Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-08-04 / 13. szám
10 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 13. sz. most készítjük elő az ijjlövészet berendezését, is a min első sorban a mi, eredeti ötletekben mindenkor olyan gazdag barátunk és lelkes tagtársunk, a volt Sporttelep-Társaság ezerkezü művezetője, KlimJcó László buzgólkodik. Férfi tagjaink mulattatására továbbá már tárgyalás alá vettük ezenkívül a gömblövészet kérdését is. Az athletika sokféle ága terén elért haladásunkat a nyár folyamán rendezendő házi és nyilvános athletikai mérkőzések egész sorozatában fogjuk bemutatni, a mely sorozatot szép reményekkel- nyitotta meg a ma megkezdődött tennisz-verseny. Ezer meg ezerféle van még, a mit tehetünk és tenni óhajtunk, de ez még természetesen mind a jövő kérdése. A legfontosabb részével jelentésemnek ezzel, úgy hiszem, végeztem is. A mélyen tisztelt közgyűlés úgy vélem, szívesen felment az alól, hogy apróra ecseteljem mennyi kisebb- nagyobb gondunk, küzködésünk volt a kezdet nehézségeivel, mennyi elővigyázatosságot követelt meg pénztárunknak eddig még épen nem rózsás állapota, habár ezzel szemben bizonyos megelégedéssel mutathatok reá, hogy körülbelül heted- félszázkorona pénzforgalmat sikerült már eddig is elérnünk, holott mélyen tisztelt tagjainknak mintegy a fele eddigelé még a tagsági díjakat sem fizette le. Meg kell még említenem, hogy nagy hiányát érezzük annak, hogy a sporttelepen nincs külön öltözőházunk s több utca távolságra kellett külön öltöző- és szertár-helyiséget bérelnünk. Sok kellemetlenségünk van a miatt is, hogy telepünket védő-kerités nem övezi körül s az idegen közönség behatolásától nem óv meg. Mert s ez a fő baj, R.-Szt-Mihá- lyon nem vált még köztudattá, hogy a sporttelep zártkörű egyesület, telepe külön bérelt terület, a mely nem országút és nem városligeti látványosság-tér. Fokozott igyekezettel azonban reméljük, hogy idővel minden bajon segíthetünk s a felmerülő nehézségeket fokozatosan leküzdhetjük. A mi a rákos-szent-mihályi sporttelep méltán megvárt társadalmi tevékenységét illeti, e téren talán eddig még, el kell ismernem, annyi eredményt nem érhettünk el, mint a legutóbbi időben, a volt sporttelep-társaság. Ezért azonban el kell hárítanunk a megrovást magunkról, mert a kezdet nehézségei kényszeritőleg lekötöttek más irányban. Ha jól ismerem ez egyesületet, e téren hét tetővel kárpótol majd csakhamar az elmúlt időért, úgy, hogy aggodalomra épen nincs okunk. A legfőbb, a legfontosabb, ismételnem kell, hogy mint sportegyesület, egy csapásra nevet vívtunk ki, becsületet szereztünk, komoly tényezőkké váltunk s ezzel biztosítottuk magunknak a lét legfontosabb feltételét, miénk lett a jövő! S most végezetül, mélyen tisztelt közgyűlés midőn teljes tisztelettel és szerénységgel hivatkozom arra, hogy az elmondottakban mindenben tárgyilagos igyekeztem lenni, nem tagadhatok meg magamtól egyet, hogy e mélyen tisztelt gyülekezet előtt meg ne tegyek. Távol áll tőlem minden személyeskedés; tiszta meggyőződésem, hogy mindenkor és mindenki legjobb tudása és legjobb akarata szerint mindent elkövet e szeretett egyesület felvirágoztatására, s a legkisebb áldozat épen olyan becses nekünk, mint a teljes erővel való támogatás, — és másrészt a szerzett érdemek és hozott áldozatok felbecsülésére legkevésbbé lehetek hivatott én, — ki teljesen érdemetlenül szerencsés lettem csekély buzgóságomat a sporttelepnek rendelkezésére adhatni s most e szerény jelentés megtételével türelmüket próbára tenni, — mégis nem zárkozhatom el, hogy csupán a távoli szemlélő nézőpontjáról, és teljesen érdekeletlenül hálás köszönetét ne mondjak a sporttelep egyik-másik legbuzgóbb tagjának. így őszinte, hálás köszönetét kell nyilvánítanom annak a férfiúnak, a ki az első pillanattól fogva a legválságosabb időkön keresztül és számtalan elfoglaltsága közepette, mely mint Isten tudja hány egyesület, társaság, klub és testület elnökét, vezetőjét és bizalmi férfiát körülhalmozza, — mindenkor hűségesen kitartott mellettünk s számtalan nehézség között hahónkat biztos révbe vezette. Mindmáig is első szellemi vezetőnk, szeretett elnökünk Pálfi János ur érdeme önmagát dicséri. De épen nem kisebb a mi hálánk és köszönetünk ama vezetőnk iránt sem, a ki azelőtt, a sport-társasággal közösséget sem tartott, jóformán idegen volt hozzánk, s a ki most valóban páratlan buzgósággal és szeretettel, áldozatkészséggel és lelkesedéssel lett egyik legelső zászlóvivőjévé ügyünknek. Önök tudják jól, mélyen tisztelt közgyűlés, Fischer Győző társelnök ur személyében bírjuk ezt a ritka kincset s a beszámoló-jelentésem nem volna teljes, ha a kivívott eredmények között az ő személyének megnyerését első helyen nem említeném. Nem marad mögöttük az elnökség harmadik tagja, lelkes társunk Farhas Elek, szeretett alelnökünk sem, ki hálás elismerésünkre szintén rászolgált. Köszönetét kell mondanom e gyülekezet színe előtt Pártényi József urnák is, ki nemcsak mint választmányi tagunk, hanem mint a «Rákos Vidéke» szerkesztője, mindenkor szives készségével nagybecsű szolgálatokat tett ifjú egyesületünknek. Nem tagadhatom meg ez alkalommal az elismerés pálmáját attól, már az ifjúság csoportjába tartozó tagunktól sem, ki Gresder Jenő személyében a leghálátlanabb, de egyik legfontosabb és legnehezebb feladatot teljesítette kiváló sikerrel. A kezdettel járó nehézkes körülmények súlyossá tették kétszeresen azt a munkát, amit ő végzett, s lelkiismeretességével, rendszeretetével fényesen intézte dolgát. Az egyesület belső ügyeiben az ő képességei tőkét képviselnek. Végül pedig engedjék meg, hogy csak a felsorolásban, de nem egyúttal az érdemekben utolsó helyen, megpirítsam egyik legszerényebb, de talán leglelkesebb barátunkat, kinek a sport terén szerzett dicsőségünkben, őszintén szólva, a legfőbb része van. Hogy milyen emberfeletti, vagy bátran mondhatnám magával szemben embertelen munkát végzett a labdarugó mérkőzések rendezésében és előkészítésében, csak én tudhatom, ki küzdelmeinek és fáradozásainak közvetlen szemlélője voltam. Nem tagadhatjuk meg az elismerést ifj .KlimJcó Istvántól, ki, merem állítani, Magyarország legfáradhatatlanabb football kapitánya és sport művezetője. Köszönet mindenkinek, de legnagyobb köszönet Önnek, mélyen tisztelt közgyűlés, mert hisz tulajdonképen Ön az egyesület. Mélyen tisztelt közgyűlés! Ha Rákos-Szent-Mihály társadalma és ez egyesület tagjainak tekintélyes zöme azt a kezet, a melvlyel az ifjúság támogatást kérő karját megragadta, meg is szorítja s nem bocsájtja el, a rákos-szent- mihályi sporttelep megvan, szilárdan áll és bátran törtet, akadályt nem ismerve, a biztos pályán a dicsőséges jövő feléi a
