Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-04 / 40. szám
4C. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 az egész termést, ki is szűrték a mustot, el is vitték magukkal, de annyi fáradságot nem vettek maguknak, hogy a használt edényeket kitisztogatták volna. Szép tőlük különben, hogy a tőkéket ott hagyták, mert az ilyen közbiztossági viszonyok mellett akár azokat is elemelhették Ápolna észrevétlenül. A ház is ott maradt. Artézi kút. Ujváry Ignác dr.-nak a rákosszent- mihályi fürdő telepén levő és óriási áldozatok árán létesített artézi kút mélyítési munkálatait ismét folytatják, hogy így az a céljának és a kívánalmaknak teljesen megfelelő legyen. Hisszük, hogy Ujváry Ignác dr.-nak ezen újabb áldozatkészsége a nagyközönség érdekében meghozza a várva-várt sikert. Egyházi gyűlés. A rákoszentmihályi római kato likus egyház ügyeit az egyházközség megalakulásáig intéző szükebb bizottság — mint értesülünk — hétfőn, e hó 5-én gyüiést tart, melyen a folyó ügyeken kívül a lelkészi állás leendő betöltése ügyével is fognak foglalkozni. Búcsú Rákosszentmihályon. Rákosszentmihályon október 4-én, vasárnap lesz a búcsú napja, a mire előkészületképen már ezen a héten felállították a csónakhintát és körhintát a vállalkozók, a kik az ilyen alkalmakat mind számon tartják. A búcsúünnep egyházi része délelőtt tíz órakor fog lefolyni a római katolikus templomban. Az ünnepi nagymisén ugyanis közre fog működni a Rákosszentmihályi Polgári Daloskor énekkara. A mise alatt azonkívül Selestey Eiza, a Magyar Színház primadonnája egyházi énekeket fog előadni. Lopások. Rákosszentmihálynak utóbbi időben „betörésmentes“ levegőjét most újra kellemetlen események zavarták meg. Az utóbbi napokban ugyanis Posch Aranka tanítónőnek vagy hat libáját emelték el jóétvágyú tettesek a Szent-István-utca és Pálya-út sarkán levő házból és ugyanakkor a szomszédban is követtek el nagyobbszabású baromfi-lopást az ismeretlen tettesek, a kiket most már a nyár folyamán Rákos- szentmihályra áthelyezett csendőrőrség nyomoz a megszokott eredménytelenséggel. A gyanú különben — nem tudjuk, joggal-e vagy jogtalanul — az akkoriban a cinkotai határban időző cigánykaraván felé irányul. Esküdtbírák kisorsolása. A pestvidéki törvényszéken szeptember 29-én sorsolták ki az esküdteket a jövő ülésszakra. A kisorsoló-bizottság elnöke Seyfried József törvényszéki elnök volt, tagjai a törvényszék részéről Rónay Kamill táblai és Sz. Kiss Gyula törvény- széki bírák. Az ügyészséget Halász Lajos dr. királyi ügyész képviselte, az ügyvédi kamara részéről Bihari Mór dr. ügyvéd volt jelen. Kisorsoltattak rendes esküdtbírákul Rákos vidékén lakó polgártársaink közül a következők : Kozma Andor könyvelő Újpest, Friedmann Ede könyvelő Újpest, Háber Károly építész Újpest, Lantai Károly nyugalmazott kúriai bíró R.-Szentmihály, ifjabb Badxmann Károly festőművész Újpest, Surgoth Jenő gazdatiszt Isaszeg, Eckstein Izidor számvizsgáló Rákospalota, Goes I. Viktor szatócs Újpest, Steiner Zsigmond gyáros Újpest, Schwarcz Jakab takarékpénztári igazgató Rákospalota. Pótesküdtek lettek: Kropp Kálmán gyógyszerész Rákospalota, Nyári József tőzsdei titkár R.-Csaba, Aradi Béla dr. ügyvéd Újpest, Paul Mór kereskedő Gödöllő, Musitz Géza gyógyszerész Újpest. Zarándoklás Rákóczi sírjához Konstanti- nápolyba! II. Rákóczi Ferenc és szabadságharca emlékezetének ünneplésétől zeng az ország, Kárpátoktól az Adriáig. Dicsőítjük a magyar szabadság legeszményibb vezérlő fejedelmének a világtörténelemben páratlan nemes jellemét; kiállítást rendeztünk a daliás kuruc korszak ereklyéiből; szobrot emelünk nemzeti eszményképünknek; törvénycikkbe óhajtjuk megörökíteni hazánk és nemzetünk megmentése körül szerzett elévülhetetlen érdemeit. De érezzük, hogy mindezzel nem rovtuk le a hála és kegyelet adóját Rákóczi emléke iránt. A nemzeti ünneplés teljességéből hiányzik valami: a legmagasztosabb kegyeletnyilvánítás, — és sóhajtásunk elszáll messze keletre, hol a dicső szabadsághős és vértanú-társai idegen földben porladoznak. „Megújulnak a nemes magyar nemzet régi sebei“ és felújul a nemzet régi hő kívánsága, hogy a szentelt hamvak haza hozassanak és nemzeti pantheonban őriztessenek. De míg ez beteljesedik: Rákóczi konstantinápolyi sírja légyen a magyar nemzet búcsújáró helye. A szabadságharc emlékünnepe mindenfelől kegyeletetes vágyakozást kelt a honfiszívekben elzarándokolni a szentelt hamvakhoz, hogy ott ihletet és új erőt merítsünk nemzeti eszméinkért folytatott küzdelmeinkre, s hogy sírja fölött imát rebegjünk a legdicsőbb szabadsághős nemes lelke dicső eszméinek teljesedéséért. Ezen országszerte érzett óhaj megvalósítása végett f. é. október elején nemzeti zarándoklatot rendezünk Konstanti- nápolyba, hol a lazaristák galatai templomában, a magasztos lelkű Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferencz és fia József, valamint gróf Bercsényi Miklósáé, gróf Csáky Krisztina stb. aluszszák örök álmukat. Fel akarjuk keresn a közeli Kis-Ázsiában Thököly Imrének a „kurucz király“-nak és Guyon Richárdnak az 1848 49-iki szabadságharc hős tábornokának sírját s elzarándokolni kívánunk Rodostóba, Rákóczi és bujdosó társai utolsó kálváriájához, a nagy Bercsényi és a hű Eszterházy Antal, Sibrik Miklós stb sírjaihoz. Megnézzük Kon- stantinápolynak a keleti tündérmesékre emlékeztető csodás műemlékeit s köszönetét mondunk a török szultánnak és Törökországnak nemzeti hőseink iránt tanúsított nagylelkűségükért. A kik ebben a Rákóczi dicső szellemének szentelendő nemzeti zarándoklatban részt óhajtanak venni, jelentkezzenek az előkészítő bizottság irodájában (Budapest, Kishíd-u. 4.), a honnan részletes tervrajzot kaphatnak. A Rákóczi zarándoklat előkészítő-bizottsága: Dr. Thaly Kálmán, tb. elnök, Dessewffy Arisztid, a képviselőház titkára, Dr. Szádeczky Lajos, egyetemi tanár. Vámbéry Ármin, elnök, Br. Nyáry Jenő, a főrendiház háznagya, Vos insky Mór, apátplébános. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserüvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes ízénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet.
