2 kor., a pénztárnál 2 kor. 40 fillér. Jegyek a meghívó előmutatása mellett a rendezőknél, továbbá a mulatság helyszínén a pénztárnál kaphatók. Felülnetnek ez elragadó zenéjéhez ; vas feje nem bírta bevenni 1848. tavaszán ébredő uj korszak intő szózatát ; mint az abroncs, úgy szorította össze lelkét az osztrák összbirodalom eszméje s nem hagyta hozzáférni a forradalmi igazságok meggyőző erejét, mindaddig, a mig a majomszeretettel dédelgetett császárváros rebellis lakossága föl nem verte a bécsi utczák szemétporát; a mitől azután félénken pislogni, ijedten tüsszögni kezdett a sandaszemü s kényes orrú Kamarilla ; bűnbaknak kilökte kigyó- kebeléből Metternichet; de mert ezzel már nem érte be a bécsi kedélyesség sem, behunyt szemmel alkotmányt adott az örökös tartományoknak és — csodák csodája ! — azt adott még Magyarországnak is ! De a mint a siránkozó agg-gyermek-királylyal karján Olmützbe hordhatta a forradalom füzétől csepegő irháját s nem érezte bugyogóján a forradalom démonának vesszőzését, elaltatta a trónusáért rimán- kodó agg-gyermek-király ingadozó lelkiismeretét s egy tollvonással Récsey Ádám torz-alkotmányává alja- sitotta a virulásnak induló nemzeti szabadságot s Magyarországot lángba borította, népét vérbe fullasztotta ! . . . II. A Kamarilla, hogy a magyar szabadság felvi- rágozását s Magyarország alkotmányának megerősödését megakadályozza, fellázította a magyar nemzet ellen a horvátokat, a szerbeket, az oláhokat és a tótokat. Jellacsics, a kinél különben butább és gyávább királyi helytartó még alig ült a horvát báni széken, egy független Nagy Horvátország álmaival áltatta a hiszékeny horvát népet s addig fanatizálta vele, mig a magyar hadsereg pozdorjává nem törte gyámoltalan janicsárjait s mint a haragvó szélvihar a bar3 fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug táztatnak. Jó ételekről és italokról, valamint kitűnő zenéről gondoskodva van. Közlekedés Budapestről : a keleti pályaudvar érkező oldalán levő helyi érdekű vasúttal félóránként. Kezdete este 7 órakor. — Főrendező: Szalay József; ellenőrök: Stancsics Ödön, Klopik Alajos; pénztáros: Libái Andor; tánczrendező: Fehér István; rendezők: Bicsérdy Rafael, Ruska Ferencz, Ruska József, Neuner Mór, Badics László, Bozsák Alajos, Ilkei Sándor, Nagy Kálmán. — Műsor. Nyitány: előadja a zenekar. Szavalat: előadja Klopik Alajos. Kouplék: énekli Kreitl Károly. Népdalok: előadja czimbalmon Nádasdy Nathália. Magánjelenetek: előadja Lammer Árpád. Operettek: előadja Duda József. Monolog: előadja Klopik Alajos. Kouplék: előadja Fehér István. Ködfátyol-képek: rendezi Libái Andor. Szilveszter (élőképek): rendezi Kuff Ferencz. — Tánczrend 1905 január l-ére: csárdás, pás de quatre, pás de patine, keringő, négyes, magyar kettős, kreutz polka, polka franqais, keringő (hölgyválasz), csárdás virradtig. Ezt a sokat Ígérő műsort még kiegészítették néhány élvezetes számmal, melyek közül kiemelendők: Sidó Etelka, Ábrányiné, kir. zeneakadémiai, kitűnő hangú növendéke, ki Thury népszerű dalait fogja előadni. Stössel Irma zeneakadémiai növendék, Kemény tanár kiváló tanítványa, szintén énekszámmal gazdagítja a dús műsort, Tuny Peregrin pedig oboán adja elő a ^//-fantáziát. Ó is a zenakadémia növendéke. Az élőképek szereplői: ó-év, Szilveszter, az újév nemtői: Mazáts Mariska, Sztanek Paula és Tolnay Róza, angyalok, cherubinok és kerékpárosok. langkórót, Bécsnek nem röpítette az egész rablóhordát. Mert az volt Jellasicsnak egész serege. Ebbe a díszes bandába beosztott osztrák tisztek keserűen panaszkodnak családjaikhoz intézett leveleikben, hogy szégyen és harag lángja lobog lelkűkben ama kétségbeejtő kényszerűség miatt, hogy Jellasics kaióz- zászlaja alatt horvát csordák élén kénytelenek szolgálni a Kamarilla bűnös czéljait. A délvidéki szerbeket elszakadásra unszolták a Kamarilla fogadott ügynökei s őrületnek is beillő ostoba fogással a SzerbVojvodina kikerekitésével ámították. A Dunán át utat nyitottak a szerbiai rablóhordák, a szerviánusok betörésének, hogy szerb testvéreik védelmének és megsegítésének az örve alatt fenevadak módjára dúlhassanak, zsákmányolhassanak és kötözködésig magyar vérben gázolhassanak. Damjanich, a hősök hőse, a kit pedig a vad nemzetiség szült s a gör. kel. szerb egyház táplált emlőin, oly halálos undort érez e dúvadnak beváló nemzetiség iránt, hogy, mikor a független magyar kormány Szent-Tamás sánczai mellől más harcztérre szólítja, elkeseredett haragjában azzal fenyegeti meg szerb nemzetiségű véreit, hogy még visszatér kiirtani őket s aztán magát lövi főbe, hogy a rácznak írmagja se maradjon s fenyegető proklamácziójában röviden kutyáknak tiszteli a lázadó szerbeket. „Ti kutyák !“ igy köszönt be az a megdöbbentően jellemző prokla- máczió. Az oláhokat az erdélyi Dácziának megalapításával biztatta a magyarok mészárlásába a Kamarilla s a magyar népkrónikának valamennyi zsivány- bandája s valamennyi rablóvezére a pokol valameny- nyi ördögével szövetkezve sem lett volna képes ama hajmeresztő kegyetlenségeket elkövetni, a melyeket Janku Ábrahám és vérittas csatlósai elkövettek. Ezeknek rémtetteitől pirulnia kell magának a történet-
