Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-08-11 / 14. szám
I. évfolyam. Budapest, 1901. vasárnap, augusztus 11. 14. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Rákos-Sz.-Mihály, Almásy Pal-telep, Lajos-u. 449. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadóhivatal címére küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : PÁRTÉNYI JÓZSEF. áqí én. Egész évre ...-----------kor. 8.— »C Ö1 dl . Félévre.......................... ,< 4.— Ne gyedévre ... ... ... ... « 2.— Egyes szám áia 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára ÍO fillér. Rákos telepei. A nagyvárosok fejlődésében sajátságos tünetekkel találkozunk : egyrészről a közelebbi s a távolabbi vidékről nagy vonzó erővel magukhoz csábitják nemcsak a munkakeresöket, hanem a tökét is, másrészről pedig régi lakóikat mintegy eltaszitják maguktól, mert ezek a megélhetés könnyebb föltételeit keresve, a nagyvárosokat elhagyják és azok követlen közelében telepednek le. így keletkeznek a nagyvárosok körül a telepek, melyeknek lakói nem szakadnak el az anyavárostól, sőt egész idejüket ott töltve, otl keresik kenyerüket; csak családjaikat viszik ki a városból, hogy olcsóbb lakást, jobb levegőt, de olcsóbb és jobb élelmezést is szerezzenek övéiknek. Ezek tehát arra törekednek, hogy a várossal minél erősebb összeköttetésben, érintkezésben maradhassanak, hogy övéiket és üzleteiket hivatalaikat, minél rövidebb uton-módon bármikor megtalálhassák. Budapest sem kivétel e tekintetben; sőt talán a többi nagyváros közt az elsők sorában áll, mert annyi rajt, meg annyi telepet talán sehol sem találhatni, mint Budapest körül, különösen a Duna balpartján, de a jobbpart sem igen marad el. A mondottakból következik, hogy a telepek lakóinak létföltétele a jó közlekedés. Olyan helyet keresnek, a hova könnyen eljuthatnak, vagy ha alkalmas pontot kiszemeltek maguknak, jó közlekedést iparkodnak teremteni; de igényeiknek megfelelő közlekedő eszközök nélkül nem élhetnek. A közlekedő eszközök alkotják az ö második éltető levegőjüket, de a melyet nemcsak élveznek, a melylyel nemcsak táplálkoznak, hanem megfordítva: táplálnak is; hiszen egymásra vannak utalva. A jó közlekedés, mondjuk a közlekedést kezükben tartó vállalatok tehát, ha fölfogják létezésük okát, célját, ha jól megértik föladatukat, vagyis saját érdekeiket, nemcsak azt keresik, hogy jól-rosszul kiszállítsák, kifuvarozzák a telepek lakóit, hanem uj lakókat, telepeseket kell gyüjteniök, a kik naponkint, tehát nem elvétve, utazásképen, hanem életszükségletből használják a forgalmi eszközöket, szaporítják ezek közönségét, azaz olcsó táplálékot szerezvén maguknak, táplálják lakótársaikat és táplálják a forgalmi vállalatokat is. Egymásra van tehát utalva e két tényező és saját jól fölfogott érdekükben nemcsak egymást támogatva, de külön-külön is mindkettőnek azon kell törni a fejüket, hogy a telepek minél könnyebben fejlődhessenek, gyarapodhassanak. E tekintetben a vasut-vállalatnak saját önálló helyzetében a sokfejü, aránylag nehézkes mozgású telepekkel szemben sokkal könnyebb helyzete és könnyebben megoldható föladata van. Nemcsak Amerikában, hanem a vén Európában is számtalan példa van arra, hogy a vasút teremtette a telepeket és valahányszor a megforditott esetre került a sor, csak sok lassú vajúdás szülte meg a kívánt eredményt. A vasútnak számtalan mód áll rendelkezésére, melyekkel a telepeknek, az ö saját utasainak, fogyasztóinak, kenyéradóinak a fejlődését elősegítheti, megkönnyítheti, nemcsak olcsó tarifával, hanem mindenféle uj intézménynek létesítésével, keresetforrásnak megnyitásával, ezeknek erkölcsi, sőt anyagi támogatásával. Jgenis, anyagi támogatással ha kell, mert az ily intézmények ha ma nem is, de holnap biztosan meghozzák kamataikat, melyeknek legelsejét kétségkivül a vasút élvezi. A vasútnak nem szabad arra a rideg álláspontra helyezkedni, hogy öt a közönség teremtse, növessze, táplálja. Ellenkezőleg: neki kell a közönséget is megteremteni, a közönséget mindenféle eszközzel magához, a telepekre édesgetni. Ha igy jár el, a mint hogy igy kell eljárnia, akkor nemcsak a telepek gyarapodnak, de magának a vasútnak is gazdag aratása lesz. A legnagyobb jóakaratot kell tanúsítania a telepekkel szemben; kikutatnia és rögtön kielégítenie a szükségleteiket; állandó és pedig testi-lelki jó vi
