Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-12-15 / 32. szám
1901. — 32. sz. RÁKOS VIDÉKE 3 vényében részletesen kifejtette az érdekeltség azokat az indokokat, a melyek a szóban levő gözerejü vasútnak villamos üzemre való átalakítását és a székesfőváros belső részeiben közlekedő közúti villamos vasutakkal leendő szerves kapcsolatba hozását nemcsak a közvetlen érdekeltség, hanem a székesfőváros érdekében is mulhatlan szükséggé tették. Azóta ezek a tarthatatlan és tűrhetetlen állapotok nemcsak, hogy nem javultak, hanem — az általános köz- gazdasági pangás következtében is — megsokszorozódott visszahatással vannak a vonalmenti városrészek, telepek és községek fejlődésére, sőt az érdekeltség megélhetési viszonyaira is. Száz meg száz szegény család megélhetése és ugyanannyi vagy talán még több, ma még tűrhető anyagi viszonyok között élő család boldogulása vagy koldusbotra jutása függ a szóban levő vasútvonal villamos üzemre való átalakításától és ekként a közlekedési viszonyok megjavulá- sától. De mindezektől egészen eltekintve, tisztán és kizárólag a nyomasztó közgazdasági helyzet is azt követeli, hogy a szóban levő, soká már semmi esetre sem halasztható átalakítási munkálatok lehetőleg mielőbb, inkább ma, mint holnap, hajtassanak végre. Az ipar és a kereskedelem pang. A gyárak üzeme szünetel s a munkások tízezrei várnak az alkalomra, hogy tisztességes és becsületes munkával a maguk s családjaik föntartására szükséges mindennapi kenyeret megkereshessék. Maga a székesfőváros nincs abban a helyzetben, hogy a saját költségén nagyobb szabású közmunkákat végeztethessen. Nem hátráltatni, hanem előmozdítani, sürgetni és követelni kellene tehát, tisztán ebből a szempontból is, az efféle munkálatok haladéktalan foganatosítását már csak azért is, mert azok az általános közgazdasági pangás nyomában járó szegénység, nyomor és elkeseredés enyhítésére szolgálnának. Éppen ezért nagy meglepődéssel és csodálkozással fogadta az érdekeltségnek a f. évi november hó 10-én Rákosfalván tartott nagy értekezlete a székesfőváros tek. tanácsának a f. évi augusztus hó 1-én 6254/V. sz. alatt kelt azon ridegen elutasító határozatát, mely szerint a tek. tanács «a budapest-cinkotai h. é. vasútnak villamos üzemre leendő átalakítása ügyében ez idő szerint nem hajlandó kezdemé- nyezően fellépni. A mi pedig a h. é. vasútnak, mint ilyennek, a székesfőváros belsejébe való bevezettetésének kérdését illeti — azt a leghatározottabban ellenzi». Őszintén szólva, nem vagyunk képesek megérteni a tek. tanácsnak ezt a leghatározottabb állásfoglalását már csak azért sem, mert a szóban levő vicinálist, — tudomásunk szerint, — maga a budapesti h. é. vasutak igazgatósága sem mint ilyent kívánja a székesfőváros belső részeibe bevezetni. De nem értjük a tek. tanács állásfoglalását ezen kívül még azért sem, mert úgy tudjuk, hogy a székesfőváros a jövő, 1902. évi költségvetéséből minden nagyobb közmunkát törülni volt kénytelen. Az ezzel a költségvetésből elimi- nált deficit azonban nem tűnt el, hanem csak az adózó polgárok, a gyárosok és vállalkozók, s az iparosok és a munkások zsebeire hárult át, a kik azután csak úgy fognak a közterhek viseléséhez ismét hozzájárulhatni, ha munkához jutnak. Magának a székesfővárosnak is érdekében áll tehát, hogy már a legközelebbi jövőben, lehetőleg minél több, olyan közmunka kerüljön végrehajtásra, a mi a székesfővárost közvetlen kiadásokkal nem terheli. Miért nem igyekszik tehát a tek. tanács ezt előmozdítani ? Vagy tekintettel arra, hogy a tek. tanács, sőt maga a törvényhatósági bizottság is, évek óta tanácskoznak azon, hogy lehetne a székes- fővárosban az idegenforgalmat emelni, s miként lehetne a milliókba került vásárcsarnokokat jövedelmezőkké tenni, miért igyekszik a tek. tanács megakadályozni azt, hogy mi, mint közvetlen szomszédai, sőt kilenctizedrészben adófizető polgárai a székesfővárosnak, könnyebben juthassunk ahhoz, hogy terményeinket, pénzünket és munkaerőnket a székes- főváros javára érvényesíthessük, s ekként annak fejlődéséhez hozzájárulhassunk? Mindezeknél fogva nem tudván másként megokolni a lek. tanács fenti ridegen elutasító határozatát, annakszeretnők azt tulajdonítani, hogy a tek. tanács az érdekeltség- nek őszintén szólva — nem egészen szabatosan szövegezett beadványát úgy éitelmezte, mintha az érdekeltség a szóban levő vicinális vasútnak, mint ilyennek kívánná a székesfőváros belső részeibe való közvetlen bevezetését. Ebből a föltevésből kiindulva s hogy minden további félreértésnek eleje vétessék, tisztelettel kijelentjük, hogy az érdekeltség szempontjából teljesen közömbösnek tartjuk azt, hogy minő jelleggel és minő föltételek mellett vezettetik be a szóban levő, esetleg valamely más, a Külsö-Kerepesi-ut menti forgalom lebonyolítására alkalmas villamos vasút a székesfőváros belső részeibe. A fődolog az érdekeltségre nézve az, hogy a Külső-Kerepesi-ut mentén levő városrészek, telepek és községék lakói, a kik legnagyobb részben amúgy is a székesfőváros polgárai, vagy legalább is olyan egyének, a kik létfeltételeiket csaknem kivétel nélkül a székesfővárosban keresik és találják meg, s a kik ennélfogva a székesfőváros fejlődéséhez, és közterheinek viseléséhez kivétel nélkül mind hozzájárulnak, annak belső részeivel, a hivatali és üzleti középpontokkal, a jelenkor követelményeinek és a székesfőváros érdekeinek is megfelelő, közvetlen villamos vasúti összeköttetést nyerjenek. Ezzel kapcsolatban az érdekeltségnek azon tiszteletteljes kérését van szerencsénk Nagyságod és illetőleg a tek. tanács elé terjeszteni, hogy tekintettel arra, hogy a budapest cinkotai h. é. vasút mostani fölszerelése és berendezése mellett sem a jelenkor követelményeinek, sem a székesfőváros érdekeinek, sem az érdekeltség jogos és méltányos igényeinek megfelelni már egyáltalában nem képes, vegye az érdekeltségnek a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett, s pártolás és támogatás végett bemutatott kérvényét újabb, jóakaratu tárgyalás alá, és tegye megfontolás tárgyává egyszersmind azt is, hogy a székesfőváros érdekeinek minden irányban való megóvása szempontjából nem volna-e célszerű a szóban levő városrészek, telepek és községek rendkívül nagy személyforgalmát a kőbánya-rákosfalva-zuglói összekötő villamos vasút, vagy legalább a Kőbánya-Rákosfalva közötti vonalszakasz sürgős kiépítésével legalább részben a városi villamos vasút újköztemetői vonalára átterelni s e végből a szóban levő összekötő villamos vasút kiépítésével a budapesti városi villamos vassuttársaságot bízni meg. Kétségtelen ugyanis, hogy a kőbánya-rákos falvi vonal- szakasz kiépítésével, főleg ha azt nem a közúti, hanem az uj-köztemetői vonalából kiágazólag a városi villamos vasúttársaság építené ki, különösen Rákosfalva és Rákos Szent- Mihály uj és a mostaninál sokkal jobb összeköttetést kapnának a székesfőváros belső részeivel a hivatali és üzleti középpontokkal való érintkezésre s egyszersmind kielégítést nyerne a rákosfalviak azon régi, jogos és méltányos igénye is, hogy Kőbányával — mint a kerület központjával — való érintkezésre közvetlenül oda vezető villamos vasúti összeköttetést nyerjenek. De rendkívüli nagy fontossággal bir ennek a másfél kilométer hosszú vonalszakasznak a városi villamos vasút köztemetői vonalából kiágazólag való kiépítése abból a szempontból is, hogy a rákosfalvi és rákos- szent-mihályi évenkint több mint félmilló utast szolgáltató személyforgalom az amúgy is túlságosan igénybevett Kere- pesi-utról a Népszinház-utcára tereitessék át és hogy Kőbánya piaca, iskolái és egyéb közintézményei a Külső-Kere- pesi-ut mentén fekvő városrészek, telepek és községek számára hozzáférhetővé tétessenek. Rákosfalva polgárainak, ha adót fizetnek, ha igazságot keresnek, ha polgári kötelességeiket teljesíteni vagy jogaikat gyakorolni akarják, nyolc év óta mindenért Kőbányára kell menniök s erre a jó háromnegyedórai kirándulásra még csak közvetlenül oda vezető jó gyalogutjuk sincs. De ezzel sem a hatóságok, sem a vasutak igazgatóságai nem tartják érdemesnek foglalkozni, valamint azzal sem, hogy Kőbánya ipara és kereskedelme pang, lakossága fogy és szegényedik s Rákosfalva, Rákos-Szent-Mihály, Mátyásföld s Cinkota és Csömör községek egyáltalán nem juthatnak ennek a városrésznek hozzájuk legközelebb eső piacára, iskoláihoz és egyéb közintézményeihez, noha ennek is leginkább Kőbánya