Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-09-01 / 17. szám
RÁKOS VIDÉKE 1901. — 17. sz. 4 a Gizella-ut kiszélesítésének kérdése , a lóversenytér bevonása a városrendezésbe az esetre, ha a lóversenyek Alayra fognak kitelepittetni, az alsó-rákosi réteken a Paschgall-malom körül tervezett park létesítése, a mely célra már tetemes terület szereztetett meg; a Fehér-ut mellett tervezett népliget s azzal összefüggő szabályozások; a Kőbányát Rákosfalvával közvetlen összekötő Atlos-ut, a külső Hajtsár-úttól az u. n. szent-mihályi közbirtokos- sáyi úthoz vezető Átlos-ut melynek területe már egészben meg szereztetett; a felsö-rákosi réteknek függőben maradt szabályozási kérdése ; a Külső- és Belső jászberényi-ut szögletén levő közlekedési akadály (Beer-Deutsch-féle ingatlan) eltávolítása; a Hungária-ut fokozatos kibővítésének ügye s ezzel kapcsolatban a Hungária-ut végpontjából kiinduló, Óbudára tervezett hid kérdése; a Bákospatak részben áthelyezésének ügye a keresztúri határtól a Külső váci-utig; a szomszéd községekkel egyetértőleg létesítendő határútok ; végleges megállapodás a fölött, folytattassék-e a befásitáisi öv; családi házak telepítésére alkalmas területek kijelölése; az Erzsébet királyné-ut kiszélesítése ; a vasúti pályaudvarok átalakítása, esetleg kihelyezése s ezzel kapcsolatban a vasúti síneknek oly lejtszinbe való hozatala, a mely mellett a keresztező közutak akár aluljáró, akár áthidalás alakjában a folytonos közlekedési zavaroktól mentesítve legyenek. Ezek volnának a főbb közmunkák, a melyek Budapesten a Rákos vidékén a közel — vagy mondjuk távol —jövőben kivitel alá kerülni fognak. Mielőtt azonban ezen munkálatok kivitelének sorrendje megállapítható volna, mielőtt a városfejlesztési rayonok, melyek keretébe a fölsorolt munkálatok tartoznak, megállapíthatók, — a munkálatok költségei esetleg megoszthatók lehetnének, — azt hissszük, első és fődolog a felöl tisztában lenni, hogy a kormánynak mily tervei vannak az országos nagy vasutak vonalainak rendezése tekintetében, a mely vonalak már most is több helyen fojtólag hatnak a város fejlődésére. A mennyiben a főváros területére vonatkozó nagy vasúti hálózat egyszer végleg megállapittatott s ezzel kapcsolatban megállapittattak azon országos középitkezések is. a melyek ezen végleges vasútvonalak közvetlen közelében vagy azokkal összefliggöleg terveztetnek, csak akkor lesz helye annak, hogy a jelenleg létező szabályozási terv ezen fővonalak alapul vételével átdolgoztassék és ugyanez alkalommal, a mennyiben azt a körülmények meg lógják engedni, a városlejlesztési körzetek sora is megállapittassék, valamint megállapittassék az is, hogy mely munkák költségeit viselik az egyes hatóságok egyedül s melyek azok, melyekhez többnek hozzájárulása is szükséges. Ezen tervek ismerete nélkül, ugyanis nézetünk szerint, szabályozni és rendezni biztosan nem lehet és megint csak ott lennének a városrendező hatóságok szabályozások tekintetében, mint a hol a múltban voltak s jelenleg is vannak, bog\ t. i. nagy tanulmánynyal és teljes jóhiszeműséggel megái lapított oly szabályozásokat, a melyekhez a közérdeken kívül még teljesen jogosult magánérdekek is fűződnek; egy-egy vasúti vonal, vagy ezzel kapcsolatos létesítmény miatt kénytelenek megváltoztatni, rendesen még reá is fizetni a nélkül, hogy ily közbejövő változások ellen védekezhetnének, a mi végre természetes is, mert hiszen a vasutak országos érdeket szolgálnak, a mely első sorban igényel kielégítést. A magunk részéről e tekintetben teljes megnyugvással várjuk ama tárgyalások eredményét, melyet a városfejlesztési kérdés mikénti megoldására kiküldött vegyes bizottság működésétől mindenki joggal elvárhat, aki a magyar főváros fejlődésének sorsát igazán szivén viseli. Minthogy azonban a megindítandó vegyes tárgyalásoknál fontossággal bir annak kitüntetése, hogy a fővárosnak a Rákos mentén levő külső területén mily fejlődési csomópontok keletkeztek eddig, vagy vannak keletkezőben, vagy végre keletkezésük biztosan várható, a magunk részéről is célszerűnek látjuk azt, hogy szemlét tartsunk a főváros rákosmenti kerületeinek kültelkei fölött azok sorrendje szerint, és az eddig szerzett hivatalos tapasztalatok alapján a tényleges állapot kitüntetése mellett véleményt is nyilvánítsunk arra nézve, hogy melyik kültelken miféle fejlődés várható. Az V. kerületnek egész kültelke vagy legálább is a szabályozott Rákospatakig terjedő része olyan, mely feltétlenül beltelki kezelést igényel azért, mert ezen területen, az u. n. Vizafogón, nagy gyártelepek vannak, a melyeknek föntartása és hozzáférhetésüknek biztosítása a székesfőváros elsőrendű föladatai közé tartozik. A szabályozott Rákospatakon felül levő, u. n. Kikötő-dűlőnek váci-uti oldala már szintén el van foglalva, valamint a volt Köszörűs ároktól az újpesti határig terjedő rész is, a mely utóbbin hajógyárak települtek meg. Az itt fönmaradó résznek miként való alakulása a tervezett fakikötőnek mily módon leendő létesítésétől fog fiiggeni. A VI. kerületben a Lehel-utca lassú tovább fejlődését leszámítva, a Szt.-László-útnak és környékének fejlődése említésre méltó, valamint az Erzsébet királyné-utnak ezen kerületre eső oldala is, a mely egészen az uj vámházig csaknem egészen kiépült; egyebekben azonban a VI. kér. többi kültelke ez időszerint nevezetesebb fejlődést nem mutat. A VII. kerületben az Erzsébet király né-utnak ezen kerületre eső oldala fejlődött ki. Az u. n. Kis Zugló-telep, a mely jól kezdődött, mostanában fejlődésében megakadni látszik, a minek oka valószinüleg abban keresendő, hogy csak egyetlen hozzájáró útja van, t. i. a külső Csömöri-ut, mig a Kerepesi-ut felé csak a külső Hajtsár-uton közelithetö meg s a jelenleg már tetemes forgalmi jelentőséggel biró Erzsébet király né- uttól cl van zárva; e bajon egyrészt a i?owa-utcának egész hosszaságban leendő megnyitása, valamint a külső Hajtsár- utnak, mint tervezett külső-körútnak kiépítése fog valamikor segíteni. Megemlitendők még e kerületben a kisiparosok telepe, mely a külső Hajtsár-uttól csaknem a határig terjed és a Telep-utcát s Fűrész-utcát foglalja magában, továbbá külső Hajtsár-utra dűlő alsó-rákosi réteken keletkezett Szájbély-féle és Nyáry-féle telepek is. • A X. kerületben az évtizedek óta magára maradt Rákosfalva tűnik föl elsősorban, a melynek továbbfejlődésére akkor lesz kilátás, ha a külső Hajtsár-uttól egész a közbirtokos sági útig tervezett és területére nézve már biztosított átlós ut meg- nyittatik s ez által alkalmas építési telkek alakítása lehetővé tétetik. A X. kerület többi részeire vonatkozólag egyéb meg
