Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-05-04 / 19. szám
6 RÁKOS Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le; magasabb törzsű iáknál azonban a rázáshoz hosszú- nyelü horgokat alkalmazzunk, vagy ha a szedők között fiatal sukancok akadnak, akkor azok mászszanak föl a fára és úgy rázzák meg annak ágait egyenkint. A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy a bogár egyszerre essék le : a fának ide-oda való lóbálásakor az erősen megkapaszkodó bogarak nem hullanak le. Szedéskor legcélszerűbb a cserebogarakat szélesszájú, belül mázos és félig vízzel megtelt cserépfazékba gyűjteni, a melynek tartalmát, még mielőtt a fazék egészen megtelnék időnként ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel félig telt hordóba, kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többféle módon történhetik. Az összegyűjtött cserebogarakat kemény talajon (úton) agyon lehet tiporni vagy összegyömöszölni; a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe önteni, a mely gödröt azután be kell temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni oly módon, hogy a bogarakat földdel és oltatlan mészszel, turfakulladékkal összekeverjük. mely utóbbi a bogarak rothadó tetemtömegét az átható kellemetlen szagtól is megfosztja. A feldolgozandó cserebogártömeghez annyi föld, mész vagy turfa kell, a mennyi elég, hogy az így előállítóit trágyatömeg bűzös szagát elveszítse. Fontos védekezési mód cserebogarak ellen az is, ha lárvájukat, tehát a földben élő pajorokat irtjuk, a melyek különben szintén igen kártékonyak. A pajorok irtására legalkalmasabb idő a földforgatás, kapálás és szántás. Kapálás- és forgatáskor a felszínre kerülő pajorokat agyon kell ütni, szántáskor pedig, ha sok a pajor, érdemes azt az eke után járó olcsó napszámossal fölszedetni. A pajorokat szintén lehet értékesíteni, még pedig ha csak kis mennyiség van belőle, akkor azt baromfival etetjük meg, hogyha pedig sok van, akkor trágyának dolgozzuk föl. VIDÉKE 19. szám. a Pesti hazai I. takarékpénztár-egyesületnél, a Magyar leszámítoló és pénzváltó banknál, a Pesti magyár kereskedelmi banknál, a Magyar ipar-és kereskedelmi bank részvény- társaságnál; Bécsben: S. M. v. Rothschild bankháznál, a K. K. priv. Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe, a K. k. priv Allgemeine österriechische Boden-Credit-Anstalt című intézetnél és az Union- banknál, valamint Berlinben, M/m. Frankfurtban, Hamburgban, Páris- ban, Brüsszelben és Amsterdamban. A konvertálandó államkötvények birtokosainak a kicserélés a következő feltételek mellett ajánltatik fel: 1. A kicserélés április hó 30.-tól május hó 10.-ig történhetik. 2. A magyarországi kicserélési helyek a következők : Budapesten : a magyar kir. központi állampénztár (pénzügyministeri palota), a magyar kir. állampénztár (fővámház), az összes magyar kir adóhivatalok, valamint Zágrábban a királyi állampénztár, az eszéki, gospicsi, ogulini, pozsegai, varasdi és vukovári kir. adóhivatalok; továbbá a magyar kir. Postatakarékpénztár, \ -q ^ ^ a Magyar Általános Hitelbank, ( 3. A convertálandó kötvények következőképen fogadtatna^ A konverzió. Ma teszi közzé a Magyar Általános Hitelbank a 41/.20/0-os magyar állami kötvényeknek az 1902. évi magyar királyi adómentes 4°/0-os koronajáradék-kölcsön ellenében való konvertálására vonatkozó hirdetményt. E szerint konvertálandók : az 1889. évi 472°/0-os magyar államvasúti arany- kölcsön, az 1876. évi 5°/0-os magyar keleti vasúti kölcsön, az 1888. évi dy^^-os magyar vasúti beruházási elsőbbségi kölcsön, az 1889. évi 4d/2°/0-os magyar államvasúti ezüst- kölcsön, a ^VaVo'08 magyar regale-kártalanítási kölcsön- kötvények. Ennek ellenében kibocsátásra kerül K 1.087,470.000 n. é. koronajáradék. Ezen kötvények, valamint az azokon levő kamatszelvények minden fennálló magyar bélyeg, illeték és adó alól iel vannak mentve, s azoknak a teljes bélyeg-, illeték- és adómentesség a jövőre nézve is biztosíttatik. A kötvénybirtokos a minden év június és december 1-én esedékes kamatokat felveheti: a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten, a budapesti és zágrábi kir. állampénztáraknál, valamint az összes m kir. adóhivataloknál: azonkívül Budapesten: a Magyar Általános Hitelbanknál, a Magyar Földhitelintézetnél, el fizetésképen : a) 1889. évi 472%-os magyar államvasuti aranykölcsönkötvény 100 arfrt tőke névértékért . . . arfrt ÍOO'SO ehhez adva az 1902. évi február 1-töl 1902. évi június 30-ig bezárólag folyó 4y2°/0-os kamatok fejében . ,......................................... » _1-97'1 összesen arfrt 102.375 100 arfrtot 238 K 10 fillérrel számítva, tehát 243K74f-el b) 1876. évi 5%-os magy. keleti vasúti kölcsönkötvény 100 arfrt töke névértékért. . . . 1>rfrt 100.50 ehhez adva az 1902. évi január 1-töl 1902. évi június 30-ig bezárólag folyó 4y2%-os (5°/()-ból levonva 10°/0 jövedelmi adó) kamatok fejében............................................................ „____-.25 összesen arfrt 102.75 100 ar frtot 238 K 10 fillérrel számítva, tehát 244K65f-el c) 1888. évi 4V2%-os magyar vasúti beruházási elsőbbségi kölcsönkötvény 100 német bir. márka töke névértókért . . M 100.— ehhez adva az 1902. évi január 1-től 1902. évi június 30-ig bezárólag folyó 4y2°/0-os kamatok fejében.................................................. ....... 2.25 ö sszesen M 102.25 100 márkát 117 K 60 fillérrel számítva, tehát 120 K 25 f-el d) 1889. évi 472%-os magyar államvasúti eziistkölcsönkötvény 100 frt töke névértókért.................................. 200 K — 1 ehhez adva az 1902. évi január 1-től 1902. évi június 30-ig bezárólag folyó 41/2°/0-os kamatok fejében.................................................. 4 „ 50 „ összesen tehát 204 K 50 f-el /
