Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-05-16 / 11-12. szám
1906 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 nyainak részletes és beható tanulmányozását és ebbe az érdeklődő polgárok bevonását és a városrésznek egységes koncepció szerinti fejlődését és a mi a legfőbb: a Józsefváros fővárosi bizottsági tagjainak tisztán a közérdektől vezetett önzetlen munkálkodását és minden oly elemeknek távolmaradását, a melyek a várész közérdekét nehány vezető ember és környezete önző céljaira használja ki. Nagy Budapest. Amióta megcsinálták Gross Wien-t, nálunk is sok a hive annak a tervnek, hogy a Budapest közvetetten környékén tevő falvai a fővároshoz csafol- tassanak. A kérdés azonban nem olyan egyszerű, aminőnek legtöbben gondolják, mert igen lényeges pénzügyi és közigazgatási szempontok játszanak szerepet, s tulajdonkép kettőn áll a vásár: a fővároson és az illető községeken. Ezek között van egy pár, amely fázik attól a dicsőségtől, hogy a fővároshoz tartozzék, miután attól tart, hogy a reá háramló terhekért nem részesül megfelelő rekompenzációban. Magában a főváros törvényhatósági bizottságban is vannak az expanzív terjeszkedésnek ellenesei, kik azt hangoztatják, hogy amig a főváros anyagi okokból mostani külterületeit sem képes kellően világítani, kikövezni és rendezni, addig hiú és fölösleges törekvés Budapest megnagyobbitásán törni fejünket. Ha ennek az álláspontnak van is jogosultsága, az még sem zárja ki, hogy a jövőt illetőleg alapos előmunkálatok végeztessenek. Azzal mindnyájan tisztában tehetünk, hogy valamikor — tiz, húsz, vagy ötven év múlva — előáll föltétlen szüksége annak, hogy Újpest, Rákospalota Szentmihály, Kispest, Erzsébetfalva, Budafok stb a fővároshoz csatoltus- sanak. Ezzel a bizonyossággal tehát már most számolni kell. Elég kárát vallotta már a főváros annak, hogy vezető körei az elmúlt évtizedekben mindig csak máról-holnapra gondoltak és a bekövetkezhető fejlődéssel nem törődtek. Ennek a szüklátkörü szatócs várospolitikának köszönhetjük a Ferencváros elzárását a Dunaparttól, a közlekedési fővonalak hiányosságát, a terek csekély számát és sok egyéb mizériát, az esztétikai fogyatkozásokról nem is szólva. Okulhatunk saját kárunkon és rajta kell lemh hogy a város fejlesztés tervei legalább egy félszázadra előre meg tegyenek állapítva, s minden építkezési, csatornázási, világítási intézkedés a tervek figyelembe vételével eszközöltessék. Épp ezért megelégedéssel vesszük tudomássul, hogy a közmunka tanács tőrvényszabta föladatának megfelelően elkészítette a fővárossal .közvetetlenül szomszédos községek beolvasztási tervezetét. Még pedig a terépfölvételeket és magasságfölvételeket teljesen. Részletes tervezetet dolgozott ki a Kelenföldtől Promontorig terjedő vidékre, amely szabályozási terv már különben évek óta hever elintézetlenül a fővárosnál. Ugyanilyen tervezettel készült el a Kispest és Pusz- taszentlörinc becsatolására is s ezt a tervet fogja legközelebbi ülésén tárgyalni. Ugyanakkor rámutat arra a körülményre, hogy a főváros extenziv fejlődése mellett mind mostanáig nem történt gondoskodás arról, hogy a közvetetlenül szomszédos községek határterületei városrendezési és építészeti szempontból ,a főváros érdekeinek megfelelően szabályoz- tassanak, A fejlődés előrehaladása következtében ennek a szabályozásnak a végrehajtására okvetlenül szükség van, mert különben a becsatolás alkalmával súlyos anyagi nehézségek merülhetnek föl. A közmunkatanács évek óta sürgeti a főváros mérnöki hivatalát, hegy a közbeeső határterületek rendezéséről közösen gondoskodjanak. A mérnöki hivatal minduntalan tudott olyan okot kimutatni, amelylyel halaszthatta a rendezés megkezdését és késleltethette magát a megoldást is. A főváros a szomszédos községek fejlődése azonban már oly közel jutott egymáshoz, hogy a rendezést tovább halasztani nem lehet. Erre való tekintettel a már elkészített tervek átküldése mellett a közmunkatanács arra kéri a fővárost, hogy ennek a nagyszabású és nagyfontosságu kérdésnek a tárgyalását mielőbb kezdjék meg, a becsatolás tervezetét tűzzék napirendre mert ba a szomszédos községeknek Budapesttel való egyesítése a közel jövőben nem is valósulna meg, az előkészítő lépéseket, különösen városrendezési és városszabályozási szempontból már most meg kell tenni. Harc a tüdővész ellen. A budapesti szegénysorsu tüdőbetegek Szanatórium-Egyesülete, amely hazánkban a tüdőyész elleni küzdelmet megindította, nemrég tartotta VIII. évi rendes közgyűlését Batthyány Lajos gróf elnöklete alatt. Az elnök üdvözlő szavai után Tauszk Ferenc dr. egyetemi magántanár, a Szanatórium- Egyesület I. titkára az évi jelentést terjeszti elő, amely híven tükrözi vissza a tüdővész elleni küzdelmet hazánkban. Dacára annak, hogy az egyesület megszerezte azt az összeget, amely a szűk Eizsébet királyné-szanatórium kibővítéséhez kell, a telek meg nagyobbitása körül felmerült nehézségeket még mindig nem tehetett leküzdeni. Sajnos, az egyesület az idén is kénytelen volt ráfizetni az Erzsébet-szanató rium fentartására és megnyitása óta 80.000 korona hiányt fedezett. Az egyesület központi irodája összeköttetésben áll a vidék összes mozgalmaival, vala
