Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-11 / 41. szám
III. évfolyam'. Budapest, 1903. vasárnap, október 11. 41. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP ÉS POLGÁRI DALKÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, Vili., József-utcza 25 — Telefon: 57—64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal czimére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS : FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre ....................8.— korona Fé l évre.........................4— n Ne gyed évre .... 2.— „ Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Az iskolai tanítás. A német nemzetet, a német országot — ha hinni lehet legnagyobb emberük nyilatkozatának — a Schulmeisterek, a német tanítók tették nagygyá. Hol vagyunk mi még attól, hogy a mi tanítóink működésének ekkora súlyt tulajdoníthatnánk ! Hiszen Magyarország egyáltalában nem nagy ma, nem tették azzá a fiai, sem a tanítómesterek, sem mások Ezzel az eredménynyel nem dicsekedhetik — fájdalom — nemzetünk semmiféle ága. De hát miért ér el a mi tanítóságunk kisebb eredményt, mint a szomszéd nemzeté? Mért nem képes ugyanolyan hatással lenni neveltjeire, mint a milyennel van a német Schulmeister az ő tanítványaira? Talán az anyagi gondok nyomják jobban őt, mint amazokatésazok teszik munkáját meddővé, eredménytelenné? Bizonyára nem állíthatjuk mi sem igaz szívvel azt, hogy tanítóink helyzete csábitó, hogy anyagi javakkal úgy el volnának látva, hogy többet kivánniok immár telhetetlenség volna. És mégsem hisszük, hogy ez az oka, a gyönge javadalmazás, annak, hogy az összeköttetés a magyar tanitó és növendéke között kisebb, mint a német Schulmeister és tanítványa között. Mert ne higyjük azt, hogy talán a németek a bőség szarujával ontják az áldást, a javakat Schulmeister-jeik palotáiba. Bizony az ő házikójuk is alacsony és szűk és nekik is sokszor van okuk gondolkozni azon, vájjon igazán áldás-e a nagy család, a mely az ő gondjaikat annyira szaporítja És a mi falusi népünk is szivesen lendít tanítója sorsán a mivel lehet. Az állam is több gondot fordit most már rájok, mint azelőtt, ad nekik kedvezést a katonaságnál és siet a tanítójelölteket minél előbb kenyérhez juttatni és megélhetést ad nekik abban a korban, a mikor még más tanulmányokkal foglalkozó ifjú — a legsúlyosabb, legterhesebb évei előtt áll. És igy ha helyzetük nem is kecsegtető, de a többi, intelligenciát és tanulmányokat kívánó pályák díjazásához mérten kielégítő. Ez tehát a kisebb eredményt meg nem magyarázza. Vagy a mi népünk kevésbé fogékony talán a hirdetett tanításokkal szemben ? Az elhintett mag talán nála nem hull termő talajba, hanem a felszínen maradva tovább sodródik vagy kiszárad ? Ezt még kevésbé fogadhatjuk el igazi okként. Hiszen a magyar nép lépten-nyomon, nap- ról-napra kimutatja azt, milyen fogékony azoknak a tanításával szemben, a kik őt ismerik, gondolkozás módjába beletalálják magukat. Sajnos bizonyítéka ennek a szocializmus léhütő apostolainak eredményes működése, a kik tanításukkal napról-napra közelebb férkőznek az azelőtt annyira józan magyar nép leikéhez. De ők tanításaikat alkalmazzák a néphez és nem a néptől kívánják, hogy gondolkozását az ő tanításaik szerint irányítsa. És ez minden esetre egyik fő oka annak, FERENCZ JÓZSEF KESERŰYIZ az egyedül elismert kellemes izti természet e s hashajtószer.
