Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-01 / 5. szám
III. évfolyam. Budapest, 1903. vasárnap, február i. 5. szám. RÁKOS VIDÉKE // TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENT MIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-utca 72. — Telefon: 57—64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal címére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre ............... 8'— korona Fé l évre ............... 4'— » Neg yed évre ........... 2-— » Eg yes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. NAGY-BUDAPEST. Több számunkban egymás után közöltünk Budapestnek, székesfővárosunknak tervezett kibővítéséről híreket. Egymás után ismertettük a Magyar Nemzetnek, a Magyarországnak és végül — mai számunkban — a Magyar Székesfőváros című, tekintélyes fővárosi közigazgatási hetilapnak erre a tárgyra vonatkozó közleményeit. Szólásra bírta ez a tárgy az újpestiek legrégibb lapját, az Újpesti Közlönyt is. Minderre pedig azért hivatkozunk újólag, hogy kimutassuk, hogy ez a minket, rákosvidékieket any- nyira közelről érintő ügy mennyire fontos és milyen sűrűn foglalkoztatja az érdekelt helyek sajtószervezeteit. Hivatkozunk rá azért, mert „Nemo est pro- pheta in patria sua“, senki sem próféta a maga hazájában és talán hamarább fölismerik a mi olvasóink a tárgy fontosságát, ha másokra is hivatkozunk. Arról van ugyanis szó, hogy Budapest határait ki akarják tolni, távolabb fekvő vidékekre. Hogy meddig? Éppen erről folyik a vitatkozás. A vérmesebbek, a kiknek első és legfőbb céljuk csak az, hogy Magyarország fővárosáról, Budapestről beszélve büszkén hivatkozhassanak annak milliómra rugó lakosságára, Dunakeszit, Csömört, Fótot, Cinkotát emlegetik, hogy azt is be kellene venni Budapestbe. Mi azonban, a kik pedig büszkén valljuk magunkat sovinisztáknak ezt a gondolatot ábrándnak, sőt egyszerűen meggondolatlanságnak tartjuk, hogy valaki ilyen gondolattal lép a nyilvánosság elé. A kibővítésnek ilyen alakban a kivihetősége egyszerűen lehetetlen, eltekintve attól, hogy nem is igen hiszszük, hogy lenne fórum, a mely ezzel a gondolattal komolyan foglalkoznék. A meggondoltabbak már csak Újpestnek és Rákospalotának a bekapcsolását kivánják mindenképen és egyelőre még csak utalnak arra, hogy Rákosszentmihály, Kispest és Erzsébetfalva is egészen a budapesti határszélen fekiisznek és kivántatják magukat. Leghatározottabban merül azonban fel — immár ismételten — az a hír, hogy Újpestnek és Rákospalotának a fővároshoz csatolása immár csaknem befejezett dolog. Most készül ugyanis a belügyminisztériumban az új fővárosi törvény és a beavatottak tudni vélik, hogy annak az intézkedései már a megnagyobbított Budapestre vonatkoznak. És ez tényleg nagyon valószínűnek is látszik, mert csak nem akarják a meg- nagyobbítást öt esztendő múlva keresztülvinni, mikor a szervezet törvényét most alkotják meg. Magunk is teljes bizonyossággal állíthatjuk azonban, hogy az intéző köröket ez a kérdés erősen foglalkoztatja. Állíthatjuk, hogy a kérdést nemcsak a pillanatnyi szükségnek megfelelően kivánják megoldani, hanem elő akarják készíteni azokat a községeket is, a melyek most a fővároson kívül maradnak, hogy fejlődésük a főváros érdekeinek megfelelő irányú és lehetőleg gyors legyen. Ezt a célt tartva szem előtt, a fejlődést — igen helyesen — főként a helyi közlekedés fejlesztése révén óhajtják elérni és minden jóakarattal azon vannak, hogy Budapest környéke (és így a Rákos vidéke is) minél jobb közlekedéshez jusson. És ennek a törekvésnek a jó következményeit előreláthatólag már rövid időn belül élvezni is fogjuk. A mi véleményünk szerint azonban a környék fejlesztése, célirányos, helyes fejlesztése csak úgy lehetséges, ha a vidék lakosságának a véleményét, a kívánságait, a mik ezen a téren fölmerültek, az illetékes tényezők megösmerik és azok szerint, kellő körültekintéssel, cselekesznek. FERENQZ JÓZSEF KESERdVIZ az egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer.
