Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-05-04 / 19. szám

19. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 egyházának minden irányban javát fogja előmozdítani, hogy ez az egyház, a melynek felügyeletét kezébe vette, ne csak virá­gozzék, hanem az ország szivében élvén, nemzeti szempontból is útmutató példája legyen a többi egyházaknak. A régi levelező-lapok és utalványok. A régi kiadású 4 filléres levelező-lapok ápril hó végével érvényüket vesztették; ezentúl 1 filléres pótjegygyel ellátva is 8 fillér portóval terheli ezeket a posta. Május elseje után a hó végéig ezeket a levelező­lapokat teljes értékükben újakkal ki lehet cserélni. A szintén ■ régi kiadású 1 filléres postautalványlapok érvényessége június 30-ikáig terjed. A katonai irodák. Az újabb időben gyakran tapasztal­ható az, hogy a székesfőváros területén palástolt szándékkal és célzattal katonai ügyekkel foglalkozó oly magánvállalatok és iro­dák keletkeznek, a melyek a póttartalékba helyezést és egyéb katonai kedvezmények kieszközlését hirdetik és Ígérik, illetőleg helyezik kilátásba. Tekintettel pedig 'arra, hogy ezen irodák főleg kevésbé művelt, tehát leginkább védelemre szorult közönség megtévesztésére és zsarolására irányulnak és tekintettel arra, hogy az ily irodák az általuk elkövetett üzelmek folytán a köz- igazgatási és a katonai hatóságok iránt is a közönségben gyak­ran téves nézeteket keltenek, és végül tekintettel ai’ra, hogy az ilyen üzelmekkel foglalkozó irodák, működéseiket leginkább a székesfővároshoz közeleső községekre terjesztik ki, -— Beniczky Lajos alispán felhívta a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy az ilyen irodák tulajdonosainak vagy ezek megbizottainak üzelmeit, a mennyiben azok működésüket felragaszok, hirdetmények útján, vagy egyéb módon a községekre is kiterjeszteni szándékolnák, tartsák különös figyelemmel és ily eset előfordulása alkalmával erre vonatkozó jelentésüket haladéktalanul tegyék meg. Halálos esés. Nagy szerencsétlenség történt ápril hó 30-án Rákosszentmihályon, Horváth Lajos kávés a mon­dott napon este oly szerencsétlenül esett le a lovaséiról, hogy a kerekek küllői alá került. Jobb kezét eltörte s há­rom bordája betört. Reggelre meghalt a szerencsétlen em­ber, a ki özvegyet s árvát hagyott maga után. Temetése tegnap előtt délután volt nagy részvét mellett. A hivatalos lapból. Beniczky Ferenc v. b. t. t., főispán, a vár­megye alispánjával egyetértőleg a következő rendelkezéseket tette: Részint a közérdek szempontjából, részint dr. Heyder Ödön Almásy Sándor szolgabirák kérelmére: 1. Almásy Sándor szolgabirót Kis­kőrösről a dunavecsei járási főszolgabíró mellé helyezte át, mely szolgabirói állás a néhai Szabó József szolgabiró elhalálozása folytán még betöltetlen. 2. Décsy József szolgabirót Gödöllőről a kiskőrösi járási főszolgabíró mellé. 3. Dr. Heyder Ödön szolgabirót, tb. főszolga­bírót Vácról a gödöllői főszolgabíró mellé. 4. Melczer Gyula szolga­birót pedig a váci járás főszolgabirája mellé helyezte át, ületve osz­totta be. Óvoda-megnyitás. Rákosszentmihályon az Almásy Pál telepen május hó 1-én nyitotta meg új óvodáját Kima Aladárné, Az új óvoda a József-utcában (Lányi-villa) van. Szegény gyer­mekeket ingyen vesz föl az óvóné. Árverési hirdetményi kivonat A gödöllői kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Gödöllői Takarékpénztár és csati, társai végrehajtatóknak Tomasóvszky József végrehajtást szenvedő elleni 1200 korona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gödöllői kir. járásbíróság területén lévő R.-Keresztül1 községben fekvő s a rákoskeresztúri 102. sz. tkvi betétben Tomasóvszky József nevén álló A. I. 6„ 11., 13. sor 1695/2., 2413/1. és 2979/1. hr. sz. a. felvett ingatlanra 832 korona kikiáltási árban, — az ugyanottani 480. számú tkvi betétben A. f 1. sor, 808/2. hr. sz. ingatlanból Tomasóvszky József felerésze illetőségére 620 korona kikiáltási árban, — s végre az ugyanottani 970. sz. tkvi betétben Tomasóvszky József nevén álló A. I. 1. sor, 497/1/a. hr. sz. ingatlanra és az azon épült, de' telekkönyvileg még fel nem tüntetett házra 884 korona ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1902. évi május hó 6-ik napján d. e. 10 órakor R.-Keresztur községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 %-át készpénzben, vagy az 1881 : 60. törvénycikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. ig. min. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. törvénycikk 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. A gödöllői kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Gödöllőn, 1902-ik évi február hó 18-ik napján. Strobl, kir. aljbiró. KÖZGAZDASÁG A vác— duka—rákospalotai h. é. villamos vasút a múlt hóban került volna tárgyalás alá a vasúti albizottságban. A bizottság azonban az érdemleges tárgyalásba nem ment bele és a kérvényt azzal az indokolással, hogy ezen ügy még kellő­képen előkészítve nincsen, Blaskovich Elemér engedményesnek visszaadta. 500,000 korona gyümöicstermelési célokra. A Föld­hitelintézet értesítette Darányi Ignác földmívelésügyi ministert, hogy a gyümölcstermelés föllendítése érdekében a következő tíz évre évenkint 250 koronát ajánl föl. Ez összeget tizennyolc gyümölcsfakezelő között fogják évente szétosztani, kik a gyümölcs- termelés körül a legsikeresebben tevékenykednek. A jutalmat Darányi ítéli oda s ö fogja utalványozni. Útmutatás a cserebogarak irtására. A cserebogár és lárvája, a mely utóbbit a magyar nép pajor, csimasz vagy pata néven ismeri, egyaránt kártékony a mező- és szőlősgazdára s az erdészre is éppen úgy, mint a kertészre. Minthogy pedig e bogár megjelenése országos csapás számba megy, az ellene való védekezésnek általánosnak kell lennie s a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t,-c. 50. §. tényleg el is rendeli, hogy „a csere­bogarak tömeges megjelenésük alkalmával megfelelő módon pusz- títandók“. A cserebogarak irtásának legcélszerűbb módja azok össze- szédése és elpusztítása. A szedést mindjárt a bogarak első meg­jelenésekor kell megkezdeni, hogy elpusztítsuk azokat, még mielőtt petéiket lerakták volna. Minthogy napos időben és estefelé a bogarak élénken repkednek, legjobb a cserebogarakat reggel, vagy borús időben nappal is gyűjteni, a midőn a bogarak meg vannak gémberedve vagy halált színlelve, a fákról könnyen lerázhatok. Szedéskor nagy gond fordítandó a magányosan álló, vagy az ültetvények szélén levő fákra, a melyeket e bogár külö­nösen szeret fölkeresni.

Next

/
Thumbnails
Contents