Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-04-20 / 9-10. szám
2 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1906 A közszellem úgyis, önkéntesen is átváltozáson fog keresztülmenni. A régi szabadelvű korszak embereinek lába alól a talaj a községi életben is épp úgy kisiklik, mint a parlamenti életben Ma már bizton megjósolhatjuk, hogy a képviselőválasztásnál a főváros egyetlen kerülete sem ad mandátumot a régi rendszer híveinek, hanem részint az alkotmánypárt, részint a függetlenségiek zászlói körül fog csoportosulni. Az is bizonyos, hogy majdan a községi választásoknál ki fognak bukni a szabadelvű - pártiak közül igen sokan, ha csak sietve és tüntetőén át nem vedlenek alkotmányos 67-esekké vagy függetlenségiekké. Hogy a törvényhatósági bizottság tagjai mily politikai nézetet vallanak és melyik politikai párthoz tartoznak: tulajdonkép irreleváns, ha a fővárost érdeklő ügyekben meg tudják őrizni független gondolkozásukat és szabad elhatározásukat. Budapest föllendülése és anyagi helyzetének rendezettsége nem attól függ, hogy a városatyák a kormány hívei vagy ellenesei közé tartoznak, hanem önzetlen buzgalmuktól és az előrelátó városi politikától. A főpolgármester és polgármester. Két kérdés áll n főváros polgárai előtt homloktérben, a képviselőválastásokról nem szólva — hogy ki lesz a főpolgármester és ki legyen a polgármester ? Az előbbi állás betöltésére mi nem fektetünk nagy súlyt. A főpolgármestert királyi kandidálás alapján a törvényhatósági bizottság választja ugyan, de az illető mindig a kormány bizalmi embere s a főváros közigazgatására közvetetten befolyást nem gyakorol. Ennélfogva bárki felé is fordul az időszeri nt. a ko mány bizalma, a polgárság megnyugodhat, ha az illető nem a régi rendszer pronorszirozott alakjai közül való. Három nevet hallottunk emlegetni, ezek között első helyen Eiilepp Kálmánt. Múltja biztosíték arra nézve, hogy diszes állását önzetlenül os régi elveinek megtartásával fogja betölteni. Egyénisége és vagyoni függetlensége szintén kellően kvalifikálják a főpolgármesterségre. Sokkal fontosabb, sőt mondhatjuk életbevágó kérdés a polgármesteri szék betöttése. Nem akarjuk leszállítani az elmúlt évtizedek polgármestereinek érdemeit, de mint elvitázhatatlan tényt meg kell említenünk, hogy a magyar székes - ló\ áiosnak nem volt szerencséje oly férfiút nyer- hetni adminisztrációja élére, akiben energia, kezdeményező szellem és teljes függetlenség egyformán párosult volna. Hogy egy öntudatos és csakis a közérdeket szem előtt tartó polgármester mily átalakulásokat idézhet elő és mennyi előnyt biztosíthat a polgárság számára, arra fényes példát találunk Bécsvárosában. Ur. Lueger Károly politikai nézeteit lehet kritizálni és különösen mi magyarok jogosan gyűlölhetjük személyét, de azt minden objektiv szemlélő kénytelen beismerni, hogy amit Bécs közönsége érdekében mint polgármester tett, azzal a bécsi polgárság háláját és elismerését érdemelte ki. Vájjon olyan szegények volnánk-e mi kiváló polgárokban, hogy a közvélemény ne tudna oly jelölt személyében megállapodni, akit ne csak bizalom kísérjen, hanem akitől egy uj éra inaugurálását lehessen remélni? Halmos János lemondása óta élénk kombinálgatások folynak és több név került forgalomba. Mi azt hisszük, a törvényhatósági bizottság akkor emelkedik a helyzet magaslatára és tesz a főváros érdekeinek és jövőjének valóban hasznos szolgálatot, ha mellőzve minden pártpolitikai szempontot, egyetértő- leg törekedni fog Márkus Józsefet megnyerni a polgármesteri tisztség számára. Banalitás volna Márkus József múltját és egyéniségét ismertetni, vagy magasztalni. Nincs Budapestnek egyetlen polgára, aki nem tudná, hogy Márkus József talpig férfi és az önzetlenség példányképe. Azok a szimpátiák, melyeket a közigazgatásnál eltöltött hosszú évek alatt megszerzett, elkísérték őt a főpolgármesteri állásba is s vele maradtak mindvégig. Ha Márkus elhatározná magát, hogy ismét ak tivitásba lép és nagy munkaerejét, tudását és tapasztalatait a fővárosnak rendelkezésére bocsátja: ez oly szerencse volna a székesfővárosra nézve, hogy bizalommal tekinthetnénk a jövő elé. De vájjon meg van-e ez a készség a volt főpolgármesterben ? Amennyire mi ismerjük Márkus Józsefet, föl kell tételeznünk, hogy nem riad vissza személyes kényelmének föláldozásától akkor, ha hasznára lehet a fővárosnak. Miután senki előtt egy pillanatig se képezheti kétség tárgyát, hogy Márkus Józsefhez hasonló egyéniséget a polgármesteri székbe ültetni nem tudunk, szűnjék meg minden további korteske dés és az arra hivatottak tegyék meg a kezdeményező lépéseket, hogy a törvényhatósági bizottság egyhangúlag ajánlja fel Márkusnak a polgármesterséget. A hivatottak közt talán elsősorban az egyesült belvárosi párt léphetne akcióba olykép, hogy Márkust proklamálván jelöltül, a többi kerületek hozzájárulását eleve megszerezze
