Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-11 / 2. szám
RÁKOS VIDÉKE 2. szám. vagy mezővárosban levő ház tulajdonosa ezen a címen választói joghoz nem juthat. Hiába fizet házának három, vagy akár több lakásrésze után bármennyi liázosztályadót, még ha kastélyt épít is a telkire, ezen az alapon-választói jogosultságot magának nem szerezhet, ha csak megfelelő nagy területű földet nem vásárol. Példákra hivatkozunk most, a melyek ezt az állapotot megvilágítják. Németh Zsigmond polgártársunk Szentmihályon ezer négyzetöles telket vett magának. Megtetszett neki a hely és pompás házat építtetett rá, a melyben családjával együtt egész éven át lakik. Ezért a házért, illetve annak hat lakás- része után (mivel a háza még adómentes) 16 korona eszményi házosztályadóval van megróva. A második osztályú kereseti adóval, földadóval, általános jövedelmi pótadóval együtt összesen 30 korona 96 fillér állami adóval rótták meg és bár 2! korona minimális adó már választói jogra képesít, ő még sem lehet vdlősztő a 46,000 korona értékű ingatlana után fizetett adója alapján, mert Szentmihályon épített magának házat és nem példának okáért Szegeden. Ugyanígy járt Asmus polgártársunk és még sokan, a kik több mint három lakásrész után fizetnek adót és mégsem választók. Ebben a mai cikkelyünkben csak rá kivántunk mutatni arra a lehetetlen állapotra, a melyet az elavult törvénynek hibás rendelkezése teremtett. Jövő számunkban ki fogjuk fejteni véleményünket abban az irányban, hogy mi volna ilyen körülmények között a tennivalónk. F. Az uj „Rákos-Szent-Mihály“.1 Most, a midőn már a Puszta-Szent-Mihály határában fekvő telepeknek, Csömör községtől történt elválasztása befejezett tény; akkor, a midőn az érdekeltek „Rákos-Szent- Mihály“ név alatt önálló községgé alakultak, itt az ideje, hogy az érdekeltségre nézve ezen szerfelett fontos ügyet ez ideig vezetett férfiak, most már a siker által felbuzdítva, újabb s az eddigi működésüknél határozottan fontosabb teendők végzésére vállalkozzanak: az új községnek szilárd alapon leendő felépítésére, annak tényleges meg-, alapítására. Azok, a kik az önállósítás sikerében ez előtt nem biztak, a kedvező eredmény bekövetkezte folytán most már a további teendőket az eddigi vezető férfiakkal együttes erővel igyekezzenek végezni; azok pedig, a kik a különválásnak nem voltak barátjai, a kik azt hitték, hogy a rosszat, a még rosszabbal felcserélni nem érdemes, most már a történtek után szintén azon kell hogy legyenek, hogy az új községgé alakulás folytán az eddigi viszonyoknál kedvezőbb helyzetet teremtsenek. A vezérférfiak mellé tehát most már tömörüljön a község egész lakossága, az egyesek között létezett válaszfalat — ha ugyan volt — rombolják le, Rákos-Szent-Mihály név alatt egyesülve legyenek egyforma gondolkozással, egyenlő jóakarattal, közös sorsuknak megteremtői; a község megalapításán teljes odaadással és a legnagyobb összetartással együttesen munkálkodjanak. Az eddigi munkában az oroszlánrész mindenesetre azoknak jutott, a kik belátva azt, hogy egy a haladás iránt elegendő érzékkel nem biró, ósdibb felfogású anyaközség1 Cinkota község érdemes s.-jegyzőjétől, Mezey Józseftől kaptuk e cikkünket, a melyet kiválóan érdekes tartalmáért olvasóink szives figyelmébe ajánlunk. TÁRCA. JÁVOR BENCE.1 Színmű dalokkal három szakaszban. A magyar legényegyesiügteknek írta: ACZÉL LAJOS. SZEMÉLYEK: Kapja István, bíró. Jávor Erzsi, neje. Imre, fiuk. Ropja László, jegyző. Jávor Margit, neje. Ropja Lajos, főszolgabíró. Jávor Jolán, neje. Jávor Bence, lelkész. Rondor Bandi, a lelkész inasa. Roboz Géza, kataszteri biztos. Rapjü Anna, neje. Béla, jurist a \ Gyula, teknikus ? gyermekeik Mari, orvosnő ) 1 Lapunk lelkes munkatársának, a mi kedves barátunknak ezt az eszes koncepciójú, ügyes technikájú, heves szenvedelmektől izzó s nemes érzelmektől fénylő művét a m. t. olvasóközönség rokonszenves érdeklődésébe ajánljuk. SzcrJc. Dinka Márton, csapiáros, kupec. Linka, leánya. Bácsi ) Dacsi f csaPosfiv^ Dinkánal Borkúti Ábrahám, korcsmáros, bérlő. Rebeka ) r> ■ r leányai Regina ) Fránya Ferke, czjmbalmos. Csula Balázs, ) Szatyor Zsuzsa 1 tözse='i Rósza Vera, históriás asszony. Nép. Színhely: A Dunamellék egyik gazdag magyar falva. Idő: 1880. SZEREPLŐ ALAKOK: Kopjci István. Kevés műveltségű, de józaneszű, hirtelen haragú, de lágyszívű magyar gazda. Nagyon büszke családjának régi nemességére és gazdagságára, nagyon zsenerózus és mindenekfölött becsületes. Javakorbeli, pirospozsgás, tagbaszakadt ember, beretvált arccal, a végeken élesen hegyezett, hosszú és vastag bajuszszal. Ruházata nagyon finom, rövid, magyar. Jávor Erzsi. A szelíd „fájdalmas anyák“ mintaképe, a ki végtelenül szereti a férjét s a fiát és borzasztó sokat szenved miattok. A szenvedés nyomai erősen meglátszanak nyájas arcán, de a termete azért egyenes, nyúlánk. Különben is a legjobbkorabeli asszony. Finom fekete, magyaros
