Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 16. szám. tragédiája, a mely már színrekerülóse előtt is ujságháborúk- nak volt az okozója és a mely állítólag Jászai Marinak ad majd rá alkalmat, hogy óriási művészetét ragyogtathassa. Operaház. A dalműszínház Bonéit a világhírű énekest három vendégjátékra nyerte meg, a melyek elé nagy várakozással tekint a közönség. Népszínház. Primadonnajárás, koszorúk, ünneplések: ez a Népszínház művészi programmja. Fedák Sárit Küry Klára váltotta föl, őt pedig Pálmay Ilka. Jó hangzású nevek, az bizonyos. Kár, hogy a viselőik a szó szoros értelmében egymást kergetik. A Kínai mézeshetek első előadása pedig újra halasztást szenvedett. A Vígszínház és a Magyar színház francia darabjaikat adják folyton folyvást. Új színház. Most, a mikor a meglevő színházaknak is gondot okoz, hogy milyen módon szerezzenek maguknak közönséget, a volt „Párisién“ helyiségében a Kerepesi-úton Szalkay, a volt miskolci direktor új színházat nyitott meg. A helyárak olcsók, a társulata a helyárakhoz mérve elég jó. eisft <*j£r eist cisft eJjS eiSÍ HÍREK. Először áldozok. A rákosszentmihályi róm. kath. templomban fehérvasárnapon, a nagymise alatt lesz az állami elemi népiskola először áldozó növendékeinek iinne- pies áldoztatása. Nincsen járvány. A környéket riasztó hír járta be ezen a héten. Nagy járványról beszéltek, a mely állítólag Rákosszentmihályon és Csömörön dühöng. Hatósági intézkedésre Csömör községe járványbizottságot küldött ki, a melynek szentmihályi része e hó 15-én délután négy órakor ülést tartott. Az ülésen Ujváry Ignác orvos elnökölt, részt vettek benne Pálfi János és Wayand Károly, a bizottság tagjai, továbbá hivatalból Bitskey Gyula jegyző és Hauser Gyula h. biró, továbbá a szentmihályi tanítótestület. Megállapították ekkor, hogy Rákosszentmihályon járványról szó sem lehet. Fertőző betegségben szenvedtek 1903. év eleje óta összesen tizenegyen. Közülök meghalt 3, (kettő Budapesten) meggyógyult 8. Jelenley ragadós betegségben Szent- mihályon senki sem szenved. Kimondta ennélfogva a bizottság, hogg az iskolákban az előadások megtartását megengedi. — Csömörön az év eleje óta 21 fertőző megbetegedés történt mostanig, de járványról Csömörön sem lehet szó. Népgyűlés. Rákosszentmihályon 1903. április hó 19-ére a Paróczay-féle vendéglőbe délután négy órára népgyűlést hívtak össze a községi állásokra leendő jelölések megejthetése végett. Az egybehívok a főszolgabírónak a népgyűlést 45 aláírással ellátott iratban az összes szent- mihályi választópolgárok nevében adták be. Ez ellen azonban 60 szentmihályi választópolgár egy másik iratban tiltakozott. Szóval — úgy látszik — Rákosszentmihályon teljes az egyetértés. Bajba jutott gyártelepek. Az alsó-rákosi rétek mentén levő gyártelepeknek ismeretes az a sokszor megismételt kérése, hogy a főváros nyújtson nekik valamilyen módot kondenzvizeik elvezetésére és pedig vagy építse ki arra felé a csatornahálózatot, vagy pedig engedje meg az elhasznált víznek a Rákuspatakba való bevezetését, mert elleneseiben az a veszedelem fenyegeti a gyárakat, hogy kénytelenek lesznek beszüntetni az üzemet. A fővárosi mérnöki hivatal most, mint a „Magyar Székesfőváros“ írja, kedvező megoldást, talált ez ügyben. A tanácshoz intézett véleményes jelentése szerint a csatornahálózat kiépítéséről Mikor a leány meglátta zavaromat, ő is elpirult s egy lépéssel hátralépett, hogy ő adjon nekem utat. E közben megfeledkezett magáról és szembe fordult velem Én zavartan még nagyobb zavarban, mint az előbb, kitértem, egy pár bocsánatkérő szót hebegve közben. Most már tudtam, miért jár ez a szép leány minden nap a templomba. Ez a leány, ez a szép leány csak az egyik oldalán volt szép, a másik oldala az arcának egészen vörös volt — anyajegye volt az egész arcán át. Aznap - emlékezem — sehogy sem ment a munkám. Dolgoztam és nem haladtam semmire. Nem tudtam megérteni a természetnek ezt a játékát. Miért adott ennek a szegény leánynak olyan szép alakot, olyan bájos arcot, mért adott neki gazdagságot ? Mit vétett az Ég ellen ez a leány, hogy annyira sújtja őt az Isten’? Ha szegény lett volna, ha nyomorult, ha tengődik és csúnya, örült volna talán a jelnek, mert kenyeret ad neki ez a rútság. Szívesen könyörül a nép az ilyen istensujtotta teremtésen. De így! Helyzete van a társadalomban és nem töltheti be; gazdag, élvezhetne és nem mer a világ elé állani. Művelt, mert taníttatták és annál jobban érzi a csapást, a mit a természet rámér. S a virágzás idejétől, a mit minden leány olyan nehezen vár, ő már bizonyára előre félt; hogy tetszhetnék ő egy fiatal embernek, hogy tudná őt valaki megszeretni. Másnap, harmadnap és később nem találkoztam vele többet a templomban. A templomszolgát megkérdeztem, nem tud-e róla valamit, az mondta, hogy most is eljár minden nap a kép elé, de korábban, mint én. Nem akartam tolakodni — hiszen világos volt, hogy engem került — és nem mentem akkortájt a templomba. Egyszer azután rám is rossz idők köszöntöttek. Véletlen szerencsétlenség alkalmával megsérültem és operációnak kellett magamat alávetnem. Az operáció sikerült és én jobban lettem. Mikor először nyertem vissza eszméletemet, egy irgalmas nővér állott az ágyam mellett, elfordult arccal. Vonásai ismerőseknek tűntek fel előttem s mire emlékezetemet visszanyertem, világosan láttam magam előtt az elegáns hölgyet, a ki a Szűz Mária képéhez járt imádkozni. Mikor megmozdultam, felém fordult és megkérdezte, nem kivánok-e valamit'? Most már nézhettem a szemébe, nem fordította el az arcát, nem szégyelte azt a foltot a képén — megnyugodott sorsában. A Szűz Anya megmutatta neki az utat a boldogulásra és ő követte lelke sugallatát és köszönetül, hálája jeléül ott viseli a szent Szűz képét a mellén, aranyos zsinóron. Keléz gróf.
