Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-05-25 / 22. szám
22. szám. RÁKOS VIDÉKE Az ünnepélyre a rendező-bizottság a következőleg alakult meg: Regele János, kir. tanácsos, díszelnök; Bugyi Ferenc József, elnök; Fischer Győzőné, Otte Al- bertné, Madaras Józsefné, dr. Bentsik József, Farkas Ignác, Klimkó István, Pálfi János, társelnökök; Greszler Jenő, Kreuter Menyhért, ellenőrök; Farkas Elek, titkár; Otte Albert, pénztáros; Fischer Győző, háznagy. Hölgybizottság: Asmus Józsefné, Bentsik Józsefné, Bitskey Gyuláné, Borhy Jánosné, Bugyi Ferenc Józsefné, Csillag Szilárdné, Egerczeiger Józsefné, Farkas Ignácné, Halász Ferencné, Hauser Gyuláné, Karácsonyi Lajosné, Képessy Iinréné, Kesztler Ár- pádné, Klimkó Istvánné, Kraicsovits Ignácné, Krai- csovits Rezsőné, Máácz Jánosné, Magyar Miklósné, Mihályffy Edéné, Modi Lajosné, Németh Zsigmondné, Pártényi Józsefné, Poppel Miklósné, Puskássy Ká- rolyné, Schivarzl Józsefné, Stelly Gézáné, Szabó An- tiné, Szabó Ferencné, Világhy Károlyné, Egerczeiger Gizella, Kovács Annuska, Kovács Mariska, Mallitza Micike, Protzer Etelka, Regele Dusi, Stelly Gizella, Stelly Ilonka, Tápay Lujza, Tápay Olga. Bizottsági tagok: Aczél Lajos, Asmus József, Balázsovits Zoltán, Bitskey Gyula, Borhy János, Borhy Mihály, Brückner József, Chorus Ernő, Chorus Károly, dr. Csillag Szilárd, Egerczeiger József, dr. Farkas Géza, Fazekas Alajos, Garclovszky Róbert, Halász Ferenc, Hauser Gyula, Hauser János, Hauser Rezső, Hrabál János, Kalina István, Karácsonyi Lajos, Kaudelka János, Kcwetzky Árpád, Keller Gyula, Kellner György, Kernstock Kornél, Kiss Ferenc, Kiszer Nándor, ifj. Klimkó István, Klimkó László, Kraicsovits Ignác, Kraicsovits Rezső, Leszik Károly, Lovászy Géza, Lovászy Károly, Máácz János, Madaras József, Magyar Miklós, Major János, 3 Metz György, Mezey Péter, Modi Lajos, Müller Antal, Németh Zsigmond, S. Pálinkás György, Pártényi József, Paulheim Ferenc, Pillhoffer József, Poppel Miklós, Puskássy Károly, Radomszky Mihály, Scheer Ferenc, Schmidlechner Nándor, Spanraft Ágoston, Stelly Géza, Strobl József, Szabó Anti, Szabó Ferenc, Szabó József, Szabó Lajos, Szacsvay Imre, Szlannár Antal, Triszka János, Mr. TJjváry Ignác, Urbányi János, Vadász István, dr. Világhy Károly, Vayancl Károly, Weinwurm János, dr. Wiederspann Károly, Zelky Endre, Ziska József, Zsolnay Károly. Sorozási adatok. Az idei fösorozás Pest vármegyében folyó évi március hó elsejétől április hó végéig tartott és pedig három mozgó sorozó bizottság előtt. Ez is mutatja, hogy mily nagy Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye. A folyó évi fősorozásra több egyén hivatott fel, mint az 1901. évben, a mennyiben a folyó évben 13,407, a múlt évben 12,519 vagyis a folyó évben 988-cal több hivatott fel. Csakhogy ezen szaporulat nem jelenti egyúttal az állításkötelesek számának természetszerű emelkedését, mert ezen számban nemcsak az első korosztálybeli állításkötelesek, hanem a második és harmadik korosztálybeli 'állításkötelesek is benfoglaltatnak, már pedig a második és harmadik korosztály az állításkötelesek számának természetszerű emelkedésénél vagy csökkenésénél figyelembe nem jöhet, mert ezek száma attól függ, hogy az előző évben az illető születési évfolyambeliek közül hányán nem soroztattak be. Ha már most a folyó évi első korosztályt 1871 évi születésiteket összehasonlítjuk a múlt évi első korosztállyal (az 1880. évi születésitekkel), csökkenést tapasztalunk az állításkötelesek számában, a mennyiben az 1881. évben szülöttek száma 7784, az 1880. évben szülöttek száma pedig 7800 volt. Az eltérés nem nagy, de feltűnő lesz a csökkenés, ha négy évi eredményt hasonlítunk össze. Az 1899. évben 6835, gróffal, sétálgatott ott fel s alá, feltűnt, hogy Enoch gróf idegesen tipeg-topog a forrás körül. A nélkül, hogy nagyobb bajt gyanított volna, kézenfogva a kis grófot, férje után sietett. A fiúnak is feltűnt atyja szokatlan mozgása s kedves ártatlansággal kérdezte anyjától : — Anyácskám, miért ugrál ott a víz mellett az apácska ? A grófné gyöngéd kézszorítással hallgattatta el a kis grófot. — Hallgass, szivem ! Apácska valami kártévő állatot ijesztget el onnan, azért mozoghat úgy. E percben a gróf homlokához kapott, néhányszor reá koppantott s a forrás fölé hajolva, meredten bámulta a víz bugyborékolását. Á grófnét még ez sem hozta ki sodrából, de a mint férje kínos sóhajtásait kezdette hallani, karjára kapta a íiucskát s^ lelkendezve futott a forrás felé. — Énoch, Énoch! Mi baja, az Istenért! A megrémült fiúcska sikoltása azonban erősebb volt s a gróf ijedten szedte ráncba magát; szelíd szemrehányással fedte meg a futva közelítő asszonyt s elejbe sietve, a íiucskát a maga karjaiba kapta. — Minő meggondolatlanság ez, édes, így agyonhec- cclni magát s halálra rémíteni a fiút ... Ne félj, szivem, apuskának nincs semmi baja . . . Bemegyünk ozsonnálni. A gróf'nénak azonban szemet szúrt férje dúlt arca, a melynek mását eddig so’ sem látta rajta s összeszedve minden bátorságát, minden enerzsiáját, gyengéden megszorította férje karját s szenvedő arcára függesztve bánatos tekintetét, rekedtes, remegő hangon kérdezte a gróftól: — Énoch, mondja meg igaz lelkére, lovagias becsületére : Úgye . . . ügye . . . megbuktunk ! Az utolsó szavat már szinte fuldokolva mondta. Énoch grófban a megsemmisítő szégyenérzet mellett is megvolt az erkölcsi bátorság arra, hogy leplezetlenül kijelentse a kétségbeejtő valót: — Meg! . . . Sárával forogni kezdett a világ, szédiilési rohamában csak férjének edzett, izmos karja tartotta lábon s bár maga is közel, volt ahhoz, hogy összerogyjon, a kétségbeesés csodás erejével tartotta fenn hitvesét és fiacskáját ... — Sára! Édes Sára! Nincs veszve minden . . . Maradt azért szépen . , . meg aztán . . . hallja . . . dolgozni fogok . . . A grófné síró tekintete mintha kétkedve kérdezte volna : — Igaz lesz ez? — Istenemre! — felelt vissza az eltökélés szilárd hangján a gróf és Sára a meglepődés halk sikoltásával borult férje nyakába, a ki semmikép sem látszott szégyelni a szeméből kilopózó bánatos kényeket — Végre . . . Végre! . . . Végrevalahára nem a versenyparipáira: Béliál-ra és Mefisztó-va, alapítja szerencséjét, hanem . . .
