Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-12-15 / 32. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 1901. és a székesfőváros deficittel küzdő közpénztára adják meg az árát. .. .. Kőbánya legközelebb kir. járásbíróságot kap. Gsomor, Ginkota, Kerepes, Mátyásföld és Rákos-Szent-Mihály ehhez a járásbírósághoz fognak tartozni. De hogy jutnak majd hozzá, ügy mint a rákosfalviak az elöljárósághoz, az adóhivatalhoz vagy a rendőrséghez. A budapest cinkotai vicinálison s a közúti-, majd a városi villamos vasúton, háromszoros átszállással és ugyanannyiszoros költséggel és idő- veszteséggel a VII. és a VIII. kerületen keresztül — talán majd a központi járásbíróság épülete mellett elhaladva. Hogy ez az állapot tarthatatlan, nem szorul további bizonyításra. A kőbánya-rákosfalvi vonalszakasznak, épen ezekre való tekintettel az uj-köztemetői vonalból kiágazólag a városi villamos vasúttársaság által való kiépítését kérte és javasolta Rákosfalva érdekeltsége már nyolc év előtt is. A tek. tanács és székesfőváros közönsége akkor méltányolta is ezeket a szempontokat s a szóban levő vonalszakasznak az uj-köztemetői vonalból kiágazólag való kiépítésével tényleg a városi villamos vasúttársaságot bízta meg. Később azonban ezt a megbízást a Külső Kerepesi-ut mentén levő városrészek, telepek és községek, de különösen Kőbánya és Rákosfalva kiszámithatlan kárára és hátrányára visszavonta s a kiépítéssel a budapesti közúti vaspálya társaságot bízta meg, állítólag azért, hogy ez a másfél kilométer hosszú vonalszakasz a köteles 15°/o-ba való betudás nélkül építtessék ki. Ez történt 1895-ben, akkor, a mikor Rákosfalván azt a minden földrajzi logikával ellenkező műtétet végrehajtották, hogy az Erzsébetvárostól elszakítva, közigazgatásilag Kőbányához csatolták. Azóta évről-évre fokozódó elkeseredéssel és türelmetlenséggel látja és tapasztalja az érdekeltség, hogy az akkor megindított tárgyalások még a mai napig sem jutottak annyira, hogy a szóban levő másfél kilométer hosszú vonalszakasz kiépítését még csak a közeljövőben is megkezdeni lehetne. A székesfővárosnak nemcsak érdekében áll, hanem a különböző közlekedési vállalatokkal szemben fönnálló szerződései alapján módjában is van odahatni, sőt követelni is, hogy a szóban levő közlekedési mizériák a nélkül, hogy magának a székesfővárosnak bármely irányban csak a legcsekélyebb áldozatába is kerülnének, rövid időn belül úgy a székesfővárosra, valamint a közvetlen érdekeltségre, sőt a vasúti vállalatokra nézve is, minden irányban teljesen kielégítő megoldást nyerjenek. A budapesti h. é. vasutak vezérigazgatósága az érdekeltségnek a Külső-Kerepesi-uti vonal átalakítása érdekében múlt hó 28-án nála járt küldöttei előtt kijelentette, hogy ennek a vonalnak villamos üzemre való átalakítását úgy az érdekeltség, valamint a székesfőváros erős, egészséges fejlődése, sőt maga a vasúti vállalat érdekében is, szükségesnek és időszerűnek tartja s tervei már készen is vannak. Hozzátette ehhez a kijelentéséhez a vezérigazgató, hogy az átalakítást ugyanazon feltételek mellett hajlandó foganatosítani, a melyeket a szent-endrei vonal átalakítására nézve a székesfőváros küldöttei teljesen méltányosaknak ismertek el. Ennek a vonalnak az átalakítását ennélfogva mi sem akadályozza. A Kőbánya-Rákosfalva-Zuglói összekötő vasútnak a budapesti közúti vaspálya-társaság által való kiépítése úgy az érdekeltségre, valamint a székesfővárosra nézve is, csak akkor bírna jelentőséggel, ha, miként a nevezett vaspályatársaság lófogatu vonalainak villamos üzemre való átépítése ügyében kötött szerződésben kiköttetett—a csömöri-uti vonalba tényleg már most bekapcsoltatnék. Tisztán a kőbánya- rákosfalvi vonalszakasznak a közúti vaspálya-társaság jász- berényi-uti vonalából kiágazólag való kiépítése a székes- 1 öváros belső részeivel való összeköttetés szempontjából, jelentékeny lontossággal alig bir. Ellenben, ha ez a vonal- szakasz a budapesti villamos városi vasút uj-köztemetői vonalából kiágazólag építtetnék ki, s főleg ha Rákosfalván át a szomszédos telepekre is meghosszabbittatnék, megfelelő menetrend és viteldijak alkalmazásával a külső-kerepesi-uti máris rendkívül nagy és még folyton fokozódó személyforgalom egy igen jelentékony része az uj-köztemetői vonalra és illetőleg a Népszinház-utcára volna átterelhető. Erre való tekintettel mind a székesfővárosnak, mind az érdekeltségnek, de különösen Kőbányának és Rákosfalvának az állana az érdekében, hogy a szóban levő vonalszakaszt ne a közúti, hanem a városi villamos vasúttársaság építse ki. Ezt a különösen a Belső-Kerepesi-ut tehermentesítése szempontjából nagyon is fontos körülményt, a fönnebbieken kívül még azért is bátorkodunk Nagyságod és a tek. tanács figyelmébe ajánlani, mert a városi villamos vasúttársaság — a rövidebb és közvetlenül a Rókus-kórházig vezető uj-közte- metői vonala révén kétségtelenül — nagyobb jövedelmezőségre számíthatván, bizonyára nagyobb készséggel és gyorsabban is építené ki a szóban levő vonalszakaszt, sőt a saját jól fölfogott érdekében kétségtelenül megfogná hosszabbítani azt a szomszédos telepekre is, a mi szintén nem kicsiny- lendő nyereség volna sem az érdekeltségre, sem a székes- fővárosra nézve. Mindezeknélfogva a Külső-Kerepesi-ut mentén levő városrészek, telepek és községek, valamint a kőbányai érdekeltségnek a f. évi november hó 10-én tartott értekezletéről fölvett jegyzőkönyv becsatolása mellett, azzal a tiszteletteljes kérelemmel vagyunk bátrak Nagyságodhoz és illetőleg a székesfőváros tek. tanácsához fordulni, hogy a f. évi augusztus hó 1-én 6254/V. sz. alatt hozott, ridegen elutasító határozat hatályon kívül helyezése és a fönnebb előadottak kegyes figyelembevétele mellett, méltóztassék megtenni a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy: 1. a budapesti h. é. vasutak igazgatósága hivassék föl és illetőleg köteleztessék, hogy a külső-kerepesi-uti vonalán a mostani czélszerütlen és elhasznált gözüzemü-berendezést, a mely berendezés sem a jelenkor követelményeinek, sem a székesfőváros érdekeinek, sem az érdekeltség igényeinek megfelelni már egyáltalán nem képes, de a jelenlegi fölszerelés és kezelés mellett a forgalom lebonyolítására sem alkalmas, lehetőleg még a tél és illetőleg a jövő tavasz folyamán villamos üzemre alakítsa át s hozza a székesfőváros belső részeiben közlekedő közúti vasutakkal szerves kapcsolatba; 2. hivassék föl és illetőleg köteleztessék a budapesti közúti vaspálya-társaság, hogy a kőbánya-rákosfalva-zuglói összekötő vasutat ugyancsak még a tél és illetőleg a tavasz folyamán, de mindenesetre még a kőbányai királyi járásbíróság szervezése előtt építse ki s a forgalomnak adja át vagy ha ezt megtenni módjában nem állana, annak kiépítésétől álljon el; 3 utóbbi esetben, vagy ha a nevezett társasággal ily irányú megállapodások megfelelő rövid időn belül létrehozhatók nem lennének, az ezzel a társasággal — több, mint hat év óta eredménytelenül folytatott tárgyalásoknak a vonatkozó szerződés 9. §-a alapján való megszakítása mellett, kivassék föl a budapesti villamos városi vasúttársaság, hogy a szóban levő összekötő vasútnak, vagy legalább a Kőbánya-Rákosfalva közötti vonalszakasznak az uj-közteme- tői vonalából kiágazólag, mindenesetre még a fönti határidőn belül leendő kiépítésére nézve tegyen ajánlatot, illetőleg a vonatkozó terveket mutassa be. Az ennek a vonalszakasznak a közúti vaspálya-társa- által való kiépítése iránt több mint 6 év óta folyamatban levő tárgyalások, úgy tudjuk, mind eddig az ideig semmi eredményre sem vezettek, illetőleg még mindig csak a kezdet-kezdetén vannak Semmiféle időbeli veszteséggel sem járhatna tehát, ha a székesfőváros az ennek kiépítésére vonatkozólag a budapesti közúti vaspálya-társaságnak adott megbízást, a mely megbízás a hivatkozott szerződét 9. §-a értelmében különben is «a főváros kortátlan szabad rendelkezési jogának teljes épségben tartása mellett, tehát a nélkül» adatott, — «hogy a társaságnak ezen vonalokra (a szerződésben több vonalról van szó) bármi előjog biztosíttatnék» — visszavonná, s a kiépítéssel a villamos városi vasúttársaságot bízná meg. Abban a reményben, hogy Nagyságod és a tek. tanács
