Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-09-01 / 17. szám

1901. — 17. sz.

RÁKOS VIDÉKE

3

figyelembe vételével a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitánya adja ki. A rendőrhatósági engedélyért Írásbeli folyamodványt kell benyújtani, melyben névszerint fölsoro- landók és közelebbről megjelölendők (származás, életkor és a mutatvány, minősége szerint) mindazon egyének, kik a társaságnál működnek.

A folyamodvány, a mennyiben kizárólag a rendőrhatósági engedély megadását célozza, bélyegilleték mentes.

A rendőrhatósági engedély megadandó, ha annak megtagadását közbiztonsági, közegészségi vagy más egyéb rendőri tekintetek indokolttá nem teszik és az engedélyt kérő a saját, valamint a társulatánál működő összes tagok erkölcsi megbízhatóságát hatósági bizonyitványnyal igazolja és kellő biztosítékot nyújt arra, hogy ő, mint a társasághoz tartozó egyének a fönnálló rendőri szabályoknak pontosan eleget fognak tenni.

Kintornán, sipládán és általában hangszereken kereseti célból való játszás (u. n. utcai zenélés) csak vagyontalan és keresetképtelen, egyébként azonban az előbbi pontban foglalt általános kellékeknek megfelelő egyéneknek engedhető meg.

A rendőrhatósági engedélyben világosan ki kell tűntetni, hogy az mire adatott. Nem adható engedély általában olyan játék üzésére, melynél a vállalkozó pénz, vagy tárgynyeremény kilátásba helyezésével kelti föl a közönség játékszenvedélyét. Különösen, mint a szegényebb sorsú tudatlan nép kizsákmányolására irányuló szerencsejátékok tilosak : 1. báb (hordozható), tekebáb, 2. golyó, szinesgolyó, 3. baba, szines- baba, 4. monaco, 5. mariandli, 6. birbics, 7. céldobás (kör, karika, vagy lemezcéldobás), 8. szín (Farbenspiel), számozott szin és az ezekhez hasonló természetű egyéb játékok.

A rendőrhatósági engedély mindig csak az engedélyező hatóság területére szól s egy meghatározott időre — mely azonban négy hónál hosszabb nem lehet — adandó. A rendőrhatósági engedély bélyegilleték mentes, újabb folyamodvány alapján ismételve meghosszabbitható.

A rendőrhatósági engedély alapján köteles még az illető jogosított az előadás, mutatvány .Ab. megkezdése előtt a vármegyei járásokban az illető község elöljáróságától a helyhatóság engedélyét megszerezni.

Törvényhatósági jogú és rend. tan. városokban a hely- hatósági engedély a rendőrhatósági engedélylyel együttesen adatik meg.

A helyhatósági engedély után köteles az illető fél a megszabott illetéket leróni. A törvényszerű illeték lerovása nélkül a helyi hatóság által engedély nem adható s előadás, mutatvány stb. nem tartható. Az engedély tartama alatt időközben előforduló személyváltozásokat köteles az engedélyes, városokban a rendőrkapitányságnak, községekben az elöljáróságnak bejelenteni. Az engedélyes.(a föntebb említett utcai zenélés kivételével) köteles azonkívül az előadás, mutatvány stb. után a törvényhatósági vagy a törvényhatóság által jóváhagyott községi szabályrendeletben megállapított dijat a városi, illetőleg községi szegényalap javára lefizetni, mely az e részben fönnálló szabályok értelmében közlendő.

Az engedély bármikor visszavonható, ha az előadások, mutatványok stb. a közerkölcsiségre, a közbiztonságra, közrendre, és nyugalomra veszélyesekké válnak, ha az engedélyes, vagy társulatának bármelyik tagja a fönnálló rendőri szabályoknak eleget nem tett, vagy a kapott engedélytől bármi módon eltért, vagy végre mutatványainak leple alatt szerencsejátékot üz.

Az engedély megtagadása, vagy visszavonása esetében a székesfővárosi rendőrfőkapitány határozata ellen a m. kir. belügyminiszterhez, a törvényhatósági joggal fölruházott városok rendőrkapitányának határozata ellen a városi tanácshoz, a rend. tan. városok rendőrkapitányai és a főszolgabírók határozata ellen a vármegye alispánjához, III. fokban pedig a m. kir. belügyminiszterhez felébbezésnek van helye.

Társulatok által reklám céljából rendezendő fölvonulások (kocsival, lovakkal, állatokkal stb.) csakis a rendőri hatóság engedőimével tarthatók meg.

Az ezen rendeletben loglalt rendelkezések, vagy tilalmak megszegése, a mennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást képez és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőig kiadott rendelete 1901. évi szeptember hó 1-ső napján lép életbe.

A főváros fejlesztése a Rákos vidékén.

(V.) Évről-évre halljuk a főváros költségvetésének tárgyalása alkalmával azt az óhajtást, hogy Budapest külterjes fejlődését korlátok közé kell szorítani.

Jogos-e, helyes-e ma már ez a kívánság, azt most nem kutatjuk s habár lehetetlennek tartjuk e kívánság megvalósulását, mert a városból kivezető nagy közutak egytöl-egyig el lévén látva a közúti vagy helyi érdekű vasutakkal, arra többé mód nincsen, hogy ezen közutak környékének beépítése meg- akadályoztassék, mégis helyeselnünk kell a főváros törvény- hatósági bizottságának azt a határozatát, inelylyel egy ad hoc bizottság kiküldetését kezdeményezte annak megállapítására, hogy a legközelebbi tizenöt vagy húsz éven belül mily közmüvek terveztessenek és ennek megfelelően milyen uj városfejlesztési, illetve szabályozási terv állapitassék meg.

A főváros tanácsának magánépitési osztálya, melynek ügykörébe a városrendezési kérdések tartoznak, a közgyűlés e határozata folytán kerületről-kerületre haladva szemlét tartott azon, részint már elhatározott, részint csak tervezetként létező, vagy csak szóban levő közmunkák és közmüvek fölött, a melyek a város szabályozási terveinek részben való módosítására, esetleg nagyobb mérvű átalakítására befolyást gyakorolhatnak.

Minket Budapest rákosmenti részeinek fejlődése érdekelvén különösen, e részek fejlődésére fogunk kiterjeszkedni és azért csak a fővárosnak a Rákos vidékén tervezett nagyobb közmüveket, közmunkákat soroljuk föl:

Ilyenek az V. kér. a kültelken, a kikötő dűlőben tervezett fakikötő és az ennek létesítésével kapcsolatban okvetlenül szükségessé váló szabályozások és sinfektetések;

a Vizafogón tervezett s a Dunapartra merőlegesen, valamint a Dunával párhuzamosan futó útnak megnyitása;

az angyalföldi állomás környékének végleges szabályozása ;

az Angyalföldről s Erdőtelekről a Váci-utra menő útnak fokozatos megnyitása;

az Aréna-ut megnyitása a Váci-utra; a Lehel-tér kiképzése;

az Angyalföldön a Rákospatak mellett a Fabricius- Jordán-féle telkeken tervezett park;

a Csikárok rendezése és azzal kapcsolatos vizlecsa- polások;

a Csömöri-ut kiszélesítése a még eddig szűkén maradt helyeken, valamint tovább folytatása az alsó-rákosi réteken;

a Róna-utca megnyitása a Kerepesi-uttól az Erzsébet királyné-utig és a szabályozási tervben megállapított 12 ölre való kiszélesítése ;

a Gyarmat-utca kiszélesítése és ezzel kapcsolatban eldöntése azon kérdéseknek, vájjon összeköttetésbe hozas- sék-e a Szépkiállitáshoz címzett villatelek fölhasználása mellett az István-uttal;

a Mexikói-ut rendezésének kérdése az Erzsébet királynédtól a Kerépesi-utig, a melynek sorsa különben az állam- vasúti munkálatok terjedelmétől fog függni;