Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-11 / 2. szám
Budapest, 1903. vasárnap, január 11. 2 szám. III. évfolyam. RÁKOS VIDÉKE v TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTE LEP H IV AT A LOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Budapest, Vili., József-utca 72. — Telefon: 57-64. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTÜLAJDONOS: A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal címére küldendők. FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre ............... 8'— korona Fé l évre ............... 4'— » Negyed évre ........... 2'— » Eg yes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivata Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. A VÁLASZTÓK JEGYZÉKE. Múlt évi utolsó szántunkban közölt vezető cikkelyünk, a melyben községi képviselőt választók névjegyzékének összeállítását bíráltuk, élénk érdeklődést keltett. Azóta a jegyzékbe bevettek olyanokat meglehetős számban, a kik nem laknak állandóan Szent- mihályon. Erre a kérdésre különben mai második cikkelyünk teljes világosságot vet. Most az országos képviselő-választói jog kérdését rendező törvény egy visszás intézkedésére kívánunk rámutatni, a mely éppen a mi vidékünk birtokosait sújtja érzékenyen. Hogy a közdolgokba beleszólhatás jogát a maga számára megszerezze: minden polgárnak határozott és — valljuk be jogos kívánsága. Hiszen ezt kapja cserébe az adóért, a mit űzetnie terhes kötelessége. Hogy ez a jog nem általános, hibáztatjuk társadalmi szempontból. A politikai szempontok gátolják ennek keresztülvitelét, a melyekbe nekünk beleszólásunk nincsen. De azt már joggal kívánhatjuk, hogy — egyenlő mértékkel mérve — legalább egyaránt jusson ki ez a jog mindenkinek, a kinek adóteher-viselése egy bizonyos, kiszabott összegnél magasabbra rúg. És mégis mit látunk? Azt tapasztaljuk, hogy az ugyanazon a helyen lakók között is előfordul, hogy — míg az, a ki kevesebbel járul hozzá a terhek viseléséhez, választó — vannak olyanok, a kik nagy adót fizetnek és még sincs választói jogosultságuk. Annak a kis embernek, hogy joga van hozzászólni a közdolgokhoz, helyeseljük. Ezt a jogot inkább még bővítenénk is szívesen, de nem értjük a jog elvonását azoktól, a kik nagy adót fizetnek. Pedig ez is törvényen alapszik. Csakhogy ócska törvényen. Az 1874. évi XXXIII. törvénycikkely 3. szakasza szerint ugyanis a kinek olyan háza van, a melyikben legalább három, házadó alá eső lakásrész van, az választó még akkor is, ha az a ház ideiglenesen adómentes. Eddig a dolog rendben volna. De most jön a korlátozás. Ez a jog csak szabad királyi vagy rendezett tanácsú városokban levő házak tulajdonosaira szol, míg a kis- és nagyközségbeli házosztály adót fizetőknek választói jogosultságuk nincsen. És ez éppen a törvénynek minket fájdalmasan érintő pontja. A mi vidékünkön ugyanis csupa nagy- és kisközség van, város azonban egy sem és így a mi adófizetőinknek jelentékeny része a választói jog gyakorolkatásából ki van zárva. A törvénynek ez a hibája az előrelátás hiányából eredt. A törvény megalkotásakor abból indultak ki, hogy csak a városokban vannak olyan házak, a melyeknek adója után valakit a választói jog megillethet, míg a falun és pusztán levő kis házikók tulajdonosai ilyen címen úgy sem fizetnek elegendő adót. Azóta azonban fordult egyet a világ. Nagyon sok nemesi vagy nagy birtokból létesültek telepek felosztás, parcellázás folytán; különösen Budapest pesti része körül, hogy csak a nagyobbakat említsük, ott van Mátyásföld, Szentmihályon József főherceg-telep, Almásy Pál-telep, Árpád-telep, Anna- telep, György-telep stb., több mint 700 házzal, továbbá Rákoskeresztúron Zsófia-telep, Kavicsbánya- telep, a „ Munkás-otthontC, továbbá a tömérdek parcella Cinkotán, Gödöllőn, Békásmegyeren és egyebütt. A választói törvénynek a községekre vonatkozó, 4-ik szakasza ezekre a telepesekre nem alkalmazható, mert úrbéri telkük nincsen, sem pedig azon értelemben vett telkük után megfelelő földadót nem fizetnek. A telkük után azonban fizetnek egy csekély földadót addig, a míg rá maguknak házat nem építenek, a mi után a házosztályadó fizetendő. Mivel azonban a házosztályadó nem jogosít föl mindenkit egyenlően a választói képességre, csak a városhoz tartozó parcellákon épült ház boldog tulajdonosa lesz ezen a címen választó, míg a községben
