Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)

1906-09-20 / 15-16. szám

15—16. szám. XI. évfolyam. Budapest, 1906. szeptember 20. KÖZIGAZGATÁSI, VÁROSPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP KIADÓHIVATAL : TIZEDIK ÉVFO LYAM SZERKESZTŐSÉG : VIII., Kerepesi-nt 9a. szám. Postafiókbérlet. FELELŐSSZERKESZTÖ Dr„ BflRTHfl SÁNDOR IV., Kossuth Lajos-utca 14-16. Telefon. Slöfizeíőinknek a uárosi Hatóságodnál leuö ügyeiben díjtalanul jár cl a szerkesztőség. A protekció ellen. Elismeréssel adózunk Bárczy polgármes­ternek, hogy ismételten fölemelte tiltakozó sza­vát a protekció-keresés ellen, Valóban megszé­gyenítő és visszataszító volt az a szokás, hogy az állásra pályázó tisztviselők sorra kilincselték a törvényhatósági bizottság nevesebb tagjait, jóindulatú pártfogást és természetesen szavaza­tot kunyorálván tőlük. Kétségtelen, hogy a választott tisztviselőknek szükségük van a vá­lasztók bizalmára, de azt nem alázatos vizite­lésekkel, hanem érdemes munkálkodással kell megnyerni. A klikk főnökök hatalma nem nőhetett volna oly nagyra, ha maguk a tisztviselők nem szoktatják őket arra, hogy mindenható urak­nak képzeljék magokat. Egészen természetes, hogy aki a protekciót házról-házra kereste, az bizonyos morális obligóban van protektorakal szemben, amely kötelezettség alól, még ha akarna is, nehéz a szabadulás. Innen ered, hogy vannak egyes tisztviselők és egyes ügyosztályok, melyekről nyíltan beszélik, hogy ténykedéseik ben a befolyásos városatyák által lesznek irányítva. Amikor azonban a polgármester megbélye­gezni törekszik a protekció-keresést, szinte kö­telességünk rámutatni arra, hogy magában a tanácsban is van olyan ur, ki kegyeket oszto­gat és édemetleneket protezsál érdemesek rová­sára, Ez időszerint elhallgatjuk az illető taná­csos nevét és csak annyit jelzünk, hogy a már rendelkezésre álló és ezután összegyüjtendő adatokat kímélet nélkül a nyilvánosság elé visz­szük, ha az illető osztályfőnök tovább folytatja üzelmeit Ez a szó erős, de mi egyebet használjunk az oly esetek jellemzésére, mikor a tanácsos ur a várostól egy vagy más ok miatt elbocsá­tott, végkielégítéssel ellátott egyéneket ismét álláshoz juttat a városnál és konzekventer azon iparkodik, hogy tehetős városatyák fiai kapja­nak alkalmazást? Évek óta halljuk az általa mellőzöttek panaszait. Ez újság olvasói bizony­ságot tehetnek amellett, hogy mi nem szívesen támadjuk a főváros tisztviselőit, hanem ellen­kezőleg megvédelmezni törekszünk őket a köny- nyelmü meggyanusitásokkal szemben és szám­talanszor tiltakoztunk a napisajtó ama helyte­len szokása ellen, hogy minden bajért a fővárosi adminisztrációt teszi felelőssé. Legutóbb is pálcát törtünk afölött, hogy a sajtó egy név­telen brosúra alapján kompromittáló dolgokat közölt egyik tanácsosról Ámde sunt denique certi fines: annyi panasz egy ember ellen, lehe­tetlenné teszi a tovább hallgatást, illetőleg arra indit bennünket, hogy vizsgálat tárgyává tegyük: micsoda személyi vagy tárgyi motivumok kész­tetik az illető urat, hogy befolyását érdemedé­nek javára érvényesítse? A protekciós rendszernek nemcsak a válasz­tásoknál, de a kinevezéseknél is meg kell szűn­nie. A legkisebb javadalmazásu állást se kap­hassa meg más, mint aki tényleg megérdemli és az előléptetéseknél ne a protektorok legye­nek mérvadók^feapem a képzettség, a szorga­lom és az eg)féqL kvalitások. Az adminfctj^fe) élén álló tisztviselők

Next

/
Thumbnails
Contents