Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-08-18 / 15. szám
I, évfolyam. Budapest, 1901. vasárnap, augusztus 18. 15. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: j FBLBLÖS SZERKESZTŐ j Előfizetési ÍN i:.;"r T !;= Rákos-Sz.-Mihály, Almásy Pál-telep, Lajos-u. 449. | / Negyedébe ... ... ... ... « 2. __________ » , "~7T / , .. i , , ( KIADÓTULAJDONOS . ( Egyes szám ára 16 fillér. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szer- ? < kesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadóhivatal cimére j ~p^ *~p p] ~y~ J JOZSEjI*1 i Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal küldendőki }_______________________^_________Egy egyhasábos petitsor ára IQ fillér. Kére lem. T. előfizetőinket kérjük, hogy a hátralékos előfizetési dijat hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap küldésében fennakadás ne álljon be. A kiadóhivatal. Szent István napján. Ki csodadolgokat cselekedtél életedben s bölcsesé- geddel, szentségeddel e bájos országra érdemes derék nemzetet képeztél népedből; áldott emlékű első királyunk, fordítsd felénk üdvösséged országából atgaságos figyelmedet s hallgasd meg a bánatos éneket, a mely- lyel a nemzet nagy és szent neved ünnepnapján hozzád zokog! «Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja! Hol vagy, István király, téged magyar láván, Gyászos öltözetben teelötted sírván /» Védelmezd legszentebb örökségedet/ koronádat minden olyan barbár törekvés ellen, a mely azt nagy történeti jelentőségétől megfosztani erőködnék s egyesítsd annak szent kötelékében az idők végezetéig a királyt és a nemzetet, hogy a kettő egy szívvel övezzen s egygyéolvadt keble a te szent céljaidért, a te két országodért: Magyarországért és Isten országáért dobogjon! Uj eszmék, uj szenvedelmek, a beteges nemzeti közszellem e kóros kinövései, a mi magyar háromságunk ; a kereszténység, a királyság s a nemzet romlására törnek; de azért nincs ok a kishitűségre, a csüggedésre; az ősi hagyományokhoz való ragaszkodás nem halt még ki néped csüggedő leikéből, csak ájultan alszik s 'égi romlati ans ágban élő csodajobbod alkalmas időben föl fogja ébreszteni az ájulás zsib- basztó álmából! Az az erős kapcsolat, a mely II. Szilveszter koronája által a királyt a nemzettel összefűzi, sértetlen még s nem tudunk oly áridó kezekben hinni, a melyek ezt az egyetlen ép alkotmányos köteléket -is meglazi tani, vagy éppen szétszaggatni merészkednének! S ha mégis?!... Oh, úgy a nemzeti bünhödés szomorú napjai az ország környező szemeit a szent jobbra fogják szegezni s láttára a nemzet lelkiismerete föl fog fájdulni ama bűnös tudatlan, hogy a magyar háromságból kettőt újra föl feszítettek esztelen fiai: az egyházat és a királyságot s igy taszították az örvény kellős közepébe a csodahirben forgó büszke s boldog ezeréves Maggarországot!... Kern! Nincs oly nagy ideája s oly vad törekvése ez ujszabásu kornak, hogy a nemzet eszmélésének, vagy mag db asz állásának útját szeghetné! Mert ama- ggar korona felett az Isten szeme s a te szent jobbod csodás ereje őrködik s az ősi intézményekhez hű hazafiak éber gondja virraszt! A kozmopolitizmus szelétől megütött s hegyein-rónáin kábultan vergődő nemzet egyszer csak föl fog ocsúdni aléltságából s karjait epedve fogja boldogságának, üdvösségének ama drága szimbólumai után kinyújtani, a melyeket az ezidőtt nagyon is keserű levében forgó világ ártalmas erkölcsi gőzétől kábultan kivetett leikéből! Igen! A kereszt, a korona s a magyar: ez az osztatlan nemzeti háromság élni fog az édes haza bájos földjén, míg egy erösszívü, erőskaru keresztény magyar fia lesz áldott országodnak, mindaddig, míg — a mitől az irgalmas Isten óvjon! — a magyar ajak szentséges nevedet segítségül hívni el nem ■—- feledi! Aczél Lcijos. Magyar sovénizmus. Nem a politikai, hanem a társadalmi so vénizmussal foglalkozzunk... Az erős faj szeretet, mely kicsiben a család, nagyban a nemzet legbiztosabb életfentartója, mindenha okos számítással vetette latba országa anyagi érdekeit s a magyar szív, magyar szó, magyar jellem és magyar szokás mellett nagy hangon tudunk beszélni a magyar iparról és a magyar kereskedelemről is.
