Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-09 / 44. szám
II. évfolyam. Budapest, 1902. vasárnap, november 9. 44. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIEIÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-utca 72. — Telefon: 57-64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadóhivatal címére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre................. 8— korona Fél évre ................. 4 — » N egyed évre ............. 2'— » E gyes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivata Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. TANULJUNK GÖDÖLLŐTŐL. Ki nem járt közülünk Gödöllőn? És a‘ki látta Gödöllőt, az bizonyára csodálkozott azon az elhanyagoltságon, a melyben ez, a természettől sokféleképen megáldott vidék az emberek részéről mind mostanáig részesült. A mi künn szép volt, az a királyi park és a remek környék, de maga Gödöllő, bizony az ott nyaralóknak olyan keveset nyújtott, hogy már kevesebbet nyújtani igazán alig volt lehetséges. Mert a gödöllőiek olyan egyszerűen gondolkoztak. Miért dolgozzanak, miért költsenek ők, mikor költség és fáradság nélkül is oda vonzza a nyaralókat a szép park, a jó közlekedés és a budapestieknek ellenállhatatlan nyaraló-vágya. Es nem tettek semmit. Az utasok porosak vagy sárosak voltak, a szerint, a mint száraz idő járt, vagy esős. Világításról szó sem volt. Vize nem volt minden háznak. Szórakozást a künn nyaralóknak semmit sem nyújtott. Szóval el volt hanyagolva teljesen a legnagyobb mértékben. Ugyan hány olvasónknak jut eszébe ezt a leírást olvasva a rákosvidéki helyecske, a hol nyaralni szokott, a hol házikója van, a hová nyaralni jár. Bizony csak a mátyásföldiek azok, a kiknek ilyenkor nem kell, hogy eszükbe jusson a saját nyomorúságos helyzetük, a többi nyaralóhely, a melyet azzá tett a fővárosiak odatódulása, Budapesthez közel fekvése. Mert más, egyéb tulajdonsága alig vonzhat ki nyaralókat, lakókat, mint jó fekvése és levegője. Pató Pál módjára cselekesznek a vezetők a többi helyen mindenütt. Ugyanaz az okoskodás vezette a főembereket mindenütt, a mi mellett elmaradt Gödöllő is a fejlődésben. Minek költsünk, miért fáradjunk, mikor így is jól megy minden? De íme, Gödöllő most megmozdult. Az előző években már észre lehetett venni valamelyes eleve- nedést. A honvéd-emlék, az Erzsébet-park, a királynészobor létesítése már arra vallott, hogy a gödöllőiek ébredeznek. Az idei nyáron azután a nyújtózkodás után hirtelen ugrottak egyet a gödöllőiek és munkához láttak. Augusztusban volt, hogy fejlesztő- és szépítőegyesületet alakítottak, a melynek hivatása volna, hogy az elmaradt állapotokon változtasson, Gödöllő fejlesztése és szépítése érdekében cselekedjék. Pár hónapja az egyesület létesítésének még csak és íme, a végzendő munkák halomszámra merülnek fel. Most látszik csak igazán, mi mindenre lett volna már szüksége Gödöllőnek abban az időben, a mikor még az általános vélemény az volt, hogy úgy van minden a legjobban, a hogyan van. A fejlesztő-egyesület létesítésével egyidejűleg szükségesnek látták egy fürdő-részvénytársaság létesítését. Ehhez a vállalathoz a pénzen kívül természetesen, a mire elsősorban szükség van, az a víz, a víz és megint csak a víz. És mert ez nem állt kellő mértékben rendelkezésre, szakértőket hivattak ki Gödöllőre, a kik —- élükön Szontágh Tamás dr. főgeológussal — a méhes forrásokban kitűnő vizet találtak és a kik még több vizet is fognak teremteni újabb források megnyitásával. Ez a „több víz“ fölvetette a vízvezeték kérdését és íme, a gödöllőiek ma már azon a ponton vannak, hogy a vízvezeték létesítéséről komolyan gondolkozhatnak. De hovatovább világos lett a vezető egyéniségek előtt, hogy egy jó és bő vizű fürdőhöz szállóra is van szükség és most már annak a megteremtésén dolgoznak. És mindjárt jelentkezett Budapestről Orosz építő, egy nagyszabású színház, kávéház, vendéglő és szálló-helyiségekkel rendelkező épület emelésére és az ajánlatot az egyesület pártolólag terjeszti föl a gödöllői képviselőtestülethez. Memorandumot terjesztettek föl Wlassics miniszterhez egy, Gödöllőn állítandó gimnázium érdekében és a memorandumot a községi elöljáróságot is bevonó küldöttség fogja a miniszter elé terjeszteni. És a polgári leányiskola nyitása ügyében tárgyalásokat kezdenek Csáky püspökkel. Belátják azt, hogy nyaralóhely világítás nélkül el nem képzelhető és villamos világítás létesítését határozták el. És kérnek új vasúti megállóhelyet
