Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-02 / 6. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 6. szám, Ezzel odaszólt a másik tiszthez, a ki erre papirost vett elő, Irt rá valamit s ide adta nekem s azt mondta, hogy jöjjek el ezzel a királykastélyba. Azzal köszöntek s elsiettek hálálkodá- som elöl. Hogy mi volt arra a papírra írva, azt máig sem tudom, mert nem tudok olvasni, de azért másnap megjelentem a kastélyban s a mikor elömutattam az írást, 25 pengő forintot olvastak le a kezembe. A rákosszentmihalyi közbirtokosok egyesületének választmánya szombaton január hó 25-ikén ülést tartott a Paróczay-féle vendéglőben. BencsiJc József dr. elnök bejelentette, hogy az egyesület új alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta és azokat már meg is kapta. Folyó ügyek elintézése után az 1901. évi zárszámadást jóváhagyólag tudomásul vette a választmány. A zárszámadást Asmus József alelnök lelkiösmeretes buzgósággal állította össze és alapos indokolás kíséretében mutatta be. A zárszámadás különben a következő adatokkal számol be az egyesület 1901. évi működéséről: Veszteség- és nyereségszámla. Kiadás. 1901 december 31. Mezöörfizetés 620 K. Irodaköltségszámla 146 K. 40 fii. Iskolafentartási számla 95 K. 50 fii. Tárnái, tőke, kamat és perköltség 1551 K. 64 fii. Adószámla 181 K. 32 fii. Útfentar- tási és javítási számla 310 K. 45 fii. Úti széna és fajövedelmi számla: Napszámos perköltség 109 K. 40 fii., uradalom elleni fííkaszálási perköltség 77 K. 80 fii. = 187 K. 20 fii. Nyomtatvány és postaköltség 150 K. 18 fii. Kamat 1600 K. 6°/0 után 33 K. 20 fii. Összesen 3275 K. 89 fii. — Bevétel. 1901 dec. 31. Tagsági díj 1350 K. 58 fii. Kavicsbánya jövedelme 154 K. Temető jövedelme 406 K. Különféle jövedelem 18 K. 50 fii. Vadászterület jövedelme 181 K. 32 fii. Veszteség 1165 K. 49 fii. Összesen 3275 K. 89 fii. Mérlegszámla. Vagyon. 1901 dec. 31. Pénztár 1386 K. 48 fii. Tárnái 172 [ "j-öl iskolatelek á 10 K. = 1720 K. Kavicsbánya 10,000 K. Iskolatelek és iskolaépület 24,000 K. Temető vételára 1600 K. Községház 74.4 [ |-öl nagyságú á 6 K. = 4284 K. Tagsági díj hátralék 6000 K. Veszteség 1165 K. 49 fii. Összesen 50,155 K. 97 fii. — Teher. 1901 dec. 31. Pénztárszámla 951 K. 97 fii. Tárnái 172 [j]-öl iskolatelek á 10 K. = 1720 K. Kavicsbánya 10,000 K. Iskolatelek és iskola- épület 24,000 K. Temető vételára 1600 K. Községház 714 Q-öl nagyságú telek á 6 K. = 4284 K. Tagsági díj hátralék 6000 K. Farkas Ignác váltó 1600 K. Összesen 50,155 K. 97 fii. A választmány e zárszámadást jelentés kíséretében fogja a közgyűlésnek bemutatni. A jelentés szövegét, valamint az 1902. évi költségelőirányzatot a választmány legközelebbi ülésében fogja megállapítani. Lakoma Bencsik József dr. tiszteletére. Rákos- Szent-Mihály községesítésének érdekében az alispánnál járt küldöttség vezetőjének, dr. Bencsik József ügyvédnek, a közbirtokosság elnökének tiszteletére február hó 8-ikán szombaton este l/.ß órakor az Engelbrecht-féle vendéglő nagytermében lakoméit rendez. Egy teríték-jegy ára (ital nélkül) 2 korona. A rendezőség lapunk útján is fölkéri Rákos- Szent-Mihály polgárságát, hogy a társas vacsorán minél nagyobb számban jelenjenek meg. Jelentkezéseket elfogadnak február hó 5-ikéig: Asmus József, Bugyi Ferenc József, Demko Géza gyógyszerész, Engelbrecht József vendéglős, Kraicsovits Rezső és Pártényi József urak. A rákosszentmihályi templomépítő bizottság kebeléből az építendő templom terveinek föliilbirálására, illetve a beérkezett tervekre vonatkozólag javaslattétel végett kiküldött albizottság vasárnap január hó 26-ikán Regele János kir. tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen részt vettek: Otte Albertné elnöknő, Demko Géza, Zsolnay Károly alelnökök, Farkas Ignác, Kreuter Menyhért, Modi Lajos, Otte Albert, Pálfi János, Pártényi József, Radomszky Mihály, Scheer Ferenc, Urbányi János, Újvári Ignác, Wayand Károly biz. tagok. Regele János elnök bejelentette, hogy a pályázati fölhívásban kitűzött határnapig tizenhat pályázati terv érkezett be. Pályázatra fölhivatott 11 rákosszentmihályi építész. A beérkezett pályaművek a következők: „Szentháromság“ 34,972 kor., „Az tővé teszi azon körülményt, hogy orvosi szempontból nem tekinthetünk a költők rózsaszínű szemüvegén át akkor, midőn a csókról beszélünk, s nem tekinthetjük szelleminek azt a tényt, a mi okvetlen testi érintkezésen alapszik. Már pedig azt mindenki tudja, a hol közvetlen érintkezés történik, ott a lehetőség mindig megvan arra nézve, hogy fertőzés ps létre jöjjön. Úgy az irodalom, mint a tapasztalat, melyet az élet minden napjáról gyűjtünk és szereztünk, a fertőzés lényegének ismerete, az utak és módok, melyeken ez történik, mind arra az eredményre juttattak, hogy a csók szerepe sokkal nagyobb e téren, mintsem azt talán igen sokan még mindig kétségbe vonják. Az ember bőre teljesen sértetlen sohasem lehet, szemmel látható seb vagy nyilas nincs ugyan rajta, de nagyító alatt látható karczolás vagy hám hiányos hely mindig van. Az ajkak bőre pedig még finomabb mint testünk inas részén lévő bőr, a szájunk belső részéből kitóduló úgynevezett nyákhártya az, mely a levegővel való érintkezés folytán kissé durvább szövetűvé lett mint a szájnak belíeliilete. Ajkunk, az evés, ivás, dohányzás folytán mindig ki van téve oly ingereknek, melyek rajta sok- szot láthatatlan kis sebeket ejtenek, s ha már most bárhonnan oda valamely fertőző ’ anyag jut, fertőződhetik az a seb s^ a vérkeringés útján egész szervezet, viszont az i(\en módon fertőzött ember csók útján tovább fertőzhet másokat. legyük fel, valamelyik ember tüdő- vagy gége giimő- kórban szenved, a mely tudvalevőleg olyan fertőző beteg- ség, hogy az emberiségnek l/rde abban pusztul el; egy ilyen ember megcsókol egy egészséges férfit, nőt, vágygyermeket nemcsak egyszer, de többször is ; lelkiísmeret- lenül vagy mondjuk öntudatlanul átoltja a betegséget az egészségesbe, mert hiszen a csókok nagy része azok a csirák, melyek a betegséget okozzák, mindig jelen vannak, s így a fertőző anyagot direkt juttatja az egészségesbe; vegyük hozzá, hogy az a megcsókolt egyén rögtön egy másikat megcsókol, még az is fertőzhet. Egy anya difteritiszben szenvedő gyermekét csókolja, s utána az épet, vagy más rég nem látott rokonát, lehet, hogy ő maga nem kapja meg a difteritiszt, de az “a másik, a ki tehát nem egyenesen a beteggel érintkezett, megkapja. A szamárhurut, ótvar, különböző szájbántalmak így jutnak egészséges egyénekhez a csók útján. És azután a tisztátalan szerelem csókjait sem hagyhatjuk megemlítés nélkül, melynek gyümölcse végtelen sok galibát, betegséget és nyomort okoz. Sokszor egész családi életet semmivé, egész családokat szerencsétlenné teszen, nem csók, hanem öröklékeny betegségek, mint a giimőkórés a skro- fulának egész nemzedékeken keresztül szülő anyjává leszen. A csók minden körülmények között, miután legtöbb esetben az ajkakon csattan el, a fertőzést a szájon keresztül eszközli. A gyermekek arczbőre azonban finomság tekintetében nem áll az ajkak bőre megett, s ezért a gyermekek arczára eső csók ott is okozhat fertőzést. A gyermek egyéb betegségektől eltekintve az ajkára adott csók útján a legkülönféle száj- és gyomorbántalmakat kaphatja meg, melyeknek kútforrásául sok esetben nem tudnak semmi különös okot felfedezni, s arra nem is gondolunk, hogy a I csók is lehet az oka. Jóra való értelmes szülőknek kötelessége volna, hogy í gyermekeiket úgy neveljék, miszerint ne engedjék meg
