Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
III. évfolyam. Budapest, 1903. vasárnap, március 29. 13. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENT MIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-utca 25. — Telefon: 57—64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal címére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre ............... 8 — korona Fé l évre ............... 4’— » Negye d évre............ 2-— » Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. A gödöllői kerület tiltakozása a katonai javaslatok ellen. Az az országos mozgalom, a mely a fővárosból kiindulva az ország legtávolabb vidékeire is elhatott, nagy sikereket ért el a gödöllői választókerületben. A kerületnek csaknem minden községében tartottak gyűléseket, a melyeknek határozatai elítélőek voltak a tárgyalás alatt lévő katonai javaslatokra, Ezeket a határozatokat kérvény alakjában adta át Apponyi Albert grófnak, képviselőháznnk kitűnő elnökének a választókerületnek két küldöttsége. Az első hétfőn, e hó 23-án jött Budapestre és a gödöllői, valamint a Gödöllő környékén levő községek választóiból alakult, a másik kérvényt pedig e hó 26-án, csütörtökön hozták Rákospalota, Fóth és Mogyoród polgárai. Különösen ez a másik felvonulás volt nagyszabású és érdekes. Látva a menet élén lovagoló hatvan magyarruhás férfit, lobogós ingujjban, háromszinü zászlóval a kezében, az utánuk jövő tömérdek népet (asszonyok is voltak szép számmal) és végül a távolságba vesző sorát a kocsiknak, a melyek mindegyikén nemzeti zászló alatt énekelték a hazafias dalokat a bevonulok, önkéntelenül is észre kellett venni, hogy ez az ő cselekedetük az ő szemükben nem politika, hanem a veszélyeztetett magyarság védekezése. És mert nekik az ő magyar voltuk a fő, ott hagyták egy napra a földet, a melyhez annyira ragaszkodnak, letették a kapát a kezükből, eleresztették az ekeszarvát és a tavaszi munkaidőből egy napot az ő magyar voltuk bizonyítására áldoztak. Es felültek apró, szívós lovaikra és bejárták a várost, a melynek közönsége * hol lelkesedéssel, hol néma csodálkozással nézte azokat, a kik elveik érdekében még áldozatra is hajlandóak. Részletes tudósításunk a történtekről itt következik. * E lió nyolcadika óta nem volt vasárnap a nélkül, hogy a gödöllői kerület egy-két községében gyűléseket ne tartottak volna a képviselőházban tárgyalás alatt lévő katonai javaslatok ellen a választópolgárok és egyes képviselők részvételével. Különösen az újpesti, rákospalotai és legutóbb a gödöllői gyűlések voltak látogatottak. A gödöllőiek határozati javaslata, melyben a képviselőházat a javaslat elvetésére hívják föl, így hangzik : Tisztelt Képviselőház ! A gödöllői választókerület polgársága párt- és valláskülönbség nélkül e hó 15-én népgyűlést tartott, melyen felemelte tiltakozó szavát a most tárgyalás alatt levő katonai javaslatok ellen. Magyarország közterhei oly magasak, s oly súlylyal nehezednek a polgárság vállaira, hogy már-már szinte elviselhetlenek s különösen azok ma, midőn az ipar, a kereskedelem pang, a gazdaosztály s a földmívelő nép nyomorral küzd, midőn évről-évre nő a kivándorlók száma s lassanként oda jut a magyar polgárság, hogy hazáján kívül lesz csak képes munkás két kezével magát és családját fentartani. S midőn ily válságos időket élünk, midőn ilyen nagymérvű az általános elszegényedés, csodálatos politikának tartjuk azt, mely még most is újabb és újabb terheket kíván róni az országra, illetve annak polgárságára. Új jövedelmi forrásokat kell inkább nyitni a nyomorgó népnek s nem hogy fiait az eddiginél nagyobb számban elvonni a munkálkodás teréről, hanem még a most 3 éves hosszú katonai szolgálat által tétlenségre kárhoztatott munkáskezeket is lehetőleg fel kell szabadítani, hogy kifejtendő közgazdasági tevékenységük által hozzájáruljanak a nemzeti vagyon gyarapításához. Ez indokok alapján kérjük a tisztelt képviselőházat: 1. vegye le napirendről, vagy vesse el a most tárgyalás alatt levő katonai javaslatokat; 2 utasítsa a kormányt oly törvényjavaslatok benyújtására, melyek a katonai tényleges szolgálati időnek a cs. és kir. hadseregnél 2 évre a magy. kir. honvédségnél pedig 1 esztendőre való leszállítását célozzák; 3. utasítsa a kormányt oly törvényjavaslatok benyújtására, melyek szerint a cs. és kir. hadsereg magyar ezredéiben a szolgálati nyelv magyar legyen, jelvényéül pedig a magyar nemzeti lobogó és címer szolgáljon. Ezekben óhajtottuk a tisztelt Képviselőház asztalára letenni kívánságainkat és kérelmünket. Gödöllőn, 1903. március 15-én megtartott népgyűlés határozatából. Teljes tisz-
