Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)

1906-05-16 / 11-12. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

1906

4

telemben mindig Bécset emlegetik. Szóval Budapest nem a nemzetközi országút mentében esik, hanem csupán annak egy vicinális kitérője mellett van elhelyezve.

Budapest igazi jelentőséget csak akkor nyer, ha politikailag is azzá lesz, a mivé lennie kell, t. i. egy önálló független ország teljes politikai és nemzetközi gyupontja, a mit pedig csak akkor érhet el, ha maga az ország is egy befejezett független állam lesz, és épen ezért a függetlenségi politikának diadala valósággal létkérdés fővárosunk természetes tovább fejlődésében. Ugylátszik az idők jelét érezte meg Budapest polgársága, midőn a most folyó választásoknál csaknem kizárólag a függetlenségi pohtika mellett foglalt állást.

Hogy Budapest iparilag és kereskedelmileg sem bir egy igazi főváros jelentőségével, azt a viszonyok ismerője előtt felesleges fejtegetni s e tekintetben fájdalommal kell látnom, hogy még az országra kiterjedő jelentősége sincsen. Az ország nyugoti része egészen Bécs felé gravitál, iparilag, kereskedelmileg, de sőt az apróbb üzleti összeköttetések tekintetében is. Ugyanígy van az ország keleti, északi és délkeleti része, a mely Budapest ignorálásával és keresztülugrálásával Bécset tekinti üzleti központjának és szükségletei beszerzésére szolgáló forrásnak. Szóval Budapest, ki kell mondanunk, a keserű igazságot, egy szükebb a közvetlen vidékre kiterjedő jelentőséggel bir üzletileg. Az ország perifériáin levő lakosság rendszerint csak akkor keresi fel, ha a központi hatóságokkal van baja, vagy a kormánytól van valami kérni valója. Kénytelenek vagyunk bevallani, hogy Budapest ma még egy vérszegény város.

Csak ha a rideg vizsgáló szemével vizsgáljuk a helyzetet, leszünk képesek a tovább fejlődés útját helyesen megjelölni. Ez az ut pedig elsősorban nem egyéb, mint az ország politikai és gazdasági függetlenségének a megszerzése. Magyar királyi udvartartás, a nemzetközi diplomáciának legalább Is időleges székhelye önálló vámterület, magyar nemzeti jegybank, csak ezek képesek megadni azt a hatalmas lökést a főváros továbbfejlődésének, a mely nélkül rövid időn stagnáció áll be Budapest úgynevezett rohamos fejlődésében. Csak igy képes Budapest a bécsi járszalagtól szabadulni és magát első rendű politikai és üzleti emporiummá felküzdeni, csak ezen keresztül és csak igy lesz képes Budapest a mire földrajzi fekvésénél fogva predesztinálva van, üzleti tekintetben nemzetközi jelentőségű várossá fejlődni. És épen ebből az utóbbi szempontból rendkívül fontosnak tartom a már régebben tervezett kereskedelmi kikötőnek a lehető

legsürgősebben való megvalósítását, Ez tette Mannheim városát a közép európai gabona piac székhelyévé és ez lesz hivatva Budapestet a balkáni és egyáltalán a keleti kereskedelem gyu- pontjává tenni. Ha a politikai és üzleti feltételek meglesznek, Budapest egy még soha nem sejtett fejlődésnek néz elébe.

A mi Budapest helyi igazgatását illeti, meg kell szűnni az ötletszerűségnek és különösen annak, hogy egyes kisebb uralkodó csoportok a főváros közügyéit a magánérdekek szolgálatába hajtsák. Ez az erőteljes fejlesztés conditio sine qua non ja Budapest fejlesztési politikáját egységes concepció' szerint, tervsze • rüleg és oly magasabb szempontból kell megalkotni, mint a melyet egy nagy nemzetközi jelentőségnek elébenéző város egyáltalán igényel. A céltudatos fejlesztésben rejlik a város helyes pénzügyi politikája is, a mely nem ötletszerűen dobál ki pénzt jobbra balra, hanem ott és abban a sorrendben eszközli befektetéseit, a melyben az valóban gyümölcsözővé válik.

Ami a Józsefváros speciális viszonyait illeti, sajnálatosan kell látnom, hogy különösen a külső részek igen elhanyagolt állapotban vannak. E város résznek egész vidéki jellege van, holott a Józsefváros fekvésénél fogva igen fejlődőképes. Forgalmi ütőereket képező utcák szelik keresztül és egyre másra emelkednek az újabb épületek. A József-körut a körutak egyik legforgalmasabb része, de a környéke, különösen kiifelé már teljesen elhanyagolt, piszkos, kövezetlen vagy rosszul kövezett szűk utcák ömlenek beléje, úgy hogy a József-körut fényes palotasorai meglehetősen rongyos belsőt takarnak. Nem beszélek a külső utcákról, amilyenek az Örömvölgy-utca, Lujza-utca stb., a hol a rosszul megcsinált makadam száraz időben porfelhő, esős időben pedig sártenger ; de ott van a népszinház-utca, a melyik a legforgalmasabb utcák egyike, s dacára az évek hosszú során át hangoztatott sürgős követeléseknek, még mindig rosszul kövezett, de sőt maga az egész utca rettenetesen erárvult képet nyújt, Elengedhetetlen szükség újabb keresztutcáknak nyitása, a mi lehetővé teszi újabb front épületek emelését, ezen a módon a városrész csinosítását és a közegészségügynek megfelelőbb lakások létesítését. Elhanyagolt különösen a külső részeken a vízvezeték, úgy hogy a keskeny csövek miatt épen a munkásnép lakta nagy bérházak vizzel való ellátása elsőrendű közegészségügyi szükségletet képez.

Sok minden egyébre kiterjeszkedhetnék még, de jelen cikk szűk kerete azt meg nem engedi. Szükségesnek látom a kerület viszo-